2017. július 11.

Élelmiszerek tápértékének mérésére szolgáló eszköz kifejlesztése

A Bionutrient Food Association (Bioélelmiszer Egyesület) együttműködik a termelőkkel táplálóbb növényeket eredményező gyakorlatok kialakításában, ugyanakkor kifejleszt egy, az élelmiszerek tápanyag-sűrűségére vonatkozó szabványt és egy kézi eszközt e tápanyagszintek mérésére. Az eszköz hátterében az az ötlet áll, hogy az ismert technológiák alkalmazásával, például egy Smartphone kamerájával végig lehessen pásztázni a terményeket, vagyis a vásárló akár a zöldségboltban megmérhesse a kiválasztott élelmiszer tápanyag-sűrűségét. 

Az Egyesület kitűzött célja, hogy képessé tegye a fogyasztókat a legnagyobb tápanyag-sűrűségű élelmiszerek kiválasztására, és végül jutalmazza a termelőket termelési gyakorlatuk javításáért.
A Food Tank (jelentése Élelmiszer Agytröszt) Dan Kittredge-dzsel, a Bioélelmiszer Egyesület alapítójával – aki maga is biogazdálkodó – beszélt arról, hogy miért tartja számunkra szükségesnek a tápanyag-sűrűség meghatározását, és milyen erőt lát ebben a szabványban az élelmiszerrendszer átalakítására.

Food Tank (FT): Mi ösztönözte önt először arra, hogy foglalkozni kezdjen az élelmiszerek tápanyag-sűrűségével?

Dan Kittredge (DK): Azzal kezdődött, hogy nekem, aki egy biogazdaságban nőttem fel, mi-kor megnősültem, a gazdálkodáson kívül semmiféle használható szaktudásom nem volt. És szembesültem azzal a ténnyel, hogy a terményeim nem egészségesek. Ki voltak téve a fertőzéseknek és betegségeknek, s én gazdaságilag életképtelen voltam. És tudtam, hogy jobban kell végeznem a dolgomat.

FT: Mit tesz a Bioélelmiszer Egyesület az élelmiszer-ellátásunk tápanyag-sűrűségének népszerűsítésére? 

DK: Főtevékenységünk a termelők képzése. Azon dolgozunk a mindenféle méretű termelők-kel az egész országban, egész Észak-Amerikában, amit a biológiai rendszerek alapelveinek nevezünk. És végigjárjuk őket az egész termelési szezonban, az egész év folyamán, és beszélgetünk arról, hogy hogyan fejlődnek a növények a talajjal és a mikrobiológiával összefüggésben, és segítjük a gazdákat annak meghatározásában, hogy milyen fő tényezőkkel kell foglalkozniuk. Ez a munkánk lényege.
Nyílt küldetésünk az élelmiszer-ellátás minőségének javítása. Minőségen az ízt, az aromát és a tápértéket értem, ami gyakran alapvetően fontos a tápanyag-sűrűséghez. Most tehát ott tartunk, hogy azt hiszem, tizenhat helyi szervezetünk van az országban.

És most annak a meghatározásán dolgozunk, hogy mit jelent a minőség a tápanyagmennyiség sűrűségében kifejezve. Tudjuk, hogy milyen eltérések vannak a termények tápanyag-szintjében, és megpróbáljuk a vásárlókat képessé tenni arra, hogy ezt megvizsgálják a vásárlás során. Valami olyasmi, mint egy kézi spektrométer, valami, ami lényegében egy megfelelő érzékelőkkel ellátott Smartphone lenne, olyasmi, ami benne lehetne a telefonunkban. Tudja, megadni a vásárlónak a lehetőséget, hogy a vásárlás folyamán megvizsgálja a minőséget, és aszerint döntsön, ez pedig arra ösztönözné a szállító-láncot, hogy változtasson a gyakorlatán.

FT: Mi köze van a talajnak a tápanyag-sűrűséghez?

DK: Hát azt hiszem, hogy a nagyközönséggel először meg kell értetnünk, hogy mit jelent a tápanyag-sűrűség, mert ez egy olyan kifejezés, amit gyakran használnak anélkül, hogy világosan értenék, mit is jelent. Nekünk a tápanyag-sűrűség azt jelenti, hogy egy terményben magasabb az egy kalóriaegységre eső tápanyag-szint, jobb az íz, az aroma, és nagyobb a tápérték.

Azok a vegyületek, melyek a terményben összefüggnek a tápértékkel, az ízzel és aromával, alapvetően a talajból épülnek fel egy jól működő mikrobiológiai ökoszisztémán keresztül. A növények egy bélflórával alakultak ki – éppúgy, ahogy nekünk is van bélflóránk –, ami meg-emészti a tápanyagot számukra. A talajban lévő baktériumokat és gombákat a növények táplálják. Mikor a növény a leveleiben cukrot állít elő, ezt a cukrot beinjektálja a talajba a talajbeli élőlények táplálására, melyek aztán lebontják a talajt, és feljuttatják a tápanyagokat a növénybe.

