2017. november 9.

Olcsó húsnak egyáltalán nem híg ára Ausztriában


Egy kiló sertéshús 4,99 EURO vagy még annál is kevesebb. 
Az árengedmények degradálják a hús értékét. 
Mi a megoldás? Megkívánják a fogyasztói szokások az árengedményeket, fortélyokat vagy összefogva a gazdákkal és a kereskedelemmel találnak közösen kiutat ebből az ár körüli dilemmából?

A hús olcsóbb, mint valaha. Az évek során a hús „vasárnapi pecsenye” szerepéből alapvető élelmiszerré vált.
De mit is értünk a „hús”, mint élelmiszer alatt?
A termék haszonkulcsa egyszámjegyű százaléktartományba esik. A gazdák, hentesek, mészárosok nyögnek az ár nyomása alatt.  A jövedelmezőség bőven hagy kívánnivalót maga után.

KÖVETKEZMÉNYEK

A húsgyártás üzlet lett. Aligha beszélhetünk ma már „mezőgazdasági idillről”. A tömeges állattenyésztés és az ezzel járó minden probléma, táptalaja a botrányoknak. Emlékezzünk csak a kerge marhakorra, a rothadt hús és a lóhús botrányokra, a dioxinnal szennyezett disznóhús vitájára vagy a szokásossá váló antibiotikum botrányokra.

Az alacsony árak, különösen a tenyésztők számára jelentenek nehézséget.  A nyereség erőteljesen függ az állatok takarmányának árától, ami viszont erőteljes függésben van a világpiaci áraktól. A nyereség egyszámjegyű százaléktartományban mozog, ha nem éppen veszteséges.  Állami szubvenciók nélkül sok megélhetés veszélybe kerülhetne.

Sajnálatos módon az állami szubvenciók mind az EU-ban, mind pedig az Egyesült Államokban a tömeges állattenyésztést segítik elő.

Az iparosítással és a szakosítással párhuzamosan azonban megjelenik a költségnyomás. Az üzemeknek egy bizonyos méretre szükségük van a piacon, annak érdekében, hogy túléljenek. A kisebb üzemek aligha tudják állni a versenyt. De nemcsak az üzemek teljesítményéről kell beszélnünk, hanem az állatokról is. A gazdák a tenyésztés során megkísérlik a hízlalás időtartamát mesterségesen lerövidíteni, ezáltal is hatékonyabbá válni. Így viszont több állat is átlépi a „biológiai tűréshatárt”, vagyis a túl gyors testsúly növekedés az ízületek és a csontok túlterheléséhez vezet. Ez pedig erőteljesen korlátozza az állatokat a mozgásban és akár betegségek kiváltója is lehet.

VIDÉKIESSÉG

Nemzeti és nemzetközi összehasonlításban Voralbergben többségében vannak a kisvállalkozások. Ezek a kisvállalkozások szubvenciók és támogatások nélkül, csupán a helyi piacon való megjelenéssel nem tudnák állni a versenyt. Kifejezetten a húsiparban aligha akad olyan gazdálkodó, aki újonnan kíván beszállni az üzletbe. A versenyben lévők közül pedig többen félnek a terjeszkedéstől. „Több gazdának az elmúlt évek során le kellett húznia a redőnyt” mondja Manuel Gohm, aki ügyvezetője annak a hivatalnak, mely a mezőgazdasági termékek piaci értékesítéshez szükséges igazolásokat bocsátja ki.

A tömegtermelés mellett vidéken előfordul azonban az is, hogy a központba az állatok jólétének szempontját helyezik, a takarmány géntechnika, a termelés pedig botrányoktól mentes.
Azonban ezek az élelmiszerek is megkívánják a megfelelő árat. Szükséges az erős partneri kapcsolat a termelő és kereskedő között. És természetesen nem maradhatnak ki a láncolatból a fogyasztók sem, akik készek és hajlandóak ezt a többletet megfizetni, érvel Gohm.

A Metzg programban részt vevő üzemek összefogva a sertéstenyésztőkkel kialakították a Metzg Sertés Programot. Szem előtt tartva az állatokat, az állatok jólétét fontos a hús minősége.  „Németország például arra fektette a hangsúlyt, hogy exportáló országa legyen az olcsó húsnak. A német üzemek egészen más dimenzióban mozognak a tartott állatok mennyiségét illetően.

Voralbergben a bér- és működési költségek alacsonyabbak. A már említett géntechnológiának, antibiotikumnak és egyáltalán az állattartásnak egészen mások a normái. Több konkurens is él a külföldi, kedvező áru termékek adta lehetőségekkel. Ennek ellenére mi megpróbáljuk állni a versenyt.

