2017. február 23.

Tejipar: “Egy ugrás védőháló és duplatalaj nélkül” Németországban

Timo Wessels gazdálkodó brandenburgi tanyáját a tejipari válság miatt állította át bio-termelésre

Alig akad valaki, aki úgy ismeri a teheneket, mint Timo Wessels. A 37 éves férfi egy alsó-szászországi tehéntelepen nőtt fel. Tehenek között él, mióta az eszét tudja. “Már egyévesen is ott voltam a tehénistállóban, ott volt a járókánk, ez akkoriban bizony nem is ment másképp”, mondja Wessels. A szülei birtoka 70 tehénnel és 90 hektár földterülettel bírt, amelyet ők műveltek. A lakóház közvetlenül az istállónál állt, a tej pedig Wesselséknél nemcsak reggeli italként szolgált, hanem a megélhetés legfőbb forrását is jelentette.

Végül a család felhagyott a tanyai élettel, és a brandenrurgi Damsdorf (Potsdam-Mittelmark) nevű településre költözött. Wesselék ezután felszerelkeztek. Nagyobb hely, több tehén: 900 hektár, 200 jószág. Mindez 1997-ben történt. A további bővítések kényszerítő nyomása azonban minden évben nagyobb lett. Merthogy a nagyüzemi tejipar az áruházak árnyomását a beszállítók felé is továbbítja.

Árzuhanás: Egyre kevesebb tejtermelő Brandenburgban

Az egyre alacsonyabb áraknak megfelelően több termelés: hangzott a jelige. 2013-ban már 550 tehén adott minden másnap 25 000 liter tejet. “Egyáltalán nem volt más választásom. Ha az ember beszállító akar maradni, muszáj együttműködnie. Ez persze nem a parasztokról szól, hanem arról, hogy a lehető legolcsóbban kerüljön nagy mennyiség előállításra”, mondja Wessels. Állítása szerint a felvásárlók az adósságot a diszkontokra hárították tovább, amelyek a tejet dönpingáron értékesítik.

A tejipar jelenlegi válsága 2013 nyarán indult meg, jelenti ki Hans Foldenauer a Német Tejelő-állattartók Szövetségétől. “Akkoriban felborult a piac egyensúlya. Az EU agrárpolitikusai és a tej- és élelmiszergazdálkodási szövetségek olyan jelzéseket küldtek, hogy több tejet kell előállítani, mivel a kereslet gyorsabban növekszik, mint a kínálat”, magyarázza Foldenauer.

Kereken 140 millió tonna tej került előállításra 2012-ben az EU-ban, a következő két évben pedig 10 tonna jött még ehhez a mennyiséghez. “Ez a válság lényegesen tovább tartott, mint a megelőzőek. Ez annak is köszönhető, hogy a tejkvóta, amely eddig a szabályozás kereteit biztosította, már nem létezett. A pénzbüntetés kockázata azóta is hiányzik”, mondja Foldenauer.

A milliós támogatásokból már csak birtokonkénti 4000 euró marad

31 év után, 2015 áprilisában az EU megszűntette a tejkvótákat. Ezek eredetileg azért kerültek bevezetésre, hogy a felesleg előállítását korlátozzák. Az árak ettől remélt stabilizálódása mégis elmaradt, és a nyerstej termelési ára 20 centes ingadozást is mutatott.

Időközben évi 160 tonna tej kerül előállításra az EU-ban (2016), ebből pedig 34 millió tonna Németországban. “Egyszerűen nem tudunk olyan országokkal lépést tartani, mint például Románia, amelyek egészen más előállítási költségekkel dolgoznak, és egészen más bérszínvonalon”, mondja a gazdálkodó Wessels. “Németországban meg kellene gondolni, hogy egyáltalán akarunk-e még tejgazdaságot fenntartani. És ahhoz, hogy erre igennel válaszoljunk”, mondja Wessels, “akkor együtt kell élnünk azzal, hogy a tej literenkénti ára nem 46 cent.”

