2017. március 29.

AKI - Az Európai unió legnagyobb diótermelője Franciaország, 2017. március

A globális diótermés (héjas súlyban) 2,1 millió tonna körül alakult 2016-ban. Az USA agrárminisztériumának (USDA) becslése szerint Kínában a termés (héjas súlyban mérve) 6 százalékkal (1,06 millió tonnára) emelkedett a 2016/2017. gazdasági évben (szeptember–augusztus). 

Az USA-ban és Törökországban az előző évihez hasonló mennyiséget (607 ezer és 63 ezer tonnát) takarítottak be 2016-ban. Ukrajna diótermése 100 ezer tonnáról 110 ezer tonnára bővült a 2016/2017. gazdasági évben (szeptember–augusztus).

Európában a dió ültetvényfelülete az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt. Az USDA adatai szerint az EUban a diótermés 113 ezer tonna körül alakult a 2016/2017. gazdasági évben (október–szeptember). A legnagyobb termelők Franciaország és Románia.

Az unió legnagyobb diótermelője, egyben a közösség legjelentősebb héjasdió-exportőre Franciaország, ahol 40 ezer tonna dió termett 2016-ban, hasonlóan az egy évvel korábbi mennyiséghez. A héjas dió exportja 80 százalékkal emelkedett tíz év alatt, és a termelés, valamint az export további növekedése várható hosszú távon is. Franciaország ugyanakkor a dióbél tekintetében nettó importőrnek számít, és a dióbél behozatala, illetve fogyasztása növekvő tendenciát mutat.

Olaszországban a kedvezőtlen időjárás miatt 9,8 ezer tonnára csökkent a dió termése 2016-ban az egy évvel korábbihoz képest. A minőség az előrejelzések szerint kiváló és a méret is megfelelő. A legtöbb diót Campaniban (Dél-Olaszország) termesztik, ahol a fő fajták a Sorrento és a Malizia. Emellett Észak-Olaszországban is nyereséges dióültetvényeket hoztak létre (fő fajták a Lara és a Chandler). Olaszország a világ egyik vezető importőre, elsősorban az Egyesült Államokból vásárol diót.

Az USDA előrevetítése szerint Spanyolországban az átlagosnak megfelelő 15 ezer tonna dió teremhetett a 2016/2017. gazdasági évben.

Magyarország

Magyarországon a diótermés az 1990-es évek közepén 3 ezer tonna körül mozgott, majd az elmúlt évek telepítéseinek köszönhetően 6 ezer tonna fölé emelkedett. Szakértők szerint 2016-ban jelentősen bővült a dió területe.

A Vidékfejlesztési Program lehetőséget biztosít a telepítéshez szükséges források elnyerésére. A diótermeléssel foglalkozó gazdálkodók kertészeti gépbeszerzésre pályázhattak, élhettek az agrár-környezetgazdálkodási támogatás keretében elérhető pályázatok adta lehetőségekkel.

A 2015-től bevezetett termeléshez kötött támogatás révén a dióültetvények is támogatásban részesülnek. E tekintetben az a terület minősül jogosult területnek, amelyen hektáronként legalább 100 darab 50 évesnél nem idősebb diófa található. A dióültetvénnyel rendelkező termelők gázolajjövedékiadó-visszatérítést is igénybe vehettek, és ezen felül a Földművelésügyi Minisztérium a gyümölcsösültetvények műveléséhez is támogatást nyújtott.

A KSH adatai alapján 4551 hektáron termesztenek diót, amelyről átlagosan 1-1,5 tonna termésátlag mellett 2015-ben 6717 tonnát takarítottak be. A 2016. évben tavaszi fagy okozott károkat az ültetvényekben, valamint megjelent a dióburoklégy, emellett gomba- és baktériumbetegségek is jelentkeztek. Szakértők szerint ezek azt eredményezték, hogy a termés 40 százalékkal maradhatott
el az előző évitől.

Magyarországon a dió külkereskedelmi egyenlege pozitív. A héjasdió-kivitel volumene 38 százalékkal 1,49 ezer tonnára (értékét tekintve 1,92 milliárd forintról 1,24 milliárd forintra) csökkent 2016. január és november között az előző esztendő azonos időszakához képest.

A kivitel elsősorban Németországba irányult. A Lengyeltótiban található 180 hektár dióültetvényből származó termés 95 százalékát héjas formában exportálják.

