2017. augusztus 28.

AKI - A juh- és kecskehústermelés 2 százalékkal növekedhet az Európai Unióban, 2017. augusztus

Az OECD-FAO hosszú távú projekciója alapján a világ juhhústermelése 22 százalékkal 17,5 millió tonnára emelkedhet 2026-ra a 2014–2016 közötti időszak átlagához viszonyítva. A fogyasztás is hasonló mértékben nőhet ugyanekkor. 

A fejlődő országok juhhúskibocsátása 26,8 százalékkal bővülhet, míg a fejlett országok-ban ennél kisebb (+7,9 százalék) mértékű növekedést könyvelhetnek el.

Az új-zélandi ipari minisztérium (Ministry for Primary Industries) publikációja szerint Új-Zéland juhállománya 27,6 millió egyed volt a 2016/2017. gazdasági év (július–június) végén, 5,3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az exportra szánt bárányok mennyisége (293 ezer tonna) 3 százalékkal, a ki-vitel értéke 2 százalékkal mérséklődött ugyanebben az összehasonlításban.

Az előrevetítés szerint a juh- és bárányhús iránti globális kereslet továbbra is élénk marad, és a világ két nagy juh- és bárányhúsexportőrének (Új-Zéland és Ausztrália) szűkösebb kínálata miatt a juhhús ára emelkedhet. A kínai fogyasztók kereslete már nem annyira élénk, mint a korábbi években, azonban még így is alacsonyabb áron érhető el a juhhús a kínai piacon, mint a többi vörös hús. A kínai juhhústermelés az utóbbi évtizedben évente 3 százalékkal emelkedett és az idei évben is ez a tendencia várható.

Az ausztrál agrárgazdasági és erőforrás-gazdálkodási tudományok hivatalának (ABARES) becslése szerint Ausztrália juhállománya a 2016/2017. gazdasági év (július–június) végén 73,6 millió egyed volt, ami csaknem 5 millióval több a 2015/2016. évinél. A bárányok vágása 2,7 százalékkal 22,5 millió egyedre csökkent, a juhok vágása ennél nagyobb mértékben, 18 százalékkal 6,66 millióra esett a 2016/2017. évi szezonban. Ausztráliában a juhhústermelés 152 ezer tonna (–7 százalék), míg a bárányhústermelés 516 ezer tonna (+2 százalék) körül alakulhat a folyó évi szezonban. A bárányhús kivitele 2 százalékkal bővülhet, míg a juhhúsé 5,5 százalékkal csökkenhet a 2017/2018. gazdasági évben a 2016/2017. évihez képest. A projekció szerint Ausztráliában az élő bárány ára 5 százalékkal emelkedhet ezalatt.

Európai Unió

Az Európai Bizottság rövid távú előrevetítése szerint a közösség juh- és kecskehústermelése 2,1 százalékkal nőhet 2017-ben az előző évihez képest, 2018-ban pedig 3,3 százalékkal haladhatja meg a 2016. évi mennyiséget.

A juh- és kecskehúsimport 12 százalékkal csökkenhet az idén a 2016. évihez viszonyítva, ugyanakkor 2018-ban várhatóan visszaáll a 2016. évi szintre. Az unió juh- és kecskehúsexportja 2017-ben és 2018-ban egyaránt 30 ezer tonna körül alakulhat. Az egy főre eső juh- és kecskehúsfogyasztás előreláthatóan nem változik számottevően az idén és 2018-ban sem, továbbra is 1,8–1,9 kilogramm között várható.

Az Európai Bizottság adatai szerint az unió juh- és kecskeimportja (élő állat és hús) 19 százalékkal 75 ezer tonnára csökkent az év első négy hónapjában az előző esztendő azonos időszakához képest. A legnagyobb beszállító Új-Zéland volt, csaknem 90 százalékát adta a behozatalnak. A nemzetközi piacokon értékesített juh- és kecskehús, valamint élő állat mennyisége 32 százalékkal nőtt a 2017. január és április közötti időszakban az előző év hasonló periódusához viszonyítva. Az export több mint felének célállomásai Líbia, Hongkong és Jordánia voltak.

Az EU-ban a könnyű bárány ára a szezonális hatásoknak megfelelően alakult: a kereslet lanyhulása miatt csökkent 2017 első két hónapjában, majd a húsvét előtti időszakban nőtt. Az élénkülő kereslet hatására július végén az ár emelkedő tendenciát mutat, ugyanakkor az előző évi szintet nem éri el. A könnyű bárány ára az év első hét hónapjában euróban kifejezve 1,5 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, a nehéz bárányé 3,4 százalékkal csökkent. Ugyanakkor Magyarország legnagyobb exportpiacán, Olaszországban a könnyű bárány ára 1,4 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban.

