2017. január 31.

Felmérés: Amit az idősebb fogyasztók valóban szeretnének Ausztriában

Az idősebb fogyasztók rendszerint a tehetősebb célcsoporthoz tartoznak. Ebből kiindulva tehát több mint logikus, miért érdemes e csoportra koncentrálni. Viszont még a kifejezetten az idősebb korosztály számára kialakított bevásárló központok között sincs egyetértés. Hogy mi ezen ügy buktatója, megmutatja a legutóbbi, Robert Zniva által készített WU bécsi felmérés.

Mantraszerűen, újra és újra felhívták a vállalati tanácsadók a figyelmet arra, milyen fontos lenne a jelentős vásárlóerővel bíró 50 év felettiek szükségleteinek követése. Amikor az Adeg 2003-ban megnyitotta Bergheimban (Salzburg) első “50-plusz-üzletét”, az esemény nagyon nagy médiavisszhangot kapott. Az idősebb fogyasztókra specializálódott bevásárlóközpont igen nagyvonalú parkolóterülettel, csúszásmentes padlóval, szélesebb folyosókkal, alacsonyabb polcokkal, könnyen guruló és fékkel ellátott bevásárlókocsikkal, ülőalkalmatossággal, bevásárólista-tartóval, olvashatóbb polccímkékkel, egy ülőpaddal ellátott pihenőhellyel, a polcokon nagyítókkal és egy vérnyomás-mérő állomással rendelkezett. Úgy tűnt, mintha az Adeg mindent jól csinált volna, a kísérleti projekt néhány éven belül mégis zátonyra futott.

Öregszik a lakosság

És mindez annak ellenére történt így, hogy az idősebb korosztály hányada növekszik - ma éppúgy, mint akkoriban. 1950 és 2009 között a 60 évesek részaránya világszerte jócskán megháromszorozódott. Ausztriában a 65 évesek aránya jelenleg 17,6 százalékot tesz ki. Az előrejelzések szerint 2050-re már minden harmadik osztrák lakos legalább 65 éves vagy idősebb lesz, és ezen korcsoport a jövőben ugyancsak a tehetősebb célcsoportot alkotja. Ehhez jön még, hogy például a fogyasztói központok és a németországi Nyugdíjas Szervezetek Szövetségi Munkaközössége általi nyugdíjas megkérdezések teljesen egyértelműen a segítőkész személyzetre, könnyen irányítható bevásárlókocsikra, alacsonyabb polcokra és olvasható árfeltűntetésekre való igényt fejezik ki.

Teljesen különböző szükségletek

A bécsi gazdasági egyetem Kereskedelmi és Marketing Intézetén oktató Robert Znivában ezért felmerült a kérdés, vajon miért nem működött az Adeg “50-plusz-piac-terve” - és a válasz keresésébe fogott. Kutatásának eredményei az imént jelentek meg könyv formában (“Idősebb fogyasztók kereskedelme és marketingje”) a Sprongler-Gabler Kiadónál, és számos meglepetést hordoznak. Tanulmányai ugyanis azt mutatták meg, hogy az idősebb fogyasztók a fiatalokkal ellentétben egy kevésbé homogén csoportot alkotnak. “Minél idősebbek a fogyasztók, annál különbözőbb életutat jártak be, és annál különbözőbbek a szükségleteik is”, magyarázza Zniva.

A fiatal vásárlók sokkal kritikusabbak

A kényelem terén is azt az eredményt hozta a bécsi reprezentatív megkérdezés, hogy a jelenlegi felfogás csak félig tükrözi a valóságot. Merthogy elsősorban a fiatalabb vásárlók tartották a kínálatot hiányosnak. A szervízet és a kényelmet a bevásárlások során ők rosszabbnak minősítették, mint az idősebb fogyasztók. Ami persze nem jelenti azt, hogy a nyugdíjas korosztály kevesebb szervízszolgáltatást és kényelmet igényel. Ők csupán elégedettek a kínálattal, mert élettapasztalataik alapján tisztában vannak azzal, hogy a korábbiakhoz képest már sok minden javult. Azaz: a szervíz és kényelmi szempontok minden vásárlói csoport számára ugyanolyan fontosak, saját kínálatot azonban az idősebbek mégsem szeretnének. Ezt pedig Zniva Floridában végzett felmérései támasztják alá.

