2017. július 24.

AKI - Az ömlesztett vaj értékesítési ára 53 százalékkal emelkedett Németországban, 2017. július

A nyerstej termelői ára Új-Zélandon 58 százalékkal, az Európai Unióban 31 százalékkal, az USA-ban 15 százalékkal nőtt 2017 májusában az egy évvel korábbihoz képest. 

A világpiacon az ömlesztett vaj értékesítési ára (FOB Óceánia) 2017 27. hetén a 19. heti árnál 18 százalékkal, a cheddar sajté a 15. hetinél 18 százalékkal, a sovány tejporé a 21. hetinél 7 százalékkal magasabb, míg a teljes tejporé a 23. hetinél 2 százalékkal alacsonyabb volt. Kína sajtimportja 24 százalékkal, a sovány tejporé 12 százalékkal, a vaj és vajolajé 2 százalékkal nőtt, míg a teljes tejporé 5 százalékkal csökkent 2017 első öt hónapjában az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

A FAO júniusi előrevetítése szerint a világ tejtermelése 1,4 százalékkal 831 millió tonnára emelkedhet 2017-ben. Ázsiában és Amerikában a tejkibocsátás növekedésére, Európában és Afrikában stagnálására, Óceániában csökkenésére lehet számítani. A tejtermékek globális kereskedelme tejegyenértékre átszámítva 1 százalékkal 71,8 millió tonnára nőhet. A sovány tejpor globális kereskedelme 2,7 százalékkal, a sajté 2,1 százalékkal, a vajé 1,9 százalékkal bővülhet, míg a teljes tejporé 0,5 százalékkal csökkenhet. A tejtermékimport növekedésének fő hajtóereje Kína lehet.

Oroszország, Mexikó, Ausztrália, a Fülöp-szigetek, Thaiföld, Jemen és a Koreai Köztársaság importja emelkedhet az idén az előző évihez képest, az USA-é és Japáné stagnálhat, míg Brazíliában, Szaúd-Arábiában, Malajziában, Vietnámban és Nigériában csökkenésre lehet számítani. Az EU, az USA, Argentína és Kanada tejtermékexportja bővülhet, míg Új-Zélandé, Ausztráliáé és Svájcé csökkenhet a megfigyelt időszakban.

Európai Unió

A nyerstej azonnali (spot) piaci ára Olaszországban 2017. 25–29. hét között nem változott jelentősen (42–43 euró/100 kilogramm között mozgott), Hollandiában 2017. 26–28. hét között 5 százalékkal csökkent.

Hollandiában a nyerstej spot piaci ára áfa nélkül, szállítási költséggel 4,4 százalék zsírtartalomra vonatkozóan 38 euró/100 kilogramm volt július 12-én. Az olaszországi Veronában a nyerstej spot piaci ára július 17-én áfa nélkül, szállítási költséggel 42,5 euró/100 kilogramm, a Németországból és az Ausztriából származó 3,6 százalék zsírtartalmú nyerstejé 42,25 euró/100 kilogramm, a fölözötté 17,75 euró/100 kilogramm volt. Olaszországban, Lodi városában július 10-én a nyerstej spot piaci ára áfa nélkül, szállítási költséggel, 60 napos fizetési határidővel 43,25 euró/100 kilogramm, a 3,6 százalék zsírtartalmú, Franciaországból származó nyerstejé 41 euró/100 kilogramm, a Németországból származóé 43,25 euró/100 kilogramm, a fölözötté 20 euró/100 kilogramm volt.

A németországi Élelmiszer-gazdasági Kutató Központ (ife) havi rendszerességgel közzéteszi a nyerstej alapanyagértékét 4,0 százalék zsír- és 3,4 százalék fehérje-beltartalomra vonatkozóan. Az alapanyagérték tükrözi a nyerstej összetevőinek (zsír, fehérje) árát, amelyet a hannoveri és a kempteni árutőzsde vaj- és soványtejpor-jegyzései alapján határoznak meg. A zsírérték 126 százalékkal, a fehérjeérték 20 százalékkal nőtt, így az alapanyagérték 69 százalékkal volt magasabb 2017 júniusában az előző év azonos hónapjához képest.