Magyarország

A KSH adatai szerint a juhok felvásárlása több mint 14 százalékkal nőtt 2017 első öt hónapjában az előző év hasonló időszakához képest. A növendék bárány (2–12 hónap) felvásárláson belüli részaránya 0,5 százalékponttal emelkedett, míg a tejesbárányé (2 hónap alatti) 1,1 százalékponttal csökkent, a növendék bárány az összes forgalom 96 százalékát adta.

A Magyarországon született bárányok legnagyobb része külpiaci értékesítésre kerül. A KSH adatai szerint az élő bárány exportja mennyiségben 1 százalékkal, értékben pedig 5 százalékkal csökkent 2017 első négy hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kivitelből 90 százalékkal részesedő Olaszországba 4,5 százalékkal kevesebb élő bárányt exportáltunk, míg Ausztriába 19 százalékkal többet. A Horvátországba exportált bárányok mennyisége a felére esett.

Magyarországon a könnyű bárány ára 2017 első hét hónapjában több mint 3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A bárány ára idén is a szezonalitásnak megfelelően alakult: húsvét után csökkent, majd július közepétől nőtt. Az élénkülő kereslet hatására az árak további emelkedésére lehet számítani augusztus első felében.

Teljes tanulmány

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kulcsszavak

1% (2) 2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (309) 2015 (306) 2016 (261) 2017 (142) 2018 (35) adalékanyag (3) áfa (3) áfonya (3) agrárium (196) Agrármonitor (6) akciós újság (16) AKI (811) Aldi (9) alkohol (10) állat (50) állateledel (4) alma (60) Amazon (3) Amerika (75) AMI (41) ár (41) árak (24) árbevétel (28) Argentina (3) árpa (15) ásványvíz (15) AT REL (32) Auchan (2) Ausztrália (4) Ausztria (135) bab (32) bárány (41) baromfi (135) bébiétel (1) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (37) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (4) Bonduelle (1) bor (129) borjú (18) borsó (18) Borsodi (1) brokkoli (10) BSI (59) Bulgária (1) Bunge (3) burgonya (60) búza (100) büfé (1) CBA (1) cékla (26) cereália (1) Chile (2) cikória (1) címke (8) Ciprus (1) Coca-Cola (1) convenience (1) Coop (1) cukkini (3) cukor (41) cukorka (3) cukorrépa (7) Csehország (5) cseresznye (26) csirke (80) csokoládé (8) csomagolás (10) Dánia (1) Danone (1) decilisek (1) Dél-Afrika (4) Destatis (6) dezodor (1) diétás (1) digitális (3) dió (38) direkt marketing (1) diszkont (1) divat (1) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) e-szám (1) EAFRD (9) édesítőszer (2) édesség (14) Édességgyártók Szövetsége (3) éel (1) EFKO (1) ÉFOSZ (1) egres (8) eladáshely (1) élelmiszer (285) élelmiszer-biztonság (16) élelmiszeripar (17) Élelmiszerklub Alapítvány (60) előadás (1) előírás (16) energiaital (5) eper (28) Erasmus+ (28) értékesítés (2) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) EU (15) EUFIC (14) Európai Unió (215) fagylalt (4) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felmérés (2) felvásárlási ár (741) Female Farmers (19) fenntartható fejlődés (2) fenntarthatóság (4) férfiak (1) fesztiválok (1) fiatalok (44) foglalkozás (1) fogyasztás (52) fogyasztói ár (36) fogyókúra (2) fokhagyma (42) Franciaország (11) Fresfel (1) Frischeparadies (1) friss (11) friss húskészítmények (5) Frutura (1) funkcionális élelmiszer (2) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (60) galamb (5) gasztronómia (5) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (30) Google (1) görögdinnye (23) Görögország (2) grafikon (1) Greenpeace (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyártók (3) gyerekek (5) gyorsfagyasztott (3) gyümölcs (78) gyümölcslé (12) HACCP (1) hal (7) háztartási vegyiáru (1) háztartások (8) Heineken (1) helyi (1) Heumilch (1) hipermarket (2) Hofer (4) Hogyan készítsük (1) Hollandia (3) honlap (1) Horvátország (2) hungarikum (1) Hungary-Meat (2) Hungrana (3) hús (13) húskészítmények (5) húsvét (6) IAASTD (1) ICG (1) idősek (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (10) Interspar (3) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) ital (2) jeges tea (1) jégkrém (11) joghurt (5) jövedelem (3) juh (47) K+F Konzervkutató (1) kacsa (61) kajszibarack (19) kakaó (1) kakas (21) kampány (1) káposzta (49) karácsony (5) karalábé (34) karfiol (43) Kärnten (2) kávé (7) kecske (18) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (20) keményítő (1) kenyér (11) képzés (13) kereskedelem (70) kereskedelmi márka (10) kereskedő (1) kereső szavak (1) kertészet (11) készétel (1) ketchup (1) kézműves (6) kiadások (4) Kidcomm (1) kínai kel (13) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (160) kommunikáció (2) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) köles (2) környezetbarát (3) körte (46) közétkezés (1) közterület (1) KSH (1368) kukorica (106) KutatóCentrum (1) külkereskedelem (22) Label Rouge (1) láncok (13) Ländle (2) lángos (1) Lekkerland (1) lekvár (4) lencse (15) Lengyelország (4) leves (1) LGV (1) liba (61) Lidl (7) liszt (4) (1) logisztika (1) Macedónia (1) magyar (20) mák (21) malac (8) málna (15) malomipari termék (2) Málta (1) mandula (15) margarin (5) marhahús (77) márka (70) márkahűség (2) marketing (78) Mars (2) Masmi (1) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) meggy (26) méh (5) Merkur (3) Metro (1) méz (48) mezőgazdaság (9) mikulás (1) mobil telefon (1) Mogyi (1) mogyoró (13) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (6) Nagybani Piac (5) nápolyi (1) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (6) Németország (84) nemzetközi (5) Nestlé (2) Nielsen (61) nők (25) nrc (2) nyomonkövethetőség (3) nyugdíjasok (2) nyúl (29) OÉTI (3) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (7) online (3) Oroszország (12) öko (17) ökológia (1) ökotermékek (3) Örményország (1) őstermelő (4) őszibarack (26) padlizsán (12) palacsinta (1) paleo (1) pálinka (1) pályázat (33) Pápai Hús (1) paprika (51) paradicsom (57) paraj (1) parasztgazdaság (29) pazarlás (3) pékség (1) péksütemény (10) pénzügy (12) Penny Market (4) petrezselyem (25) pezsgő (4) piac (9) piackutatás (5) Pick (3) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) póréhagyma (16) Portugália (3) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (64) puszdeli (1) PWC (8) rágcsálnivaló (1) Reál (1) reggeli csemegék (2) regionális (11) reklám (4) rendezvény (8) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (26) Rewe (3) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (10) Rondo (1) rozs (12) rövid ellátási lánc (33) sajt (26) saláta (28) sárgabarack (20) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (45) sertés (89) sertéshús (71) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Slow Food (2) Small Food Business (47) (2) sóska (20) sör (20) Spanyolország (9) Spar (5) spárga (23) spárgatök (16) spenót (27) Steiermark (4) Stilton (1) Sutterlüty (1) sűrített tej (1) sütőipari termék (2) sütőtök (1) Svájc (2) Svédország (1) szabadalom (1) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (18) száraz tészta (2) szarvasmarha (53) szeder (5) szénatej (2) Szerbia (2) Szilasfood (2) szilva (21) Szinapszis (1) színezék (1) Szlovákia (16) Szlovénia (1) szója (13) Szonda Ipsos (14) szőlő (20) találkozó (18) tanulmány (15) tápérték (1) táplálkozás (18) Tárki (1) tartósított élelmiszer (1) tea (3) technológia (1) tej (142) tejföl (3) tejpor (5) tejtermék (26) termelői piaci ár (294) Tesco (3) testápoló (1) testsúly (1) tészta (2) Tirol (8) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (102) Tolnatej (1) torma (20) tökmagolaj (1) tönkölybúza (6) Törökország (5) tréning (7) túró (2) tyúk (56) uborka (43) Ukrajna (3) Unilever (2) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) vaj (7) vállalkozás (81) válság (7) vásárlás (51) Vásárlóerő Index (1) védjegy (6) vega (1) vegán (2) vendéglátás (2) VHT (1) videó (34) világ (499) Visegrádi (1) víz (2) vonalkód (1) Voralberg (7) vörös káposzta (19) vöröshagyma (59) WHO (1) Wien (5) zab (3) zeller (34) zene (1) Zimbo (1) zöldbab (14) zöldborsó (20) zöldhagyma (19) zöldség (85) Zöldségek Zöldfüzete (19) zsír (4) zsiradék (1)

Tudástár Archívum