Sok múlik a részleteken

Ott ugyanis Zniva összehasonlítást végzett a világ legnagyobb nyugdíjas településének (“The Villages”) és a közelben fekvő, fiatal egyetemváros, Gainesville élelmiszerkereskedelme között. A két város nagyjából ugyanakkora, és hasonló kereskedelmi szerkezettel bír. Az eredmények arra utalnak, hogy a kereskedelmi különbségek csupán apró, de fontos részletekben rejlenek: A nyugdíjas település piacai nem változtatnak termékrendjükön az egyetemváros üzleteihez képest, viszont multipack-egységek helyett kisebb terméknagyságot kínálnak, valamint a pénztárnál álló csomagoló személyzet speciális betanításban részesült. Így például kevesebb termékcikk kerül egy bevásárló zacskóba, és arra is figyelnek, hogy a hűtött termékek egy csomagba kerüljenek. Minden olyan intézkedést együttesen vetnek be, amely fiatal és idős számára előnyös.

Univerzális módszerre van szükség

Nincs azon semmi csodálnivaló, hogy a az általában jó erőben lévő, életigenlő nyugdíjasok nem szeretnének egy “kalap alá” kerülni. A megkérdezések ezt is megmutatták bel-és külföldön egyaránt: Az idősebb vásárlók elvből elutasítják az olyan különösségeket, mint például a bevásárlókocsin lévő nagyítót vagy a speciális bevásárlóközpontot. Mégis, ki akar az “ócskavashoz” tartozni és panaszainak hangot adni? Zniva előtt egyre világosabban kristályosodott ki, hogy minden vásárló - és természetesen az idősek számára is - jelentőséggel bír minden apró, finom részlet. És, hogy minden szervízkomponenshez egy univerzális módszer bevetése szükséges. Egyszerűbben kifejezve: könnyen olvasható árcímkék és összetétel-leírások nagyítók helyett, pihenőzónák minden korosztály részére, alapvetően könnyen irányítható bevásárlókocsik, mindenki számára könnyen elérhető polcok és parkolóhelyek, amelyek mindenkinek kényelmes be- és kilépést tesznek lehetővé.

Forrás: Handelszeitung, 2016. november 
Fordította: Balogh Györgyi, az Élelmiszerklub Alapítvány önkéntese