Az EU támogatásai, mint az az 500 millió eurós csomag, amely tavaly júliusban szűnt meg, csak egy csepp a tengerben. “A médiában olvasva ez mindig olyan soknak hangzik, pedig ez legtöbbször üzemenkénti háromezer vagy négyezer eurót jelent”, állítja Wessles.

Negyedmillió eurós kötelezettségek

Amikor Wessels észrevette, hogy a hagyományos tejtermelés által egyre nehezebb gazdasági sikert elérnie, levonta a megfelelő következtetéseket. 2014-ben elkezdte birtokának biogazdálkodásra való átállítását. Ez egy radikális döntés volt, amely tőle, alkalmazottaitól és családtagjaitól is erős idegeket kívánt. Merthogy egy ilyen átállás bizony körülményes és költséges folyamat.

Kerek két és fél évig tartott, mire a tejért bio-árat is fizettek. Addigis elsősorban magas költségekkel termelt, mégis a szokásos árat fizették neki. Ugyanis amíg a termékek “bio” jelzővel illethetők, a szántók és legelők csakis műtrágya nélkül művelhetők. Egy biokompatibilis takarmánykoncentrátumot kellett készítenie, és fél éven át biotakarmánnyal etenie a teheneit, amíg a tejet végre biotejként értékesíthette. “Ez egy védőháló és duplatalaj nélküli ugrás volt. Ebben az időszakban negyed millió eurós kötelezettségem keletkezett. Ez egy olyan lépés, mely igen sok erőt, bátorságot és ősbizalmat kíván”, mondja Wessels.

A birtok 2016 júliusában végül hivatalosan is biogazdaság lett. Literenkénti 20 cent helyett Wessels 41 centet kap minden eladott liter tejért. Az előállítási költségek 35 cent körül állnak. “Ez ugyan nem tesz gazdaggá, de ki lehet jönni belőle”, mondja.

Átlátható tejgazdaságot a spreewaldi biotejnek

Látogatás a teheneknél, amelyek télen nem a szabadban legelnek, hanem az istállóban lustálkodnak. Nem kell ahhoz szakértőnek lennünk, hogy lássuk: az állatok jól érzik magukat. Wessels büszkén mesél az istálló szervezettségéről, amely a tehenek természetének kedvez.

A fekvőhelyek úgy vannak kialakítva, hogy az állatok nem a saját szalmaágyukra ürítenek, hanem egy bizonyos menetbe, amely óránként automatikusan tisztításra kerül egy csúszka által. Wessels tudja: ha a tehenek jól vannak, akkor az üzem is jól megy. “A tehenek igényesek és akaratosak. Semmire nem lehet őket kényszeríteni. Ha nem érzik jól magukat, nem is szülnek borjat”, mondja. Észrevehető, hogy Wessels tejtermelésen kívül el sem tud mást képzelni. Tejválság ide vagy oda.

Ahogy a “Made in Brandenburg” feltölti a berlini hűtőszekrényeket

Most, hogy Wessels már fél éve biogazdálkodóként dolgozik, először vesz részt a “Zöld Hét” nevű kiállítás. A lehető legszélesebb körben szeretné bemutatni üzemét, hogy az EU tejpiaci válságaitól a lehető legfüggetlenebbé váljon. Ennek érdekében még egy dolgot kieszelt, és most négy különböző féle marhahús-szalámit is árul.

Mindig is zavart, ha a marhák egyszerűen egy ipari vágóhídra kerültek, ha már tejeléshez túl öregnek számítottak. Ezért most egy kisebb regionális vágóhídra visszük őket, és a belőlük készült termék az elejétől kezdve nyomon követhető”, magyarázza a biogazda.

Wessels rendelkezik mindazzal, amire egy biogazdának szüksége van a fennmaradáshoz: a kitartó küzdelemhez szükséges energiával, még ha mindez időnként szélmalom-harcnak is tűnik.

