2017. január 18.

AKI - A tejöv országaihoz tartoznak a balti államok, Lengyelország, Németország, Dánia, Benelux államok, Egyesült Királyság és Írország, 2016. december

A nyerstej termelői ára Új-Zélandon 40 százalékkal nőtt, míg az Európai Unióban 3 százalékkal, az USA-ban 6 százalékkal csökkent 2016 októberében az egy évvel korábbihoz képest. 

A világpiacon az ömlesztett vaj értékesítési ára (FOB Óceánia) 2016. 49. hetén a 19. hetinél 69 százalékkal, a teljes tejporé a 7. hetinél 66 százalékkal, a cheddar sajté a 11. hetinél 47 százalékkal, a sovány tejporé a 21. hetinél 39 százalékkal volt magasabb. Kína vaj- és vajolajimportja 28 százalékkal, a teljes tejporé 20 százalékkal nőtt, míg a sovány tejporé 8 százalékkal csökkent 2016 első tíz hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az Európai Bizottság középtávú előrevetítése szerint a globális tejtermelés mérsékelten nőhet a következő évtizedben. A tejtermelés legnagyobb mértékű növekedésére Indiában lehet számítani. A kibocsátás bővülését a tejtermékfogyasztás folyamatos növekedése teszi lehetővé. Az alacsonyabb jövedelem- és népességnövekedés miatt azonban a globális keresletnövekedés az elmúlt tíz évinél lassabb, 1,8 százalék közeli lehet, ami tejegyenértékben kifejezve évente 16 millió tonna tejtejterméktöbbletnek felel meg.

A tejtermékek 2026. évi világkereskedelméből az EU 26 százalékkal, Új-Zéland 25 százalékkal, míg az USA az erőteljes belpiaci kereslet miatt csak 11 százalékkal részesedhet. Kína 15 százalékos arányával várhatóan meghatározó tejtermékimportőr marad 2026-ban is. Az ország teljestejpor-importja előreláthatóan nem éri el újra a 2014. évi 670 ezer tonnás rekordszintet, viszont soványtejpor-behozatala bővülhet.

A Rabobank előrevetítése szerint az tejtermékárak elmúlt hónapokban megfigyelhető emelkedését inkább a globális kínálat csökkenése, mint a világpiaci kereslet élénkülése okozta. Az olaszországi CLAL piackutató cég adatai szerint a világkereskedelmet meghatározó országok tejtermelése bár az év első tíz hónapjában 0,7 százalékkal haladta meg, ugyanakkor a június és szeptember közötti hónapokban 1,0–1,5 százalék közötti intervallumban maradt el az előző év azonos időszakától. Az Európai Unióban a tejfelvásárlás az év első öt hónapjában 4,7 százalékkal nőtt, míg június és augusztus között 1,3 százalékkal, szeptemberben 2,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ennek ellenére az év első kilenc hónapjában még 1,85 százalékkal több tejet vásároltak fel, mint az előző év azonos időszakában.

Az Európai Unió tejtermelése tovább csökkenhet, mivel az Európai Bizottság támogatást fizet a termelőknek a tejkínálat csökkentése után. A tejtermelőknek még egy ideig eltart, amíg újra növelni tudják tejtermelésüket, így legalább 2017 második negyedévéig az árak emelkedésére lehet számítani. Ez azonban korlátozott lesz a gyenge globális kereslet és a tejtermékkészletek rendkívül magas szintje miatt. Az USA-ban erőteljes maradt, az EU-ban erősödött a tejtermékek, különösen a vaj és a sajt iránti belpiaci kereslet, így az exportra rendelkezésre álló többlet is jelentősen csökkent. A Rabobank szerint a globális exporttöbblet 2016 második felében a pénzügyi válság óta a legerőteljesebben, több mint 3,4 millió tonnával csökkenhet, 2017-ben pedig további 2,5 millió tonnával lehet kevesebb az előző évihez képest.