A Metzg Sertés Program keretein belül is. Kilónként 35 centtel számolunk többet az osztrák tőzsdei árnál, ez átlagosan 20%-al több, amennyit a gazda vidéken kapna ezért. A magasabb eladási ár mellett az eltérő, vagyis kedvezőbb tartási feltételekkel, géntechnika mentességgel érvelünk -  hangsúlyozta Christof Klopfer.

„Ebben a programban a gazdák egy tisztességes felvásárlási árral találkoznak. Ezáltal maradéktalanul tudják teljesíteni az állatbarát tartás feltételit. Általánosságban elmondható, hogy a hústermelés Voralbergben csökkenő tendenciát mutat. 300 disznóval az istállómban én a kistermelők közé tartozom. Az én disznóim tágas istállót tudhatnak magukénak szalma alommal és szabad kijárással, GMO-mentes takarmánnyal. És nálam az antibiotikum kérdés sem került eddig még soha napirendre”.

KERÜLNI AZ AKCIÓKAT

A hús gyártási ára igazodik egyrészt a nemzetközi, európai, osztrák piacokhoz, másrészt pedig a versenytársakhoz és természetesen a vevőkhöz. Minden a piaci részesedésre, a versenytársak kiszorítására és természetesen a „kuncsaftok fogására” megy ki. Az élelmiszeripari kiskereskedelem, de a nagykereskedelem is, a diszkontoktól egészen a szupermarket-ig, az akciók nyomása alatt állnak: ha egy versenytárs valamilyen akciót hirdet, őt máris követik a többiek.

Az ajánlatok ezen tömkelege árspirált teremt. Amennyiben a versenyzők figyelmen kívül tudnák hagyni ezeket az ajánlatokat, úgy jó alapot teremthetnének egy tisztességes ár kialakításához. Valamint az állatbarát tenyésztéshez.

Forrás: Ländle, 2016. február
Fordította: Fazakas Orsolya, az Élelmiszerklub Alapítvány önkéntese