Németországban az ömlesztett vaj értékesítési ára 2017. 7–29. hét között 53 százalékkal, a sovány tejporé a 16–29. hét között 6 százalékkal emelkedett. A kempteni árutőzsdén a 25 kilogrammos kiszerelésű ömlesztett vaj értékesítési ára 620 euró/100 kilogramm, a 25 kilogrammos kiszerelésű zsákos, élelmezési célú (intervenciós minőségű) sovány tejporé 181,5 euró/100 kilogramm volt a 29. héten. Az ömlesztett vaj ára 180 százalékkal, a sovány tejporé 4 százalékkal volt magasabb az intervenciós árszintnél a vizsgált héten.

Az Európai Bizottság a vaj és a sovány tejpor intervenciós felvásárlásának lehetőségét 2017. szeptember 30-ig nyitva tartja. A sovány tejpor intervenciós készletéből 2016 december és 2017 június között 44 585 tonnát tendereztettek, amelyből mindössze 140 tonnát értékesítettek.

Németországban a Központi Tejpiaci Szolgálat gyorsjelentése szerint a 27. héten a nyerstej felvásárlása az előző hetivel megegyezett, azonban az előző év azonos hetétől 2,2 százalékkal maradt el. Franciaországban a tejmennyiség szezonális csökkenése miatt az előző hetihez képest 1,1 százalékkal mérséklődött a nyerstej felvásárlása, amely az előző év azonos hetéhez képest 3,8 százalékos elmaradást jelent.

Az ife szerint az Európai Unióban a tejfelvásárlás júniusi növekedését a nyerstej árának emelkedése, a sajt belpiaci fogyasztásának mérsékelt növekedése, a tejzsír iránti kereslet élénkülése és a világpiaci exportlehetőségek javulása okozta. A kínálat/kereslet viszonya előreláthatóan nem változik jelentősen 2017 második fél évében, az árak várhatóan az elmúlt hónapokban elért szinten maradhatnak. Az EU tejfelvásárlása mérsékelten bővülhet ugyanekkor. A felvásárolt tejből inkább sajtot, mint vajat és tejport állíthatnak elő. Az ife kutatói szerint elméletileg az is megtörténhet, hogy a rendkívül magas vajárak miatt több vajat állíthatnak elő, ezért a vaj mellékterméke, a sovány tejpor termelése is növekszik. A sovány tejpor intervenciós készlete egyébként is bőséges és a kínálat további növekedése esetén a sovány tejpor ára akár az intervenciós árszint alá is süllyedhet az elemzők szerint. A közösség soványtejpor-termelése 10,4 százalékkal, zárókészlete 13 százalékkal csökkenhet, míg fogyasztása 2,7 százalékkal, exportja 21,9 százalékkal nőhet az idén az előző évihez képest.

Az EU vajtermelése 2,1 százalékkal, exportja 20,7 százalékkal, készlete 44 százalékkal csökkenhet, míg fogyasztása 0,4 százalékkal nőhet az idén az egy évvel korábbihoz képest. A vaj világpiaci és uniós ára az elmúlt hetekben meghaladta a korábbi rekordot. Ennek oka egyrészt az volt, hogy csillapodtak a vaj egészségre gyakorolt káros hatásával kapcsolatos hiedelmek és élénkült a kereslet a termék iránt. Másrészt a sajt és az élelmiszeriparban használt tejszín termelésének növekedése miatt kevesebb tejzsírból gyártottak vajat az év eddig eltelt időszakában. A tej zsírtartalmának az elmúlt hónapokban megfigyelhető csökkenése tovább növelte a zsírhiányt. A nyerstej zsírtartalmát a takarmányozással kevésbé lehet befolyásolni, mivel a tejzsír kínálatát elsősorban a nyerstej mennyisége határozza meg, ezért a zsírhiány várhatóan nem enyhül az év második felében sem.

Az EU-ban a sajt termelése 1,9 százalékkal, fogyasztása 0,7 százalékkal, exportja 7,5 százalékkal nőhet, míg készlete stagnálhat 2017-ben a 2016. évihez képest. A termelés abszolút értékben gyorsabban nőtt az exportnál az év első négy hónapjában, így éves szinten a termelés 191 ezer tonnával, az export 60 ezer tonnával lehet több. A belpiaci fogyasztás is tovább emelkedhet, ugyanakkor a raktárakban kevesebb sajt érlelődik, ezért nagyobb mennyiségű tejet használhatnak sajttermelésre a következő hónapokban. A sajt iránt élénkülő kereslet és a szűkös kínálat hatására a sajtok ára a tavaszi alacsony szint után emelkedett és valószínűleg még nem érte el a csúcspontját. A világpiaci kereskedelem az orosz importtilalom ellenére ismét bővül. Az ázsiai piacok kereslete élénkül, és nemcsak az EU-ból, az USA-ból és Ausztráliából, hanem Törökországból és Iránból is szállítanak ide sajtot.