Tehát csak ha a talajunkban az élet jól működik, ha talaj valójában virágzik a vitalitástól, az élettől, akkor kaphatunk olyan növényeket, melyek hozzájutnak a megfelelő tápanyag-sűrűségű termény eléréshez szükséges tápanyagmennyiséghez.

A gazdák sokszor kontraproduktív művelési gyakorlatot folytatnak. A talajművelés, a fedetlen talaj, a fertőtlenítőszerek, gomba- és rovarölők alkalmazása, sok mezőgazdasági alapművelet szisztematikusan kontraproduktív a termény tápanyag-sűrűsége szempontjából. Ezért kaptunk elég kategorikus adatokat az USDA-tól (az USA Mezőgazdasági Minisztériuma) és egyéb forrásokból arra nézve, hogy az idő előrehaladtával az élelmiszerek tápanyagszintje csökken.

FT: Miért kellenek a vásárlóknak szabványok és definíciók az élelmiszereik tápértékének meghatározására?

DK: Mert azt hiszem, sokszor a vásárlók nem értik meg, hogy a termények tápanyag-szintje megváltozott, és nem értik az élelmiszer tápértéke és egészségessége közötti kapcsolatot. Azt hiszem, hazánkban egészségválság van, amit nem csupán a terményeink csökkenő tápanyag-szintje okoz, de azzal nagymértékben összefügg.

Tehát az a fő célunk, vagy fő célunk egy része, hogy segítsünk ezen kapcsolatok megteremtésében, és olyan eszközt adjunk a vásárlók kezébe, amely ténylegesen szükséges ahhoz, hogy a megoldásokat elősegítő gazdasági döntéseket hozzanak.

FT: Milyen előnyökhöz juthatnak a termelők, ha jobban megértik az általuk termelt élelmiszerek tápanyagszintjét?

DK: Gazdaként azt tapasztaltam, hogy ha a növényeink egészségesebbek, akkor termékenyebbek; jobban ellenállnak a kártevőknek és a betegségeknek; csökken a gombölő, rovarölő és talajfertőtlenítő szerek iránti igény; szén-dioxidot kötünk meg, így rugalmasságot építünk be a rendszerünkbe. Tudja, a gazdák számára az általános ösztönzők valójában közel nyolc-szoros eredményt hoznak.

De az a probléma, hogy termelőként sokszor nem vagyunk tudatában, vagy nem vagyunk elég szerények ahhoz, hogy felismerjük, mit csinálunk rosszul, és nincsenek meg a gazdasági ösztönzők a gyakorlatunk megváltoztatására.

FT: Hogy hat az élelmiszer-ellátás tápanyag-sűrűsége az élelmiszer-biztonságra és az egészségre?

DK: Számunkra, mint szervezet számára a tápanyag-sűrűség az a nagyítólencse, amelynek segítségével kezdjük megérteni, hogy ezek a nagyobb problémák milyen mélyen összefüggnek egymással. Véleményünk szerint az, hogy a degeneratív betegségek nálunk járványszerűen terjednek, nagyrészt azért van, mert élelmiszereinkben nincs jó minőségű tápanyag.

Élelmiszereinkben sok mérgező anyag van, mert a gazdáknak ezeket a mérgeket kell használniuk a kártevők irtására, mert a növények nem egészségesek. Ha az embernek egészséges növényei vannak, a rovarok és baktériumok számára fiziológiailag emészthetetlenek. Ha egészséges növényeket termesztünk, és egészséges terményeket állítunk elő, akkor nincs szükségünk gomba- és rovarölő szerekre. A víztartó rétegek és az ökoszisztéma minden problémája a hagyományosnak nevezett mezőgazdaság mellékterméke.

Véleményünk szerint az egészséges növényeket termesztésével valójában annyi szén-dioxidot tudunk megkötni, ami elég ahhoz, hogy meglehetősen gyorsan visszafordítsa a globális felmelegedést. Ha az egész földön egészséges élelmiszernövényeket termesztenénk, akkor évenként 15 ppm (rész/1 millió rész) szén-dioxidot kötnénk meg.

Ez tehát az összefüggés az élelmiszerek tápanyag-sűrűsége és egy sor, megoldhatatlannak tűnő társadalmi, környezeti és politikai humán egészségügyi probléma jó irányba fordítása között. Valóban nagyon izgalmas, hogy meg tudjuk oldani ezeket a problémákat. Ha csak annyit tennénk, hogy jó ízű ételeket ennénk, már meg tudnánk oldani ezeket a problémákat.