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kulcsszavak

1% (2) 2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (309) 2015 (306) 2016 (261) 2017 (142) 2018 (35) adalékanyag (3) áfa (3) áfonya (3) agrárium (196) Agrármonitor (6) akciós újság (16) AKI (811) Aldi (9) alkohol (10) állat (50) állateledel (4) alma (60) Amazon (3) Amerika (75) AMI (41) ár (41) árak (24) árbevétel (28) Argentina (3) árpa (15) ásványvíz (15) AT REL (32) Auchan (2) Ausztrália (4) Ausztria (135) bab (32) bárány (41) baromfi (135) bébiétel (1) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (37) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (4) Bonduelle (1) bor (129) borjú (18) borsó (18) Borsodi (1) brokkoli (10) BSI (59) Bulgária (1) Bunge (3) burgonya (60) búza (100) büfé (1) CBA (1) cékla (26) cereália (1) Chile (2) cikória (1) címke (8) Ciprus (1) Coca-Cola (1) convenience (1) Coop (1) cukkini (3) cukor (41) cukorka (3) cukorrépa (7) Csehország (5) cseresznye (26) csirke (80) csokoládé (8) csomagolás (10) Dánia (1) Danone (1) decilisek (1) Dél-Afrika (4) Destatis (6) dezodor (1) diétás (1) digitális (3) dió (38) direkt marketing (1) diszkont (1) divat (1) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) e-szám (1) EAFRD (9) édesítőszer (2) édesség (14) Édességgyártók Szövetsége (3) éel (1) EFKO (1) ÉFOSZ (1) egres (8) eladáshely (1) élelmiszer (285) élelmiszer-biztonság (16) élelmiszeripar (17) Élelmiszerklub Alapítvány (60) előadás (1) előírás (16) energiaital (5) eper (28) Erasmus+ (28) értékesítés (2) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) EU (15) EUFIC (14) Európai Unió (215) fagylalt (4) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felmérés (2) felvásárlási ár (741) Female Farmers (19) fenntartható fejlődés (2) fenntarthatóság (4) férfiak (1) fesztiválok (1) fiatalok (44) foglalkozás (1) fogyasztás (52) fogyasztói ár (36) fogyókúra (2) fokhagyma (42) Franciaország (11) Fresfel (1) Frischeparadies (1) friss (11) friss húskészítmények (5) Frutura (1) funkcionális élelmiszer (2) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (60) galamb (5) gasztronómia (5) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (30) Google (1) görögdinnye (23) Görögország (2) grafikon (1) Greenpeace (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyártók (3) gyerekek (5) gyorsfagyasztott (3) gyümölcs (78) gyümölcslé (12) HACCP (1) hal (7) háztartási vegyiáru (1) háztartások (8) Heineken (1) helyi (1) Heumilch (1) hipermarket (2) Hofer (4) Hogyan készítsük (1) Hollandia (3) honlap (1) Horvátország (2) hungarikum (1) Hungary-Meat (2) Hungrana (3) hús (13) húskészítmények (5) húsvét (6) IAASTD (1) ICG (1) idősek (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (10) Interspar (3) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) ital (2) jeges tea (1) jégkrém (11) joghurt (5) jövedelem (3) juh (47) K+F Konzervkutató (1) kacsa (61) kajszibarack (19) kakaó (1) kakas (21) kampány (1) káposzta (49) karácsony (5) karalábé (34) karfiol (43) Kärnten (2) kávé (7) kecske (18) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (20) keményítő (1) kenyér (11) képzés (13) kereskedelem (70) kereskedelmi márka (10) kereskedő (1) kereső szavak (1) kertészet (11) készétel (1) ketchup (1) kézműves (6) kiadások (4) Kidcomm (1) kínai kel (13) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (160) kommunikáció (2) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) köles (2) környezetbarát (3) körte (46) közétkezés (1) közterület (1) KSH (1368) kukorica (106) KutatóCentrum (1) külkereskedelem (22) Label Rouge (1) láncok (13) Ländle (2) lángos (1) Lekkerland (1) lekvár (4) lencse (15) Lengyelország (4) leves (1) LGV (1) liba (61) Lidl (7) liszt (4) (1) logisztika (1) Macedónia (1) magyar (20) mák (21) malac (8) málna (15) malomipari termék (2) Málta (1) mandula (15) margarin (5) marhahús (77) márka (70) márkahűség (2) marketing (78) Mars (2) Masmi (1) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) meggy (26) méh (5) Merkur (3) Metro (1) méz (48) mezőgazdaság (9) mikulás (1) mobil telefon (1) Mogyi (1) mogyoró (13) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (6) Nagybani Piac (5) nápolyi (1) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (6) Németország (84) nemzetközi (5) Nestlé (2) Nielsen (61) nők (25) nrc (2) nyomonkövethetőség (3) nyugdíjasok (2) nyúl (29) OÉTI (3) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (7) online (3) Oroszország (12) öko (17) ökológia (1) ökotermékek (3) Örményország (1) őstermelő (4) őszibarack (26) padlizsán (12) palacsinta (1) paleo (1) pálinka (1) pályázat (33) Pápai Hús (1) paprika (51) paradicsom (57) paraj (1) parasztgazdaság (29) pazarlás (3) pékség (1) péksütemény (10) pénzügy (12) Penny Market (4) petrezselyem (25) pezsgő (4) piac (9) piackutatás (5) Pick (3) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) póréhagyma (16) Portugália (3) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (64) puszdeli (1) PWC (8) rágcsálnivaló (1) Reál (1) reggeli csemegék (2) regionális (11) reklám (4) rendezvény (8) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (26) Rewe (3) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (10) Rondo (1) rozs (12) rövid ellátási lánc (33) sajt (26) saláta (28) sárgabarack (20) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (45) sertés (89) sertéshús (71) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Slow Food (2) Small Food Business (47) (2) sóska (20) sör (20) Spanyolország (9) Spar (5) spárga (23) spárgatök (16) spenót (27) Steiermark (4) Stilton (1) Sutterlüty (1) sűrített tej (1) sütőipari termék (2) sütőtök (1) Svájc (2) Svédország (1) szabadalom (1) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (18) száraz tészta (2) szarvasmarha (53) szeder (5) szénatej (2) Szerbia (2) Szilasfood (2) szilva (21) Szinapszis (1) színezék (1) Szlovákia (16) Szlovénia (1) szója (13) Szonda Ipsos (14) szőlő (20) találkozó (18) tanulmány (15) tápérték (1) táplálkozás (18) Tárki (1) tartósított élelmiszer (1) tea (3) technológia (1) tej (142) tejföl (3) tejpor (5) tejtermék (26) termelői piaci ár (294) Tesco (3) testápoló (1) testsúly (1) tészta (2) Tirol (8) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (102) Tolnatej (1) torma (20) tökmagolaj (1) tönkölybúza (6) Törökország (5) tréning (7) túró (2) tyúk (56) uborka (43) Ukrajna (3) Unilever (2) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) vaj (7) vállalkozás (81) válság (7) vásárlás (51) Vásárlóerő Index (1) védjegy (6) vega (1) vegán (2) vendéglátás (2) VHT (1) videó (34) világ (499) Visegrádi (1) víz (2) vonalkód (1) Voralberg (7) vörös káposzta (19) vöröshagyma (59) WHO (1) Wien (5) zab (3) zeller (34) zene (1) Zimbo (1) zöldbab (14) zöldborsó (20) zöldhagyma (19) zöldség (85) Zöldségek Zöldfüzete (19) zsír (4) zsiradék (1)

Tudástár Archívum