Az EU teljestejpor-termelése 1,4 százalékkal, a fogyasztása 5,6 százalékkal csökkenhet, míg az exportja és a zárókészlete stagnálhat 2017-ben az előző évihez képest. A tejzsír hiánya és a világpiacinál magasabb uniós árak csökkentik a teljes tejpor versenyképességét a világpiacon.

Magyarország

Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 90,95 forint/kilogramm volt 2017 júniusában. A zsírtartalom és a fehérjetartalom egyaránt 0,06 százalékpontos csökkenése és az alapár stagnálása miatt a nyerstej átlagára 1 százalékkal csökkent júniusban a májusihoz képest és 38 százalékkal haladta meg az előző év azonos hónapjának átlagárát. A nyerstej felvásárlása a 2016. júniusinál 1 százalékkal, az előző havinál 6 százalékkal kevesebb volt.

A nyerstej kiviteli ára 102,02 forint/kilogramm volt 2017 júniusában, az előző havit 12 százalékkal, az előző év azonos hónapját 61 százalékkal haladta meg. A kiviteli ár 12 százalékkal volt magasabb a termelői átlagárnál. Az AKI PÁIR adatai szerint a nyerstej kiszállítása 18 százalékkal nőtt júniusban az előző év azonos hónapjához viszonyítva, ezen belül a termelők és a kereskedők 14 százalékkal, a feldolgozók 25 százalékkal több nyerstejet exportáltak. A termelők és a kereskedők nyerstejkivitele 22 százalékkal volt több a feldolgozókénál a vizsgált hónapban.

Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai előállítású trappista sajt feldolgozói értékesítési ára 42 százalékkal, a 2,8 százalék zsírtartalmú friss zacskós tejé 31 százalékkal, az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tejé 30 százalékkal, a tejfölé és a tehéntúróé egyaránt 17 százalékkal, az adagolt vajé és a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tejé 16 százalékkal, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos friss tejé 15 százalékkal emelkedett 2017 júniusában az előző év azonos hónapjához képest. A KSH adatai szerint a 2,8 százalék zsírtartalmú friss tej fogyasztói ára áfa nélkül 11 százalékkal, az 1,5 százalék zsírtartalmú friss tejé 13 százalékkal, a trappista sajté 18 százalékkal nőtt ugyanebben az összehasonlításban. A 2,8 százalék zsírtartalmú friss tej áfa nélküli fogyasztói ára kisebb mértékben emelkedett, mint a feldolgozói értékesítési ára (+15 százalék), illetve mint a nyerstej termelői ára (+38 százalék), amihez a 2017 januárjától életbe lépő áfacsökkentés is hozzájárulhatott.

A KSH adatai szerint Magyarország tehéntejtermelése 1 százalékkal 1902 millió literre, a tejfelvásárlás 1 százalékkal 1547 ezer tonnára nőtt, míg a nyerstej kivitele 21 százalékkal 242 ezer tonnára csökkent 2016-ban az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A termelés alig 1 százalékos növekedését az okozta, hogy a tejhozam 3 százalékkal 7730 liter/tehénre javult. A tejkibocsátás emelkedése az idei év eddig eltelt időszakában megállt, mivel a nyerstej felvásárlása az év első öt hónapjában 2 százalékkal, a teljes zsírtartalmú nyerstej exportja a termelői árnál alacsonyabb kiviteli ár hatására 4 százalékkal csökkent az év első négy hónapjában.

A KSH adatai szerint a tejtermékek termelése és értékesítése egyaránt 4 százalékkal emelkedett a január–áprilisi időszakban az előző évihez képest. Az értékesítésen belül az export 26 százalékkal nőtt, míg a belföldi értékesítés 1 százalékkal csökkent. Az AKI PÁIR adatai szerint a tehéntúró belföldi értékesítése 10 százalékkal, a tejfölé 8 százalékkal, a trappista sajté 3 százalékkal csökkent, míg a 2,8 százalék zsírtartalmú folyadéktejé 8 százalékkal nőtt az első félévben az előző évihez viszonyítva.