Európai Unió

A nyerstej azonnali (spot) piaci ára Olaszországban a 2016. 47–51. hét közötti időszakban 9 százalékkal, Hollandiában 2016 45–50. hete között 17 százalékkal csökkent. Hollandiában a nyerstej spot piaci ára áfa nélkül, szállítási költséggel 4,4 százalék zsírtartalomra vonatkozóan 35 euró/100 kilogramm volt december 14-én. Az olaszországi Veronában a nyerstej spot piaci ára december 19-én áfa nélkül, szállítási költséggel 40,25 euró/100 kilogramm, a Németországból és az Ausztriából származó 3,6 százalék zsírtartalmú nyerstejé 38 euró/100 kilogramm, a fölözötté 16,5 euró/100 kilogramm volt.

Olaszországban, Lodi városában december 12-én a nyerstej spot piaci ára áfa nélkül, szállítási költséggel, 60 napos fizetési határidővel 42,5 euró/100 kilogramm, a 3,6 százalék zsírtartalmú, Franciaországból származó nyerstejé 40,5 euró/100 kilogramm, a Németországból származóé 41,5 euró/100 kilogramm, a fölözötté 21,5 euró/100 kilogramm volt.

A németországi Élelmiszer-gazdasági Kutató Központ (ife) havi rendszerességgel közzéteszi a nyerstej alapanyagértékét 4,0 százalék zsír- és 3,4 százalék fehérje-beltartalomra vonatkozóan. Az alapanyagérték tükrözi a nyerstej összetevőinek (zsír, fehérje) árát, amelyet a hannoveri és a kempteni árutőzsde vaj- és soványtejpor-jegyzései alapján határoznak meg. A zsírérték 52 százalékkal, a fehérjeérték 22 százalékkal nőtt, így az alapanyagérték 37 százalékkal volt magasabb 2016 novemberében az előző év azonos hónapjához képest.

Németországban az ömlesztett vaj értékesítési ára 2016. 43–50. hét között nem változott, míg a sovány tejporé 2016. 47–50. hét között 3 százalékkal emelkedett. A kempteni árutőzsdén a 25 kilogrammos kiszerelésű ömlesztett vaj értékesítési ára 440 euró/100 kilogramm, a 25 kilogrammos kiszerelésű zsákos, élelmezési célú (intervenciós minőségű) sovány tejporé 210,5 euró/100 kilogramm volt az 50. héten. Az intervenciós árszintnél az ömlesztett vaj ára 98 százalékkal, a sovány tejporé 20 százalékkal magasabb volt a vizsgált héten.

Az Európai Bizottság adatai szerint vajból továbbra sem érkezett intervenciós felajánlás. A vaj magántárolási készlete 2016. október végén 75 821 tonna, a sovány tejporé 74 778 tonna, a sajté 18 372 tonna, a sovány tejpor intervenciós készlete 352 951 tonna volt. A sovány tejpor termelésének 24 százalékát intervenciós raktárakba, 3 százalékát magántárolási raktárakba ajánlották fel az év első tíz hónapjában. A megtermelt vaj 1 százaléka került magántárolási raktárakba ugyanekkor.

Az Európai Bizottság középtávú előrevetítése szerint kezdetben a sovány tejpor intervenciós készlete várhatóan korlátozza az árak emelkedését, de a kereslet élénkülése miatt középtávon, a 2021–2026 közötti időszakban már 32 euró/100 kilogramm fölé emelkedhet az ár. Bár a tejár emelkedésére és a jövedelmezőség javulására még várni kell, a jövedelmezőség viszonylag stabil marad, mivel a takarmányárak alacsony szinten maradhatnak.

Az Európai Bizottság középtávú előrevetítése szerint az EU tejtermelése 2016–2026 között 8 százalékkal 177 millió tonnára emelkedhet. Az EU-15-ben a tejtermelés 9 százalékkal 146,9 millió tonnára, az EU-13-ban 3 százalékkal 30,2 millió tonnára nőhet. Az EU-13-ban a mérsékeltebb növekedést az okozza, hogy folytatódik a tejágazat szerkezetátalakítása, és a beszállított tej aránya 7 százalékkal 81 százalékra emelkedhet. Ez még így is elmarad az EU-15 98 százalékos értékétől.

