2017. november 14.

A kedves tejelő tehenek Ausztriában


Az ausztriai Vorarlberg vidéke tipikus gyepterület. A kevés csapadék miatt a földművelés nem számít a legjövedelmezőbb művelési módnak. Az állattartáshoz azonban ideálisak a körülmények. Mintegy 1200 helyi üzemben átlagosan 20 fejős tehenet tartanak, plusz a borjakat.

A vorarlbergi tejelő tehenek átlagosan évi 7280 liter tejet adnak. Az ellést megelőző két hónapban szárazon állnak, azaz nem tejelnek. Az év többi részében naponta kétszer van fejés, így a tejelő tehéntartás igen munkaerő intenzív gazdálkodási módnak számít. Az utóbbi évtizedekben csökkent az üzemek száma. Emellett a tehenek száma szinte változatlan maradt, a termelés mennyisége – azaz a tehenek tejhozama – pedig emelkedett.

Tejhozam – ez minden, ami számít?

A tehén haszonállat. Ennek ellenére ezen a vidéken, a kis üzemméretek miatt még mindig név szerint ismerik a gazdák az állataikat. És természetesen mind nagyon büszkék azokra a jószágokra, amelyek kiemelkedő tejhozamot érnek el. A tehenenként leadott tej mennyisége számos tényezőtől függ. Jelentős szerepe van a fajtának. Vorarlbergben a leginkább elterjedt fajta (57%) a svájci borzderes, más néven Brown Suisse. A tehenek mintegy 19%-a holstein fríz, a világon legelterjedtebb tejelő szarvasmarha fajta. Ezeket már hosszú ideje a tejhozamra tenyésztik, így biztosabb a termelés. A vorarlbergi tenyésztő szövetségek fő célkitűzése, hogy egészséges, termékeny, magas tejhozamú állatokat tenyésszenek. Csak a jó kondícióban lévő, szapora állattól várható jó termelés. Ezért nem csak a tejhozam számít.

„Nem a tejhozam az egyetlen fontos tényező. Kizárólag az egészséges és termékeny állatok teljesítenek jól” – mondja Dr. Thomas C. Jutz, Vorarlbergi Mezőgazdasági Kamara Állattartási és Állattenyésztési szakvezető.

 Optimális takarmányozás

Az optimális takarmányellátás fajtafüggő. Továbbá függ az állat energiaszükségletétől is, azaz az életben maradáshoz szükséges tápanyagigénytől, ami az állat súlyától függ. További tápanyagmennyiségre van szükség a teljesítmény (azaz a tejelő fajták esetében a tejhozam, húsfajták esetében a húsnövekedés és mozgás) fokozásához.

Több tényező is befolyásolja, hogy az állat mennyi tápanyagot tud hasznosítani a takarmányból. Szerepet játszik a takarmány tápanyagtartalma, emészthetősége, egyes takarmány-komponensek összetétele, az állat genetikai adottságai, és hogy mennyire változatos az állat étrendje.

„A takarmány összetétele függ a fajtától, az állat energiaszükségletétől, az elvárt teljesítménytől, valamint a további felhasználás módjától.” – állítja Ing. Christian Meusburger, a Vorarlbergi Mezőgazdasági Kamara takarmányozási tanácsadója.

Egy tehén naponta 10-25 kg száraztömegű takarmányt vesz fel. Az elletés időpontjában a legalacsonyabb a táplálékfelvétel. A legnagyobb mennyiséget az elletés után 60-100 nappal fogyasztja a tehén.

Széna tej, vagy silótej, hagyományos vagy bio tartás – a különböző gazdálkodási formákra különböző előírások vonatkoznak abban a tekintetben, hogy az éves takarmány mennyiség hányad része lehet kiegészítő takarmány. Az alap- illetve nyerstakarmány esetében (ide tartozik a fű és a széna) ez 70-85%. Silótej előállításához ezen felül megengedett a fűsiló ill. kukoricasiló hozzáadása.