FT: Mi az a jelentős változás az élelmiszer-rendszerben, ami meg tudná növelni az élelmiszer-ellátásunk tápanyag-sűrűségét?

DK: Azt hiszem, mindössze arra van szükségünk, hogy a vásárlók meg tudják vizsgálni a megvásárlandó élelmiszerek minőségét. Ha a vásárlók a vásárlás során három köteg sárgarépa közül kiválaszthatnák a legnagyobb tápértékűt, és aztán gazdasági erejükkel arra ösztönözhetnék a beszállítói láncot, hogy a szép megjelenés helyett a minőségre koncentráljon, már ezen az egy ponton közelebb jutánk a megoldáshoz.

Azért erre összpontosítunk, mert ez tűnik a legvalószínűbbnek, mert ez az átláthatóságon, a tapasztalatokon és a fejlődésen alapul. Semmiféle ellenséges módon nem próbáljuk meggyőzni a szövetségi ügynökségeket, vagy kormánytestületeket, vagy a nagy cégeket. Egyszerűen csak lehetőséget adunk a vevőnek, hogy kiválassza a neki ízlő élelmiszereket.

Tudja, ha az ember keserű sárgarépát kap, akkor nem fogja megenni, különösen, ha hároméves. Ha olyan sárgarépát kap, melynek csodálatos sárgarépa íze van, azt meg akarja enni, még akkor is, ha csak hároméves. Tehát ha a zöldségtermelőknek meg tudjuk adni a szakértelmet, a vásárlókkal pedig megértetjük, hogy a jóízű élelmiszereket válasszák, úgy gondoljuk, hogy ez az egyszerű gazdasági befolyásolás elő fogja mozdítani az általunk keresett megoldásokat.

Forrás: Food Tank, 2017. május
Fordította: Damján Marianna, az Élelmiszerklub Alapítvány önkéntese