A KSH adatai szerint a tej és tejtermékek külkereskedelmi egyenlege továbbra is negatív maradt – a behozatal értéke 1 százalékkal volt magasabb a kivitel értékénél – és 88 százalékkal javult az év első négy hónapjában az előző évihez képest. A tej és tejtermékek importjának értéke 13 százalékkal, exportjának árbevétele 29 százalékkal nőtt a megfigyelt időszakban. A kivitel erőteljesebb növekedését az okozta, hogy a sajt és túró termékcsoport exportja 25 százalékkal, a dobozos tejé 73 százalékkal emelkedett, míg ugyanezen termékek behozatala 14, illetve 3 százalékkal csökkent.

Teljes tanulmány

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kulcsszavak

1% (2) 2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (309) 2015 (306) 2016 (261) 2017 (142) 2018 (35) adalékanyag (3) áfa (3) áfonya (3) agrárium (196) Agrármonitor (6) akciós újság (16) AKI (811) Aldi (9) alkohol (10) állat (50) állateledel (4) alma (60) Amazon (3) Amerika (75) AMI (41) ár (41) árak (24) árbevétel (28) Argentina (3) árpa (15) ásványvíz (15) AT REL (32) Auchan (2) Ausztrália (4) Ausztria (135) bab (32) bárány (41) baromfi (135) bébiétel (1) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (37) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (4) Bonduelle (1) bor (129) borjú (18) borsó (18) Borsodi (1) brokkoli (10) BSI (59) Bulgária (1) Bunge (3) burgonya (60) búza (100) büfé (1) CBA (1) cékla (26) cereália (1) Chile (2) cikória (1) címke (8) Ciprus (1) Coca-Cola (1) convenience (1) Coop (1) cukkini (3) cukor (41) cukorka (3) cukorrépa (7) Csehország (5) cseresznye (26) csirke (80) csokoládé (8) csomagolás (10) Dánia (1) Danone (1) decilisek (1) Dél-Afrika (4) Destatis (6) dezodor (1) diétás (1) digitális (3) dió (38) direkt marketing (1) diszkont (1) divat (1) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) e-szám (1) EAFRD (9) édesítőszer (2) édesség (14) Édességgyártók Szövetsége (3) éel (1) EFKO (1) ÉFOSZ (1) egres (8) eladáshely (1) élelmiszer (285) élelmiszer-biztonság (16) élelmiszeripar (17) Élelmiszerklub Alapítvány (60) előadás (1) előírás (16) energiaital (5) eper (28) Erasmus+ (28) értékesítés (2) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) EU (15) EUFIC (14) Európai Unió (215) fagylalt (4) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felmérés (2) felvásárlási ár (741) Female Farmers (19) fenntartható fejlődés (2) fenntarthatóság (4) férfiak (1) fesztiválok (1) fiatalok (44) foglalkozás (1) fogyasztás (52) fogyasztói ár (36) fogyókúra (2) fokhagyma (42) Franciaország (11) Fresfel (1) Frischeparadies (1) friss (11) friss húskészítmények (5) Frutura (1) funkcionális élelmiszer (2) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (60) galamb (5) gasztronómia (5) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (30) Google (1) görögdinnye (23) Görögország (2) grafikon (1) Greenpeace (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyártók (3) gyerekek (5) gyorsfagyasztott (3) gyümölcs (78) gyümölcslé (12) HACCP (1) hal (7) háztartási vegyiáru (1) háztartások (8) Heineken (1) helyi (1) Heumilch (1) hipermarket (2) Hofer (4) Hogyan készítsük (1) Hollandia (3) honlap (1) Horvátország (2) hungarikum (1) Hungary-Meat (2) Hungrana (3) hús (13) húskészítmények (5) húsvét (6) IAASTD (1) ICG (1) idősek (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (10) Interspar (3) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) ital (2) jeges tea (1) jégkrém (11) joghurt (5) jövedelem (3) juh (47) K+F Konzervkutató (1) kacsa (61) kajszibarack (19) kakaó (1) kakas (21) kampány (1) káposzta (49) karácsony (5) karalábé (34) karfiol (43) Kärnten (2) kávé (7) kecske (18) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (20) keményítő (1) kenyér (11) képzés (13) kereskedelem (70) kereskedelmi márka (10) kereskedő (1) kereső szavak (1) kertészet (11) készétel (1) ketchup (1) kézműves (6) kiadások (4) Kidcomm (1) kínai kel (13) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (160) kommunikáció (2) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) köles (2) környezetbarát (3) körte (46) közétkezés (1) közterület (1) KSH (1368) kukorica (106) KutatóCentrum (1) külkereskedelem (22) Label Rouge (1) láncok (13) Ländle (2) lángos (1) Lekkerland (1) lekvár (4) lencse (15) Lengyelország (4) leves (1) LGV (1) liba (61) Lidl (7) liszt (4) (1) logisztika (1) Macedónia (1) magyar (20) mák (21) malac (8) málna (15) malomipari termék (2) Málta (1) mandula (15) margarin (5) marhahús (77) márka (70) márkahűség (2) marketing (78) Mars (2) Masmi (1) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) meggy (26) méh (5) Merkur (3) Metro (1) méz (48) mezőgazdaság (9) mikulás (1) mobil telefon (1) Mogyi (1) mogyoró (13) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (6) Nagybani Piac (5) nápolyi (1) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (6) Németország (84) nemzetközi (5) Nestlé (2) Nielsen (61) nők (25) nrc (2) nyomonkövethetőség (3) nyugdíjasok (2) nyúl (29) OÉTI (3) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (7) online (3) Oroszország (12) öko (17) ökológia (1) ökotermékek (3) Örményország (1) őstermelő (4) őszibarack (26) padlizsán (12) palacsinta (1) paleo (1) pálinka (1) pályázat (33) Pápai Hús (1) paprika (51) paradicsom (57) paraj (1) parasztgazdaság (29) pazarlás (3) pékség (1) péksütemény (10) pénzügy (12) Penny Market (4) petrezselyem (25) pezsgő (4) piac (9) piackutatás (5) Pick (3) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) póréhagyma (16) Portugália (3) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (64) puszdeli (1) PWC (8) rágcsálnivaló (1) Reál (1) reggeli csemegék (2) regionális (11) reklám (4) rendezvény (8) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (26) Rewe (3) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (10) Rondo (1) rozs (12) rövid ellátási lánc (33) sajt (26) saláta (28) sárgabarack (20) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (45) sertés (89) sertéshús (71) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Slow Food (2) Small Food Business (47) (2) sóska (20) sör (20) Spanyolország (9) Spar (5) spárga (23) spárgatök (16) spenót (27) Steiermark (4) Stilton (1) Sutterlüty (1) sűrített tej (1) sütőipari termék (2) sütőtök (1) Svájc (2) Svédország (1) szabadalom (1) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (18) száraz tészta (2) szarvasmarha (53) szeder (5) szénatej (2) Szerbia (2) Szilasfood (2) szilva (21) Szinapszis (1) színezék (1) Szlovákia (16) Szlovénia (1) szója (13) Szonda Ipsos (14) szőlő (20) találkozó (18) tanulmány (15) tápérték (1) táplálkozás (18) Tárki (1) tartósított élelmiszer (1) tea (3) technológia (1) tej (142) tejföl (3) tejpor (5) tejtermék (26) termelői piaci ár (294) Tesco (3) testápoló (1) testsúly (1) tészta (2) Tirol (8) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (102) Tolnatej (1) torma (20) tökmagolaj (1) tönkölybúza (6) Törökország (5) tréning (7) túró (2) tyúk (56) uborka (43) Ukrajna (3) Unilever (2) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) vaj (7) vállalkozás (81) válság (7) vásárlás (51) Vásárlóerő Index (1) védjegy (6) vega (1) vegán (2) vendéglátás (2) VHT (1) videó (34) világ (499) Visegrádi (1) víz (2) vonalkód (1) Voralberg (7) vörös káposzta (19) vöröshagyma (59) WHO (1) Wien (5) zab (3) zeller (34) zene (1) Zimbo (1) zöldbab (14) zöldborsó (20) zöldhagyma (19) zöldség (85) Zöldségek Zöldfüzete (19) zsír (4) zsiradék (1)

Tudástár Archívum