A kiegészítő takarmányfélék közé (hízlaló takarmány) tartoznak a gabonafélék, mint árpa, búza, kukorica, valamint a gabona feldolgozás és élelmiszergyártás melléktermékei (lisztelőállítás során keletkező korpa, cukorgyártás során keletkező cukorrépaszelet).

A són kívül további ásványi anyagokat is adnak a teheneknek. Az ún. ásványi takarmány tartalmazza a legfontosabb ásványi anyagokat, nyomelemeket és vitaminokat. A takarmány nedvességtartalmától függően ezen kívül egy tejelő tehén napi 60-140 liter vizet fogyaszt.

Mit csinál egy takarmányozási tanácsadó?

A takarmányozási tanácsadó segítséget nyújt a gazdáknak a takarmány optimális összeállításában, figyelembe véve mind az állategészségügyi, mind a hozam és tejminőségi szempontokat. Takarmány-vizsgálatok során feltárja a takarmány minőségét. A gazdák és a tanácsadó közös célja, hogy az alaptakarmányból a tehenek a lehető legnagyobb mennyiségű tejet termeljék, a tápanyag ellátási kilengéseket (hiányokat és többleteket) célzottan kiegyenlítsék, és a hiányzó tápanyagokat pótolják.

Hogy működik a tehén emésztése?

A szarvasmarhák életük nagy részét táplálkozással töltik. Négy gyomrot kell ugyanis ellátniuk – és ehhez idő kell. A nyelvükkel körbeölelik a fűcsomót, letépik, majd lenyelik. A rágásra nincs idő.
Egy kifejlett szarvasmarha első előgyomra, a bendő, kb. 60 kg táplálékot képes befogadni. Itt baktériumok és egyéb mikroorganizmusok hada azonnal megkezdi az emésztést. A fermentáció során gázok keletkeznek: széndioxid és metán, melyek böfögéssel távoznak. Kiegyensúlyozott takarmányozással (megfelelő energia-fehérje egyensúly) csökkenthető a gázképződés. Amint beáll a telítettségérzet, az állat általában fekvő helyzetben folytatja az emésztést.

A pépesített táplálékot perisztaltikus hullámok oda-vissza továbbítják a bendő és a recés gyomor között, addig amíg minden fel nem lesz aprítva. A recés gyomor kiválogatja a nagyobb darabokat, és visszaküldi őket a pofába, kérődzésre. Ha már elég aprók a részecskék, akkor a leveles gyomorba kerül a táplálék, ahol a helyi mikroorganizmusok péppé sűrítik. Amint kiürül a bendő, a tehén újra feláll és tovább táplálkozik. Közben a pép az oltógyomorba kerül, ahol az enzimatikus folyamatok során felszívódnak a fehérjék és zsírok.

A maradék a bélrendszeren keresztül elhagyja a szervezetet. A nagy ráfordítást igénylő emésztési folyamat által a szarvasmarhák sokkal több tápanyagot tudnak kinyerni a nehezen emészthető táplálékukból, mint a szárnyasok és disznók.

Mindig ugyanannyit tejel a tehén?

A tejelő tehenek nem egyenletes mennyiségű tejet termelnek. A legtöbb tejet az ellés után adják. Ez általában március és május közé tehető. A vorarlbergi tehenek mintegy 40%-a az alpesi legelőkön tölti a nyarat a borjaikkal együtt. A magashegyi legelőkön több kalóriát égetnek a tehenek a nagy mozgástér miatt, így kevesebb energia jut a tejtermelésre. Ősszel visszatérnek a tehenek a völgybe, és október és január között ellenek újra.

Kötetlen vagy kötött tartású istálló?

A kötött tartású istállónak van hagyománya Vorarlbergben. A kötetlen tartás egy modern irányzat a tejelő tehéntartásban. Amennyiben elegendő mozgásterük van az állatoknak, a kötött tartású istálló sem mondható rossz megoldásnak. Ennél a változatnál esténként csak olyan tehenek állítanak egymás mellé, akik jól megértik egymást. A kötetlen tartású istállóban ugyan több helyük van az állatoknak, és szabadabban mozoghatnak, de fontos, hogy a ranglétra alján elhelyezkedő állatok számára elegendő kitérő helyet biztosítsunk, mert ebben az istállóformában jellemzően több stresszhelyzet alakul ki.