Az EU-13-ban a tejhozam 26 százalékkal, az EU-15-ben 12 százalékkal nőhet. Az EU-13-ban a tejhozam 2016-ban 30 százalékkal maradt el az EU-15 átlagától, 2026-ra az ez már csak 19 százalék lehet. Az unió tejhasznú tehénállománya az elmúlt három évi tejkvóta megszüntetése okozta bővülést követően ismét csökkenhet. Az EU-15-ben a tejhasznú tehénállomány a 2016–2026 közötti időszakban 3 százalékkal 17,6 millió egyedre, az EU-13-ban 16 százalékkal 4,2 millió egyedre mérséklődhet.

Az Európai Bizottság előrevetítése szerint az EU-ban a tej többlettermelésének fele várhatóan exportra kerül, azonban a megtermelt tej 87 százalékát továbbra is a belpiacon fogják elfogyasztani. A tejtermelés egyes területeken regionálisan koncentrálódik. Négy különböző tejtermelő régiót különítenek el: az északit, a tejövet, a délnyugatit és a délkeletit. A tejöv adhatja a tejtermelés 2016–2026 közötti növekedésének 80 százalékát, 10,4 millió tonnát.

A tejöv országaihoz tartoznak a balti államok, Lengyelország, Németország, Dánia, Benelux államok, Egyesült Királyság és Írország. A tejkibocsátás az északi régióban stagnálhat, míg a délnyugatiban 1,1 millió tonnával, a Magyarországot is magába foglaló délkeletiben 1,5 millió tonnával nőhet. Az EU tejövének a tehéntejtermelésből való részesedés a 2015. évi 67 százalékról 2026-ra 68 százalékra nőhet.

A tejkvóta 2015. évi megszüntetése után várható volt, hogy specializálódik és regionálisan áthelyeződik a tejkibocsátás. A tejkínálat növekedésének 75 százalékát öt tagország (Németország, Írország, Egyesült Királyság, Franciaország és Hollandia) adhatja. A vizsgált időszakban Írországban 41 százalékkal, Németországban 3,4 millió tonnával több tejet termelhetnek. Hollandiában, Csehországban és Belgiumban mérsékelt, 6–12 százalékos kínálatbővülés várható, míg Lengyelországban, Olaszországban, Spanyolországban és Dániában ennél lassabb növekedésre lehet számítani.

Magyarország

Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 83,77 forint/kilogramm volt 2016 novemberében. A zsírtartalom 0,05 százalékpontos, a fehérjetartalom 0,02 százalékpontos javulása és az alapár 6 százalékos növekedése miatt a nyerstej átlagára 8 százalékkal emelkedett novemberben az októberihez képest, és idén először haladta meg (+6 százalék) az előző év azonos hónapjának átlagárát. A nyerstej felvásárlása a 2015. novemberinél 3 százalékkal több, míg az előző havinál 2 százalékkal kevesebb volt.

Magyarországon a nyerstej kiviteli ára a belpiaci árnál 30 százalékkal magasabb, 108,82 forint/kilogramm volt 2016 novemberében, egy hónap alatt 2 százalékkal emelkedett, az előző év novemberét pedig 26 százalékkal haladta meg. Az AKI PÁIR adatai szerint a nyerstej kiszállítása 46 százalékkal csökkent novemberben az előző év azonos hónapjához viszonyítva, ezen belül a termelők és a kereskedők 17 százalékkal, a feldolgozók 83 százalékkal kevesebb nyerstejet exportáltak. A termelők és a kereskedők nyerstejkivitele több mint ötszöröse volt a feldolgozókénak a vizsgált hónapban.

Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai előállítású trappista sajt feldolgozói értékesítési ára 18 százalékkal, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tejé 10 százalékkal, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos friss tejé 8 százalékkal, az adagolt vajé 6 százalékkal, a tejfölé 2 százalékkal emelkedett, míg a tehéntúróé 2 százalékkal csökkent 2016 novemberében az előző évihez képest. A KSH adatai szerint a trappista sajt fogyasztói ára 5 százalékkal magasabb volt, míg a 2,8 százalék zsírtartalmú friss tejé nem változott ugyanebben az összehasonlításban.