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kulcsszavak

1% (2) 2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (309) 2015 (306) 2016 (261) 2017 (142) 2018 (35) adalékanyag (3) áfa (3) áfonya (3) agrárium (196) Agrármonitor (6) akciós újság (16) AKI (811) Aldi (9) alkohol (10) állat (50) állateledel (4) alma (60) Amazon (3) Amerika (75) AMI (41) ár (41) árak (24) árbevétel (28) Argentina (3) árpa (15) ásványvíz (15) AT REL (32) Auchan (2) Ausztrália (4) Ausztria (135) bab (32) bárány (41) baromfi (135) bébiétel (1) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (37) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (4) Bonduelle (1) bor (129) borjú (18) borsó (18) Borsodi (1) brokkoli (10) BSI (59) Bulgária (1) Bunge (3) burgonya (60) búza (100) büfé (1) CBA (1) cékla (26) cereália (1) Chile (2) cikória (1) címke (8) Ciprus (1) Coca-Cola (1) convenience (1) Coop (1) cukkini (3) cukor (41) cukorka (3) cukorrépa (7) Csehország (5) cseresznye (26) csirke (80) csokoládé (8) csomagolás (10) Dánia (1) Danone (1) decilisek (1) Dél-Afrika (4) Destatis (6) dezodor (1) diétás (1) digitális (3) dió (38) direkt marketing (1) diszkont (1) divat (1) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) e-szám (1) EAFRD (9) édesítőszer (2) édesség (14) Édességgyártók Szövetsége (3) éel (1) EFKO (1) ÉFOSZ (1) egres (8) eladáshely (1) élelmiszer (285) élelmiszer-biztonság (16) élelmiszeripar (17) Élelmiszerklub Alapítvány (60) előadás (1) előírás (16) energiaital (5) eper (28) Erasmus+ (28) értékesítés (2) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) EU (15) EUFIC (14) Európai Unió (215) fagylalt (4) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felmérés (2) felvásárlási ár (741) Female Farmers (19) fenntartható fejlődés (2) fenntarthatóság (4) férfiak (1) fesztiválok (1) fiatalok (44) foglalkozás (1) fogyasztás (52) fogyasztói ár (36) fogyókúra (2) fokhagyma (42) Franciaország (11) Fresfel (1) Frischeparadies (1) friss (11) friss húskészítmények (5) Frutura (1) funkcionális élelmiszer (2) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (60) galamb (5) gasztronómia (5) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (30) Google (1) görögdinnye (23) Görögország (2) grafikon (1) Greenpeace (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyártók (3) gyerekek (5) gyorsfagyasztott (3) gyümölcs (78) gyümölcslé (12) HACCP (1) hal (7) háztartási vegyiáru (1) háztartások (8) Heineken (1) helyi (1) Heumilch (1) hipermarket (2) Hofer (4) Hogyan készítsük (1) Hollandia (3) honlap (1) Horvátország (2) hungarikum (1) Hungary-Meat (2) Hungrana (3) hús (13) húskészítmények (5) húsvét (6) IAASTD (1) ICG (1) idősek (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (10) Interspar (3) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) ital (2) jeges tea (1) jégkrém (11) joghurt (5) jövedelem (3) juh (47) K+F Konzervkutató (1) kacsa (61) kajszibarack (19) kakaó (1) kakas (21) kampány (1) káposzta (49) karácsony (5) karalábé (34) karfiol (43) Kärnten (2) kávé (7) kecske (18) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (20) keményítő (1) kenyér (11) képzés (13) kereskedelem (70) kereskedelmi márka (10) kereskedő (1) kereső szavak (1) kertészet (11) készétel (1) ketchup (1) kézműves (6) kiadások (4) Kidcomm (1) kínai kel (13) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (160) kommunikáció (2) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) köles (2) környezetbarát (3) körte (46) közétkezés (1) közterület (1) KSH (1368) kukorica (106) KutatóCentrum (1) külkereskedelem (22) Label Rouge (1) láncok (13) Ländle (2) lángos (1) Lekkerland (1) lekvár (4) lencse (15) Lengyelország (4) leves (1) LGV (1) liba (61) Lidl (7) liszt (4) (1) logisztika (1) Macedónia (1) magyar (20) mák (21) malac (8) málna (15) malomipari termék (2) Málta (1) mandula (15) margarin (5) marhahús (77) márka (70) márkahűség (2) marketing (78) Mars (2) Masmi (1) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) meggy (26) méh (5) Merkur (3) Metro (1) méz (48) mezőgazdaság (9) mikulás (1) mobil telefon (1) Mogyi (1) mogyoró (13) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (6) Nagybani Piac (5) nápolyi (1) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (6) Németország (84) nemzetközi (5) Nestlé (2) Nielsen (61) nők (25) nrc (2) nyomonkövethetőség (3) nyugdíjasok (2) nyúl (29) OÉTI (3) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (7) online (3) Oroszország (12) öko (17) ökológia (1) ökotermékek (3) Örményország (1) őstermelő (4) őszibarack (26) padlizsán (12) palacsinta (1) paleo (1) pálinka (1) pályázat (33) Pápai Hús (1) paprika (51) paradicsom (57) paraj (1) parasztgazdaság (29) pazarlás (3) pékség (1) péksütemény (10) pénzügy (12) Penny Market (4) petrezselyem (25) pezsgő (4) piac (9) piackutatás (5) Pick (3) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) póréhagyma (16) Portugália (3) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (64) puszdeli (1) PWC (8) rágcsálnivaló (1) Reál (1) reggeli csemegék (2) regionális (11) reklám (4) rendezvény (8) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (26) Rewe (3) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (10) Rondo (1) rozs (12) rövid ellátási lánc (33) sajt (26) saláta (28) sárgabarack (20) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (45) sertés (89) sertéshús (71) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Slow Food (2) Small Food Business (47) (2) sóska (20) sör (20) Spanyolország (9) Spar (5) spárga (23) spárgatök (16) spenót (27) Steiermark (4) Stilton (1) Sutterlüty (1) sűrített tej (1) sütőipari termék (2) sütőtök (1) Svájc (2) Svédország (1) szabadalom (1) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (18) száraz tészta (2) szarvasmarha (53) szeder (5) szénatej (2) Szerbia (2) Szilasfood (2) szilva (21) Szinapszis (1) színezék (1) Szlovákia (16) Szlovénia (1) szója (13) Szonda Ipsos (14) szőlő (20) találkozó (18) tanulmány (15) tápérték (1) táplálkozás (18) Tárki (1) tartósított élelmiszer (1) tea (3) technológia (1) tej (142) tejföl (3) tejpor (5) tejtermék (26) termelői piaci ár (294) Tesco (3) testápoló (1) testsúly (1) tészta (2) Tirol (8) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (102) Tolnatej (1) torma (20) tökmagolaj (1) tönkölybúza (6) Törökország (5) tréning (7) túró (2) tyúk (56) uborka (43) Ukrajna (3) Unilever (2) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) vaj (7) vállalkozás (81) válság (7) vásárlás (51) Vásárlóerő Index (1) védjegy (6) vega (1) vegán (2) vendéglátás (2) VHT (1) videó (34) világ (499) Visegrádi (1) víz (2) vonalkód (1) Voralberg (7) vörös káposzta (19) vöröshagyma (59) WHO (1) Wien (5) zab (3) zeller (34) zene (1) Zimbo (1) zöldbab (14) zöldborsó (20) zöldhagyma (19) zöldség (85) Zöldségek Zöldfüzete (19) zsír (4) zsiradék (1)

Tudástár Archívum