Forrás: Ländle, 2016. május 
Fordította: Dömötör Petra, az Élelmiszerklub Alapítvány önkéntese

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kulcsszavak

1% (2) 2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (309) 2015 (306) 2016 (261) 2017 (142) 2018 (35) adalékanyag (3) áfa (3) áfonya (3) agrárium (196) Agrármonitor (6) akciós újság (16) AKI (811) Aldi (9) alkohol (10) állat (50) állateledel (4) alma (60) Amazon (3) Amerika (75) AMI (41) ár (41) árak (24) árbevétel (28) Argentina (3) árpa (15) ásványvíz (15) AT REL (32) Auchan (2) Ausztrália (4) Ausztria (135) bab (32) bárány (41) baromfi (135) bébiétel (1) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (37) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (4) Bonduelle (1) bor (129) borjú (18) borsó (18) Borsodi (1) brokkoli (10) BSI (59) Bulgária (1) Bunge (3) burgonya (60) búza (100) büfé (1) CBA (1) cékla (26) cereália (1) Chile (2) cikória (1) címke (8) Ciprus (1) Coca-Cola (1) convenience (1) Coop (1) cukkini (3) cukor (41) cukorka (3) cukorrépa (7) Csehország (5) cseresznye (26) csirke (80) csokoládé (8) csomagolás (10) Dánia (1) Danone (1) decilisek (1) Dél-Afrika (4) Destatis (6) dezodor (1) diétás (1) digitális (3) dió (38) direkt marketing (1) diszkont (1) divat (1) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) e-szám (1) EAFRD (9) édesítőszer (2) édesség (14) Édességgyártók Szövetsége (3) éel (1) EFKO (1) ÉFOSZ (1) egres (8) eladáshely (1) élelmiszer (285) élelmiszer-biztonság (16) élelmiszeripar (17) Élelmiszerklub Alapítvány (60) előadás (1) előírás (16) energiaital (5) eper (28) Erasmus+ (28) értékesítés (2) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) EU (15) EUFIC (14) Európai Unió (215) fagylalt (4) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felmérés (2) felvásárlási ár (741) Female Farmers (19) fenntartható fejlődés (2) fenntarthatóság (4) férfiak (1) fesztiválok (1) fiatalok (44) foglalkozás (1) fogyasztás (52) fogyasztói ár (36) fogyókúra (2) fokhagyma (42) Franciaország (11) Fresfel (1) Frischeparadies (1) friss (11) friss húskészítmények (5) Frutura (1) funkcionális élelmiszer (2) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (60) galamb (5) gasztronómia (5) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (30) Google (1) görögdinnye (23) Görögország (2) grafikon (1) Greenpeace (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyártók (3) gyerekek (5) gyorsfagyasztott (3) gyümölcs (78) gyümölcslé (12) HACCP (1) hal (7) háztartási vegyiáru (1) háztartások (8) Heineken (1) helyi (1) Heumilch (1) hipermarket (2) Hofer (4) Hogyan készítsük (1) Hollandia (3) honlap (1) Horvátország (2) hungarikum (1) Hungary-Meat (2) Hungrana (3) hús (13) húskészítmények (5) húsvét (6) IAASTD (1) ICG (1) idősek (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (10) Interspar (3) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) ital (2) jeges tea (1) jégkrém (11) joghurt (5) jövedelem (3) juh (47) K+F Konzervkutató (1) kacsa (61) kajszibarack (19) kakaó (1) kakas (21) kampány (1) káposzta (49) karácsony (5) karalábé (34) karfiol (43) Kärnten (2) kávé (7) kecske (18) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (20) keményítő (1) kenyér (11) képzés (13) kereskedelem (70) kereskedelmi márka (10) kereskedő (1) kereső szavak (1) kertészet (11) készétel (1) ketchup (1) kézműves (6) kiadások (4) Kidcomm (1) kínai kel (13) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (160) kommunikáció (2) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) köles (2) környezetbarát (3) körte (46) közétkezés (1) közterület (1) KSH (1368) kukorica (106) KutatóCentrum (1) külkereskedelem (22) Label Rouge (1) láncok (13) Ländle (2) lángos (1) Lekkerland (1) lekvár (4) lencse (15) Lengyelország (4) leves (1) LGV (1) liba (61) Lidl (7) liszt (4) (1) logisztika (1) Macedónia (1) magyar (20) mák (21) malac (8) málna (15) malomipari termék (2) Málta (1) mandula (15) margarin (5) marhahús (77) márka (70) márkahűség (2) marketing (78) Mars (2) Masmi (1) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) meggy (26) méh (5) Merkur (3) Metro (1) méz (48) mezőgazdaság (9) mikulás (1) mobil telefon (1) Mogyi (1) mogyoró (13) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (6) Nagybani Piac (5) nápolyi (1) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (6) Németország (84) nemzetközi (5) Nestlé (2) Nielsen (61) nők (25) nrc (2) nyomonkövethetőség (3) nyugdíjasok (2) nyúl (29) OÉTI (3) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (7) online (3) Oroszország (12) öko (17) ökológia (1) ökotermékek (3) Örményország (1) őstermelő (4) őszibarack (26) padlizsán (12) palacsinta (1) paleo (1) pálinka (1) pályázat (33) Pápai Hús (1) paprika (51) paradicsom (57) paraj (1) parasztgazdaság (29) pazarlás (3) pékség (1) péksütemény (10) pénzügy (12) Penny Market (4) petrezselyem (25) pezsgő (4) piac (9) piackutatás (5) Pick (3) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) póréhagyma (16) Portugália (3) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (64) puszdeli (1) PWC (8) rágcsálnivaló (1) Reál (1) reggeli csemegék (2) regionális (11) reklám (4) rendezvény (8) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (26) Rewe (3) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (10) Rondo (1) rozs (12) rövid ellátási lánc (33) sajt (26) saláta (28) sárgabarack (20) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (45) sertés (89) sertéshús (71) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Slow Food (2) Small Food Business (47) (2) sóska (20) sör (20) Spanyolország (9) Spar (5) spárga (23) spárgatök (16) spenót (27) Steiermark (4) Stilton (1) Sutterlüty (1) sűrített tej (1) sütőipari termék (2) sütőtök (1) Svájc (2) Svédország (1) szabadalom (1) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (18) száraz tészta (2) szarvasmarha (53) szeder (5) szénatej (2) Szerbia (2) Szilasfood (2) szilva (21) Szinapszis (1) színezék (1) Szlovákia (16) Szlovénia (1) szója (13) Szonda Ipsos (14) szőlő (20) találkozó (18) tanulmány (15) tápérték (1) táplálkozás (18) Tárki (1) tartósított élelmiszer (1) tea (3) technológia (1) tej (142) tejföl (3) tejpor (5) tejtermék (26) termelői piaci ár (294) Tesco (3) testápoló (1) testsúly (1) tészta (2) Tirol (8) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (102) Tolnatej (1) torma (20) tökmagolaj (1) tönkölybúza (6) Törökország (5) tréning (7) túró (2) tyúk (56) uborka (43) Ukrajna (3) Unilever (2) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) vaj (7) vállalkozás (81) válság (7) vásárlás (51) Vásárlóerő Index (1) védjegy (6) vega (1) vegán (2) vendéglátás (2) VHT (1) videó (34) világ (499) Visegrádi (1) víz (2) vonalkód (1) Voralberg (7) vörös káposzta (19) vöröshagyma (59) WHO (1) Wien (5) zab (3) zeller (34) zene (1) Zimbo (1) zöldbab (14) zöldborsó (20) zöldhagyma (19) zöldség (85) Zöldségek Zöldfüzete (19) zsír (4) zsiradék (1)

Tudástár Archívum