A KSH adatai szerint Magyarországon a tej és tejtermékek behozatalának értéke 5 százalékkal, a kivitel árbevétele 3 százalékkal nőtt 2016 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva. A behozatal értéke 50 százalékkal volt magasabb a kivitel árbevételénél. A külkereskedelmi egyenleg továbbra is negatív maradt és 15 százalékkal romlott a megfigyelt időszakban.

A nyerstej kivitele harminckétszerese volt a behozatalnak. A nyerstej exportjának 83 százalékát a teljes, 11 százalékát a fölözött, 6 százalékát a félzsíros tej tette ki. A fölözött nyerstej külpiaci értékesítése 37 százalékkal, a teljesé 20 százalékkal, a félzsírosé 24 százalékkal csökkent. A teljes nyerstej 31 százaléka Romániába, 26 százaléka Horvátországba, 15 százaléka Olaszországba, 8 százaléka Szlovákiába, 6 százaléka Bulgáriába, 5 százaléka Szlovéniába került. A fölözött nyerstej 26 százalékát Olaszországba, 23 százalékát Horvátországba, 17 százalékát Szlovákiába, 10 százalékát Hollandiába szállítottuk.

A sajt és túró termékcsoport behozatala 2016 első kilenc hónapjában kétszerese volt a kivitelnek. A sajt és túró exportja 26 százalékkal, importja 19 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban. Az import több mint fele Németországból, 18 százaléka Lengyelországból, 10 százaléka Hollandiából, 5 százaléka Ausztriából, 4 százaléka Szlovákiából származott. Az export 18-18 százaléka Olaszországba és Libanonba, 13 százaléka Romániába, 12 százaléka Jordániába, 9 százaléka Irakba, 5 százaléka Szaúd-Arábiába irányult.

A dobozos tej behozatala csaknem kétszerese volt a kivitelnek. Az import 29 százalékkal csökkent, míg az export 7 százalékkal nőtt 2016 első kilenc hónapjában az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A dobozos tej beszállításának 88 százalékát a félzsíros, 12 százalékát a teljes tej, elhanyagolható hányadát a fölözött tej tette ki.

A fölözött dobozos tej importja 92 százalékkal, a félzsírosé 30 százalékkal csökkent, míg a teljesé 7 százalékkal emelkedett egy év alatt. A félzsíros tej csaknem kétharmada Szlovákiából, 28 százaléka Csehországból származott. A dobozos tej exportjának kétharmadát a félzsíros, 31 százalékát a teljes, 3 százalékát a fölözött tej adta. A fölözött dobozos tej kivitele 81 százalékkal csökkent, a teljesé stagnált, míg a félzsírosé 40 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban. A félzsíros tej 91 százalékát, a teljes tej 94 százalékát Romániába szállítottuk.

A savanyított tejtermékek behozatala csaknem tizenötszöröse volt a kivitelnek. A beszállítás 17 százalékkal, a kivitel 30 százalékkal nőtt egy év alatt. Az import 37 százaléka Németországból, 18 százaléka Lengyelországból, 17 százaléka Romániából, 9 százaléka Ausztriából, 6 százaléka Csehországból származott. Az export kétharmada Romániába, ötöde Horvátországba, 8 százaléka Szlovákiába irányult.

A vaj és vajkrém termékcsoport behozatala több mint hétszerese volt a kivitelnek. Az import 8 százalékkal, az export 31 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban. Az import 40 százaléka Németországból, 15 százaléka Hollandiából, 12 százaléka Lengyelországból, 9 százaléka Szlovákiából, 6 százaléka Franciaországból, 5 százaléka Csehországból, 4 százaléka Finnországból érkezett. Az export 27 százaléka Koszovóba, 20 százaléka Romániába, 16 százaléka Bosznia-Hercegovinába irányult.