Forrás: Morgenpost, 2017. január
Fordította: Balogh Györgyi, az Élelmiszerklub Alapítvány önkéntese

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kulcsszavak

1% (2) 2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (309) 2015 (306) 2016 (261) 2017 (142) 2018 (35) adalékanyag (3) áfa (3) áfonya (3) agrárium (196) Agrármonitor (6) akciós újság (16) AKI (811) Aldi (9) alkohol (10) állat (50) állateledel (4) alma (60) Amazon (3) Amerika (75) AMI (41) ár (41) árak (24) árbevétel (28) Argentina (3) árpa (15) ásványvíz (15) AT REL (32) Auchan (2) Ausztrália (4) Ausztria (135) bab (32) bárány (41) baromfi (135) bébiétel (1) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (37) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (4) Bonduelle (1) bor (129) borjú (18) borsó (18) Borsodi (1) brokkoli (10) BSI (59) Bulgária (1) Bunge (3) burgonya (60) búza (100) büfé (1) CBA (1) cékla (26) cereália (1) Chile (2) cikória (1) címke (8) Ciprus (1) Coca-Cola (1) convenience (1) Coop (1) cukkini (3) cukor (41) cukorka (3) cukorrépa (7) Csehország (5) cseresznye (26) csirke (80) csokoládé (8) csomagolás (10) Dánia (1) Danone (1) decilisek (1) Dél-Afrika (4) Destatis (6) dezodor (1) diétás (1) digitális (3) dió (38) direkt marketing (1) diszkont (1) divat (1) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) e-szám (1) EAFRD (9) édesítőszer (2) édesség (14) Édességgyártók Szövetsége (3) éel (1) EFKO (1) ÉFOSZ (1) egres (8) eladáshely (1) élelmiszer (285) élelmiszer-biztonság (16) élelmiszeripar (17) Élelmiszerklub Alapítvány (60) előadás (1) előírás (16) energiaital (5) eper (28) Erasmus+ (28) értékesítés (2) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) EU (15) EUFIC (14) Európai Unió (215) fagylalt (4) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felmérés (2) felvásárlási ár (741) Female Farmers (19) fenntartható fejlődés (2) fenntarthatóság (4) férfiak (1) fesztiválok (1) fiatalok (44) foglalkozás (1) fogyasztás (52) fogyasztói ár (36) fogyókúra (2) fokhagyma (42) Franciaország (11) Fresfel (1) Frischeparadies (1) friss (11) friss húskészítmények (5) Frutura (1) funkcionális élelmiszer (2) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (60) galamb (5) gasztronómia (5) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (30) Google (1) görögdinnye (23) Görögország (2) grafikon (1) Greenpeace (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyártók (3) gyerekek (5) gyorsfagyasztott (3) gyümölcs (78) gyümölcslé (12) HACCP (1) hal (7) háztartási vegyiáru (1) háztartások (8) Heineken (1) helyi (1) Heumilch (1) hipermarket (2) Hofer (4) Hogyan készítsük (1) Hollandia (3) honlap (1) Horvátország (2) hungarikum (1) Hungary-Meat (2) Hungrana (3) hús (13) húskészítmények (5) húsvét (6) IAASTD (1) ICG (1) idősek (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (10) Interspar (3) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) ital (2) jeges tea (1) jégkrém (11) joghurt (5) jövedelem (3) juh (47) K+F Konzervkutató (1) kacsa (61) kajszibarack (19) kakaó (1) kakas (21) kampány (1) káposzta (49) karácsony (5) karalábé (34) karfiol (43) Kärnten (2) kávé (7) kecske (18) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (20) keményítő (1) kenyér (11) képzés (13) kereskedelem (70) kereskedelmi márka (10) kereskedő (1) kereső szavak (1) kertészet (11) készétel (1) ketchup (1) kézműves (6) kiadások (4) Kidcomm (1) kínai kel (13) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (160) kommunikáció (2) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) köles (2) környezetbarát (3) körte (46) közétkezés (1) közterület (1) KSH (1368) kukorica (106) KutatóCentrum (1) külkereskedelem (22) Label Rouge (1) láncok (13) Ländle (2) lángos (1) Lekkerland (1) lekvár (4) lencse (15) Lengyelország (4) leves (1) LGV (1) liba (61) Lidl (7) liszt (4) (1) logisztika (1) Macedónia (1) magyar (20) mák (21) malac (8) málna (15) malomipari termék (2) Málta (1) mandula (15) margarin (5) marhahús (77) márka (70) márkahűség (2) marketing (78) Mars (2) Masmi (1) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) meggy (26) méh (5) Merkur (3) Metro (1) méz (48) mezőgazdaság (9) mikulás (1) mobil telefon (1) Mogyi (1) mogyoró (13) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (6) Nagybani Piac (5) nápolyi (1) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (6) Németország (84) nemzetközi (5) Nestlé (2) Nielsen (61) nők (25) nrc (2) nyomonkövethetőség (3) nyugdíjasok (2) nyúl (29) OÉTI (3) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (7) online (3) Oroszország (12) öko (17) ökológia (1) ökotermékek (3) Örményország (1) őstermelő (4) őszibarack (26) padlizsán (12) palacsinta (1) paleo (1) pálinka (1) pályázat (33) Pápai Hús (1) paprika (51) paradicsom (57) paraj (1) parasztgazdaság (29) pazarlás (3) pékség (1) péksütemény (10) pénzügy (12) Penny Market (4) petrezselyem (25) pezsgő (4) piac (9) piackutatás (5) Pick (3) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) póréhagyma (16) Portugália (3) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (64) puszdeli (1) PWC (8) rágcsálnivaló (1) Reál (1) reggeli csemegék (2) regionális (11) reklám (4) rendezvény (8) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (26) Rewe (3) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (10) Rondo (1) rozs (12) rövid ellátási lánc (33) sajt (26) saláta (28) sárgabarack (20) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (45) sertés (89) sertéshús (71) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Slow Food (2) Small Food Business (47) (2) sóska (20) sör (20) Spanyolország (9) Spar (5) spárga (23) spárgatök (16) spenót (27) Steiermark (4) Stilton (1) Sutterlüty (1) sűrített tej (1) sütőipari termék (2) sütőtök (1) Svájc (2) Svédország (1) szabadalom (1) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (18) száraz tészta (2) szarvasmarha (53) szeder (5) szénatej (2) Szerbia (2) Szilasfood (2) szilva (21) Szinapszis (1) színezék (1) Szlovákia (16) Szlovénia (1) szója (13) Szonda Ipsos (14) szőlő (20) találkozó (18) tanulmány (15) tápérték (1) táplálkozás (18) Tárki (1) tartósított élelmiszer (1) tea (3) technológia (1) tej (142) tejföl (3) tejpor (5) tejtermék (26) termelői piaci ár (294) Tesco (3) testápoló (1) testsúly (1) tészta (2) Tirol (8) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (102) Tolnatej (1) torma (20) tökmagolaj (1) tönkölybúza (6) Törökország (5) tréning (7) túró (2) tyúk (56) uborka (43) Ukrajna (3) Unilever (2) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) vaj (7) vállalkozás (81) válság (7) vásárlás (51) Vásárlóerő Index (1) védjegy (6) vega (1) vegán (2) vendéglátás (2) VHT (1) videó (34) világ (499) Visegrádi (1) víz (2) vonalkód (1) Voralberg (7) vörös káposzta (19) vöröshagyma (59) WHO (1) Wien (5) zab (3) zeller (34) zene (1) Zimbo (1) zöldbab (14) zöldborsó (20) zöldhagyma (19) zöldség (85) Zöldségek Zöldfüzete (19) zsír (4) zsiradék (1)

Tudástár Archívum