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kulcsszavak

1% (2) 2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (309) 2015 (306) 2016 (261) 2017 (142) 2018 (35) adalékanyag (3) áfa (3) áfonya (3) agrárium (196) Agrármonitor (6) akciós újság (16) AKI (811) Aldi (9) alkohol (10) állat (50) állateledel (4) alma (60) Amazon (3) Amerika (75) AMI (41) ár (41) árak (24) árbevétel (28) Argentina (3) árpa (15) ásványvíz (15) AT REL (32) Auchan (2) Ausztrália (4) Ausztria (135) bab (32) bárány (41) baromfi (135) bébiétel (1) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (37) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (4) Bonduelle (1) bor (129) borjú (18) borsó (18) Borsodi (1) brokkoli (10) BSI (59) Bulgária (1) Bunge (3) burgonya (60) búza (100) büfé (1) CBA (1) cékla (26) cereália (1) Chile (2) cikória (1) címke (8) Ciprus (1) Coca-Cola (1) convenience (1) Coop (1) cukkini (3) cukor (41) cukorka (3) cukorrépa (7) Csehország (5) cseresznye (26) csirke (80) csokoládé (8) csomagolás (10) Dánia (1) Danone (1) decilisek (1) Dél-Afrika (4) Destatis (6) dezodor (1) diétás (1) digitális (3) dió (38) direkt marketing (1) diszkont (1) divat (1) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) e-szám (1) EAFRD (9) édesítőszer (2) édesség (14) Édességgyártók Szövetsége (3) éel (1) EFKO (1) ÉFOSZ (1) egres (8) eladáshely (1) élelmiszer (285) élelmiszer-biztonság (16) élelmiszeripar (17) Élelmiszerklub Alapítvány (60) előadás (1) előírás (16) energiaital (5) eper (28) Erasmus+ (28) értékesítés (2) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) EU (15) EUFIC (14) Európai Unió (215) fagylalt (4) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felmérés (2) felvásárlási ár (741) Female Farmers (19) fenntartható fejlődés (2) fenntarthatóság (4) férfiak (1) fesztiválok (1) fiatalok (44) foglalkozás (1) fogyasztás (52) fogyasztói ár (36) fogyókúra (2) fokhagyma (42) Franciaország (11) Fresfel (1) Frischeparadies (1) friss (11) friss húskészítmények (5) Frutura (1) funkcionális élelmiszer (2) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (60) galamb (5) gasztronómia (5) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (30) Google (1) görögdinnye (23) Görögország (2) grafikon (1) Greenpeace (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyártók (3) gyerekek (5) gyorsfagyasztott (3) gyümölcs (78) gyümölcslé (12) HACCP (1) hal (7) háztartási vegyiáru (1) háztartások (8) Heineken (1) helyi (1) Heumilch (1) hipermarket (2) Hofer (4) Hogyan készítsük (1) Hollandia (3) honlap (1) Horvátország (2) hungarikum (1) Hungary-Meat (2) Hungrana (3) hús (13) húskészítmények (5) húsvét (6) IAASTD (1) ICG (1) idősek (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (10) Interspar (3) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) ital (2) jeges tea (1) jégkrém (11) joghurt (5) jövedelem (3) juh (47) K+F Konzervkutató (1) kacsa (61) kajszibarack (19) kakaó (1) kakas (21) kampány (1) káposzta (49) karácsony (5) karalábé (34) karfiol (43) Kärnten (2) kávé (7) kecske (18) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (20) keményítő (1) kenyér (11) képzés (13) kereskedelem (70) kereskedelmi márka (10) kereskedő (1) kereső szavak (1) kertészet (11) készétel (1) ketchup (1) kézműves (6) kiadások (4) Kidcomm (1) kínai kel (13) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (160) kommunikáció (2) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) köles (2) környezetbarát (3) körte (46) közétkezés (1) közterület (1) KSH (1368) kukorica (106) KutatóCentrum (1) külkereskedelem (22) Label Rouge (1) láncok (13) Ländle (2) lángos (1) Lekkerland (1) lekvár (4) lencse (15) Lengyelország (4) leves (1) LGV (1) liba (61) Lidl (7) liszt (4) (1) logisztika (1) Macedónia (1) magyar (20) mák (21) malac (8) málna (15) malomipari termék (2) Málta (1) mandula (15) margarin (5) marhahús (77) márka (70) márkahűség (2) marketing (78) Mars (2) Masmi (1) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) meggy (26) méh (5) Merkur (3) Metro (1) méz (48) mezőgazdaság (9) mikulás (1) mobil telefon (1) Mogyi (1) mogyoró (13) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (6) Nagybani Piac (5) nápolyi (1) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (6) Németország (84) nemzetközi (5) Nestlé (2) Nielsen (61) nők (25) nrc (2) nyomonkövethetőség (3) nyugdíjasok (2) nyúl (29) OÉTI (3) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (7) online (3) Oroszország (12) öko (17) ökológia (1) ökotermékek (3) Örményország (1) őstermelő (4) őszibarack (26) padlizsán (12) palacsinta (1) paleo (1) pálinka (1) pályázat (33) Pápai Hús (1) paprika (51) paradicsom (57) paraj (1) parasztgazdaság (29) pazarlás (3) pékség (1) péksütemény (10) pénzügy (12) Penny Market (4) petrezselyem (25) pezsgő (4) piac (9) piackutatás (5) Pick (3) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) póréhagyma (16) Portugália (3) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (64) puszdeli (1) PWC (8) rágcsálnivaló (1) Reál (1) reggeli csemegék (2) regionális (11) reklám (4) rendezvény (8) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (26) Rewe (3) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (10) Rondo (1) rozs (12) rövid ellátási lánc (33) sajt (26) saláta (28) sárgabarack (20) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (45) sertés (89) sertéshús (71) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Slow Food (2) Small Food Business (47) (2) sóska (20) sör (20) Spanyolország (9) Spar (5) spárga (23) spárgatök (16) spenót (27) Steiermark (4) Stilton (1) Sutterlüty (1) sűrített tej (1) sütőipari termék (2) sütőtök (1) Svájc (2) Svédország (1) szabadalom (1) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (18) száraz tészta (2) szarvasmarha (53) szeder (5) szénatej (2) Szerbia (2) Szilasfood (2) szilva (21) Szinapszis (1) színezék (1) Szlovákia (16) Szlovénia (1) szója (13) Szonda Ipsos (14) szőlő (20) találkozó (18) tanulmány (15) tápérték (1) táplálkozás (18) Tárki (1) tartósított élelmiszer (1) tea (3) technológia (1) tej (142) tejföl (3) tejpor (5) tejtermék (26) termelői piaci ár (294) Tesco (3) testápoló (1) testsúly (1) tészta (2) Tirol (8) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (102) Tolnatej (1) torma (20) tökmagolaj (1) tönkölybúza (6) Törökország (5) tréning (7) túró (2) tyúk (56) uborka (43) Ukrajna (3) Unilever (2) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) vaj (7) vállalkozás (81) válság (7) vásárlás (51) Vásárlóerő Index (1) védjegy (6) vega (1) vegán (2) vendéglátás (2) VHT (1) videó (34) világ (499) Visegrádi (1) víz (2) vonalkód (1) Voralberg (7) vörös káposzta (19) vöröshagyma (59) WHO (1) Wien (5) zab (3) zeller (34) zene (1) Zimbo (1) zöldbab (14) zöldborsó (20) zöldhagyma (19) zöldség (85) Zöldségek Zöldfüzete (19) zsír (4) zsiradék (1)

Tudástár Archívum