A dióbélkivitel 21 százalékkal 1,55 ezer tonnára (értékét tekintve 4,14 milliárd forintról 2,84 milliárd forintra) csökkent a megfigyelt időszakban. A dióbél exportpiaca diverzifikáltabb, mint a héjas dióé, elsősorban Szlovákiába, az Egyesült Királyságba, valamint Franciaországba szállítottunk. A héjas diót jellemzően még a betakarítás évében értékesítik, míg a dióbél döntő hányada novembertől a következő év tavaszáig kerül exportra.

A KSH adatai szerint az import zömét a dióbél adja,  amelynek behozatala 75 százalékkal 326 tonnára csökkent a vizsgált időszakban. Ukrajnából 77 százalékkal (231 tonna), Romániából 78 százalékkal (35 tonna), Franciaországból 11 százalékkal kevesebb (21 tonna) dióbél érkezett Magyarországra a megfigyelt periódusban.

A héjasdió-import 44,3 tonnáról 16 kilogrammra esett 2016. január–november között az előző év azonos időszakához képest.

A külpiacokon történő értékesítés mellett érdemes a hazai fogyasztás ösztönzésére is több figyelmet fordítani. Kutatások bizonyítják, hogy a napi rendszerességgel fogyasztott dió (minimum 40 gramm dióbél) jó hatással van például a vér koleszterinszintjének szabályozására, csökkentve a koszorúér-betegség kockázatát.

A Budapesti Nagybani Piacon a belföldi dióbél kínálata egész évben folyamatos. A hazai dió termelői ára 30 százalékkal volt alacsonyabb (2100 forint/kilogramm) 2016-ban, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a kisebb terméssel összefüggésben a 2016-ban betakarított dióbelet 2017. február végén 55 százalékkal magasabb áron kínálták, mint az előző év azonos időszakában.