A sajtgyártás melléktermékeként keletkező tejsavó kivitele négy és félszerese volt a behozatalnak. Az import 5 százalékkal csökkent, míg az export 4 százalékkal nőtt 2016 első kilenc hónapjában az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az export negyede Romániába, 19 százaléka Bosznia-Hercegovinába, 16 százaléka Koszovóba, 9 százaléka Hollandiába, 7 százaléka Németországba, 6-6 százaléka Csehországba és Lengyelországba került. Az import negyede Németországból, ötöde Ausztriából, 13-13 százaléka Olaszországból és Hollandiából, 10 százaléka Horvátországból, 4-4 százaléka Csehországból és Lengyelországból származott.

Teljes tanulmány

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kulcsszavak

1% (2) 2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (309) 2015 (306) 2016 (261) 2017 (142) 2018 (35) adalékanyag (3) áfa (3) áfonya (3) agrárium (196) Agrármonitor (6) akciós újság (16) AKI (811) Aldi (9) alkohol (10) állat (50) állateledel (4) alma (60) Amazon (3) Amerika (75) AMI (41) ár (41) árak (24) árbevétel (28) Argentina (3) árpa (15) ásványvíz (15) AT REL (32) Auchan (2) Ausztrália (4) Ausztria (135) bab (32) bárány (41) baromfi (135) bébiétel (1) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (37) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (4) Bonduelle (1) bor (129) borjú (18) borsó (18) Borsodi (1) brokkoli (10) BSI (59) Bulgária (1) Bunge (3) burgonya (60) búza (100) büfé (1) CBA (1) cékla (26) cereália (1) Chile (2) cikória (1) címke (8) Ciprus (1) Coca-Cola (1) convenience (1) Coop (1) cukkini (3) cukor (41) cukorka (3) cukorrépa (7) Csehország (5) cseresznye (26) csirke (80) csokoládé (8) csomagolás (10) Dánia (1) Danone (1) decilisek (1) Dél-Afrika (4) Destatis (6) dezodor (1) diétás (1) digitális (3) dió (38) direkt marketing (1) diszkont (1) divat (1) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) e-szám (1) EAFRD (9) édesítőszer (2) édesség (14) Édességgyártók Szövetsége (3) éel (1) EFKO (1) ÉFOSZ (1) egres (8) eladáshely (1) élelmiszer (285) élelmiszer-biztonság (16) élelmiszeripar (17) Élelmiszerklub Alapítvány (60) előadás (1) előírás (16) energiaital (5) eper (28) Erasmus+ (28) értékesítés (2) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) EU (15) EUFIC (14) Európai Unió (215) fagylalt (4) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felmérés (2) felvásárlási ár (741) Female Farmers (19) fenntartható fejlődés (2) fenntarthatóság (4) férfiak (1) fesztiválok (1) fiatalok (44) foglalkozás (1) fogyasztás (52) fogyasztói ár (36) fogyókúra (2) fokhagyma (42) Franciaország (11) Fresfel (1) Frischeparadies (1) friss (11) friss húskészítmények (5) Frutura (1) funkcionális élelmiszer (2) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (60) galamb (5) gasztronómia (5) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (30) Google (1) görögdinnye (23) Görögország (2) grafikon (1) Greenpeace (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyártók (3) gyerekek (5) gyorsfagyasztott (3) gyümölcs (78) gyümölcslé (12) HACCP (1) hal (7) háztartási vegyiáru (1) háztartások (8) Heineken (1) helyi (1) Heumilch (1) hipermarket (2) Hofer (4) Hogyan készítsük (1) Hollandia (3) honlap (1) Horvátország (2) hungarikum (1) Hungary-Meat (2) Hungrana (3) hús (13) húskészítmények (5) húsvét (6) IAASTD (1) ICG (1) idősek (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (10) Interspar (3) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) ital (2) jeges tea (1) jégkrém (11) joghurt (5) jövedelem (3) juh (47) K+F Konzervkutató (1) kacsa (61) kajszibarack (19) kakaó (1) kakas (21) kampány (1) káposzta (49) karácsony (5) karalábé (34) karfiol (43) Kärnten (2) kávé (7) kecske (18) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (20) keményítő (1) kenyér (11) képzés (13) kereskedelem (70) kereskedelmi márka (10) kereskedő (1) kereső szavak (1) kertészet (11) készétel (1) ketchup (1) kézműves (6) kiadások (4) Kidcomm (1) kínai kel (13) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (160) kommunikáció (2) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) köles (2) környezetbarát (3) körte (46) közétkezés (1) közterület (1) KSH (1368) kukorica (106) KutatóCentrum (1) külkereskedelem (22) Label Rouge (1) láncok (13) Ländle (2) lángos (1) Lekkerland (1) lekvár (4) lencse (15) Lengyelország (4) leves (1) LGV (1) liba (61) Lidl (7) liszt (4) (1) logisztika (1) Macedónia (1) magyar (20) mák (21) malac (8) málna (15) malomipari termék (2) Málta (1) mandula (15) margarin (5) marhahús (77) márka (70) márkahűség (2) marketing (78) Mars (2) Masmi (1) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) meggy (26) méh (5) Merkur (3) Metro (1) méz (48) mezőgazdaság (9) mikulás (1) mobil telefon (1) Mogyi (1) mogyoró (13) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (6) Nagybani Piac (5) nápolyi (1) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (6) Németország (84) nemzetközi (5) Nestlé (2) Nielsen (61) nők (25) nrc (2) nyomonkövethetőség (3) nyugdíjasok (2) nyúl (29) OÉTI (3) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (7) online (3) Oroszország (12) öko (17) ökológia (1) ökotermékek (3) Örményország (1) őstermelő (4) őszibarack (26) padlizsán (12) palacsinta (1) paleo (1) pálinka (1) pályázat (33) Pápai Hús (1) paprika (51) paradicsom (57) paraj (1) parasztgazdaság (29) pazarlás (3) pékség (1) péksütemény (10) pénzügy (12) Penny Market (4) petrezselyem (25) pezsgő (4) piac (9) piackutatás (5) Pick (3) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) póréhagyma (16) Portugália (3) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (64) puszdeli (1) PWC (8) rágcsálnivaló (1) Reál (1) reggeli csemegék (2) regionális (11) reklám (4) rendezvény (8) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (26) Rewe (3) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (10) Rondo (1) rozs (12) rövid ellátási lánc (33) sajt (26) saláta (28) sárgabarack (20) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (45) sertés (89) sertéshús (71) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Slow Food (2) Small Food Business (47) (2) sóska (20) sör (20) Spanyolország (9) Spar (5) spárga (23) spárgatök (16) spenót (27) Steiermark (4) Stilton (1) Sutterlüty (1) sűrített tej (1) sütőipari termék (2) sütőtök (1) Svájc (2) Svédország (1) szabadalom (1) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (18) száraz tészta (2) szarvasmarha (53) szeder (5) szénatej (2) Szerbia (2) Szilasfood (2) szilva (21) Szinapszis (1) színezék (1) Szlovákia (16) Szlovénia (1) szója (13) Szonda Ipsos (14) szőlő (20) találkozó (18) tanulmány (15) tápérték (1) táplálkozás (18) Tárki (1) tartósított élelmiszer (1) tea (3) technológia (1) tej (142) tejföl (3) tejpor (5) tejtermék (26) termelői piaci ár (294) Tesco (3) testápoló (1) testsúly (1) tészta (2) Tirol (8) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (102) Tolnatej (1) torma (20) tökmagolaj (1) tönkölybúza (6) Törökország (5) tréning (7) túró (2) tyúk (56) uborka (43) Ukrajna (3) Unilever (2) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) vaj (7) vállalkozás (81) válság (7) vásárlás (51) Vásárlóerő Index (1) védjegy (6) vega (1) vegán (2) vendéglátás (2) VHT (1) videó (34) világ (499) Visegrádi (1) víz (2) vonalkód (1) Voralberg (7) vörös káposzta (19) vöröshagyma (59) WHO (1) Wien (5) zab (3) zeller (34) zene (1) Zimbo (1) zöldbab (14) zöldborsó (20) zöldhagyma (19) zöldség (85) Zöldségek Zöldfüzete (19) zsír (4) zsiradék (1)

Tudástár Archívum