Teljes tanulmány

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kulcsszavak

1% (2) 2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (309) 2015 (306) 2016 (261) 2017 (142) 2018 (35) adalékanyag (3) áfa (3) áfonya (3) agrárium (196) Agrármonitor (6) akciós újság (16) AKI (811) Aldi (9) alkohol (10) állat (50) állateledel (4) alma (60) Amazon (3) Amerika (75) AMI (41) ár (41) árak (24) árbevétel (28) Argentina (3) árpa (15) ásványvíz (15) AT REL (32) Auchan (2) Ausztrália (4) Ausztria (135) bab (32) bárány (41) baromfi (135) bébiétel (1) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (37) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (4) Bonduelle (1) bor (129) borjú (18) borsó (18) Borsodi (1) brokkoli (10) BSI (59) Bulgária (1) Bunge (3) burgonya (60) búza (100) büfé (1) CBA (1) cékla (26) cereália (1) Chile (2) cikória (1) címke (8) Ciprus (1) Coca-Cola (1) convenience (1) Coop (1) cukkini (3) cukor (41) cukorka (3) cukorrépa (7) Csehország (5) cseresznye (26) csirke (80) csokoládé (8) csomagolás (10) Dánia (1) Danone (1) decilisek (1) Dél-Afrika (4) Destatis (6) dezodor (1) diétás (1) digitális (3) dió (38) direkt marketing (1) diszkont (1) divat (1) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) e-szám (1) EAFRD (9) édesítőszer (2) édesség (14) Édességgyártók Szövetsége (3) éel (1) EFKO (1) ÉFOSZ (1) egres (8) eladáshely (1) élelmiszer (285) élelmiszer-biztonság (16) élelmiszeripar (17) Élelmiszerklub Alapítvány (60) előadás (1) előírás (16) energiaital (5) eper (28) Erasmus+ (28) értékesítés (2) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) EU (15) EUFIC (14) Európai Unió (215) fagylalt (4) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felmérés (2) felvásárlási ár (741) Female Farmers (19) fenntartható fejlődés (2) fenntarthatóság (4) férfiak (1) fesztiválok (1) fiatalok (44) foglalkozás (1) fogyasztás (52) fogyasztói ár (36) fogyókúra (2) fokhagyma (42) Franciaország (11) Fresfel (1) Frischeparadies (1) friss (11) friss húskészítmények (5) Frutura (1) funkcionális élelmiszer (2) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (60) galamb (5) gasztronómia (5) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (30) Google (1) görögdinnye (23) Görögország (2) grafikon (1) Greenpeace (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyártók (3) gyerekek (5) gyorsfagyasztott (3) gyümölcs (78) gyümölcslé (12) HACCP (1) hal (7) háztartási vegyiáru (1) háztartások (8) Heineken (1) helyi (1) Heumilch (1) hipermarket (2) Hofer (4) Hogyan készítsük (1) Hollandia (3) honlap (1) Horvátország (2) hungarikum (1) Hungary-Meat (2) Hungrana (3) hús (13) húskészítmények (5) húsvét (6) IAASTD (1) ICG (1) idősek (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (10) Interspar (3) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) ital (2) jeges tea (1) jégkrém (11) joghurt (5) jövedelem (3) juh (47) K+F Konzervkutató (1) kacsa (61) kajszibarack (19) kakaó (1) kakas (21) kampány (1) káposzta (49) karácsony (5) karalábé (34) karfiol (43) Kärnten (2) kávé (7) kecske (18) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (20) keményítő (1) kenyér (11) képzés (13) kereskedelem (70) kereskedelmi márka (10) kereskedő (1) kereső szavak (1) kertészet (11) készétel (1) ketchup (1) kézműves (6) kiadások (4) Kidcomm (1) kínai kel (13) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (160) kommunikáció (2) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) köles (2) környezetbarát (3) körte (46) közétkezés (1) közterület (1) KSH (1368) kukorica (106) KutatóCentrum (1) külkereskedelem (22) Label Rouge (1) láncok (13) Ländle (2) lángos (1) Lekkerland (1) lekvár (4) lencse (15) Lengyelország (4) leves (1) LGV (1) liba (61) Lidl (7) liszt (4) (1) logisztika (1) Macedónia (1) magyar (20) mák (21) malac (8) málna (15) malomipari termék (2) Málta (1) mandula (15) margarin (5) marhahús (77) márka (70) márkahűség (2) marketing (78) Mars (2) Masmi (1) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) meggy (26) méh (5) Merkur (3) Metro (1) méz (48) mezőgazdaság (9) mikulás (1) mobil telefon (1) Mogyi (1) mogyoró (13) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (6) Nagybani Piac (5) nápolyi (1) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (6) Németország (84) nemzetközi (5) Nestlé (2) Nielsen (61) nők (25) nrc (2) nyomonkövethetőség (3) nyugdíjasok (2) nyúl (29) OÉTI (3) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (7) online (3) Oroszország (12) öko (17) ökológia (1) ökotermékek (3) Örményország (1) őstermelő (4) őszibarack (26) padlizsán (12) palacsinta (1) paleo (1) pálinka (1) pályázat (33) Pápai Hús (1) paprika (51) paradicsom (57) paraj (1) parasztgazdaság (29) pazarlás (3) pékség (1) péksütemény (10) pénzügy (12) Penny Market (4) petrezselyem (25) pezsgő (4) piac (9) piackutatás (5) Pick (3) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) póréhagyma (16) Portugália (3) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (64) puszdeli (1) PWC (8) rágcsálnivaló (1) Reál (1) reggeli csemegék (2) regionális (11) reklám (4) rendezvény (8) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (26) Rewe (3) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (10) Rondo (1) rozs (12) rövid ellátási lánc (33) sajt (26) saláta (28) sárgabarack (20) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (45) sertés (89) sertéshús (71) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Slow Food (2) Small Food Business (47) (2) sóska (20) sör (20) Spanyolország (9) Spar (5) spárga (23) spárgatök (16) spenót (27) Steiermark (4) Stilton (1) Sutterlüty (1) sűrített tej (1) sütőipari termék (2) sütőtök (1) Svájc (2) Svédország (1) szabadalom (1) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (18) száraz tészta (2) szarvasmarha (53) szeder (5) szénatej (2) Szerbia (2) Szilasfood (2) szilva (21) Szinapszis (1) színezék (1) Szlovákia (16) Szlovénia (1) szója (13) Szonda Ipsos (14) szőlő (20) találkozó (18) tanulmány (15) tápérték (1) táplálkozás (18) Tárki (1) tartósított élelmiszer (1) tea (3) technológia (1) tej (142) tejföl (3) tejpor (5) tejtermék (26) termelői piaci ár (294) Tesco (3) testápoló (1) testsúly (1) tészta (2) Tirol (8) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (102) Tolnatej (1) torma (20) tökmagolaj (1) tönkölybúza (6) Törökország (5) tréning (7) túró (2) tyúk (56) uborka (43) Ukrajna (3) Unilever (2) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) vaj (7) vállalkozás (81) válság (7) vásárlás (51) Vásárlóerő Index (1) védjegy (6) vega (1) vegán (2) vendéglátás (2) VHT (1) videó (34) világ (499) Visegrádi (1) víz (2) vonalkód (1) Voralberg (7) vörös káposzta (19) vöröshagyma (59) WHO (1) Wien (5) zab (3) zeller (34) zene (1) Zimbo (1) zöldbab (14) zöldborsó (20) zöldhagyma (19) zöldség (85) Zöldségek Zöldfüzete (19) zsír (4) zsiradék (1)

Tudástár Archívum