2016. november 15.

AKI - Az Európai Unióban a cukorrépa vetésterülete 8 százalékkal növekedett, 2016. október

A Czarnikow elemzőközpont a cukor globális kibocsátását 172,9 millió tonnára becsüli a 2015/2016. gazdasági évben, ami 12,5 millió tonnával elmarad a várható felhasználástól. Más irányadó elemzőközpontok is globális deficitet prognosztizálnak, de annak mértékét eltérően ítélik meg. 

A nemzetközi cukorszövetség (ISO) adatai alapján például a termelés 5,74 millió tonnával maradhat el a kereslettől. A kibocsátás és a felhasználás közötti különbséget folyamatosan a készletből kell pótolni.

A 2009–2011 közötti években a cukor emelkedő ára miatt a kereslet növekedési üteme évi 1 százalékra mérséklődött. A 2012 és 2014 közötti időszakban a folyamatos többlettermelés leszorította a cukor árát, ami a felhasználás növekedési ütemét 2 százalékra emelte. Az F.O.Licht és a Czarnikow szerint a cukor iránti keresletet az emelkedő cukorárak és a kedvezőtlen gazdasági környezet korlátozzák 2016-ban és 2017-ben.

Az idei év elejétől a globális kereslet meghaladta a kibocsátást, ami az árakat folyamatosan felfelé mozgatta. A legnagyobb kibocsátó országban, Brazíliában a reál erősödött az USA dollárhoz viszonyítva, ami szintén támogatta az áremelkedést. A New-York-i árutőzsdén a nyerscukor fronthavi jegyzése a 2016. januári 320-330 dollár (USD)/tonnáról júliusra 440-450 dollár/tonnára emelkedett.

A nyerscukor jegyzése júniusban volt a legmagasabb, meghaladta a 450 dollárt tonnánként, amikor Brazíliában esőzések zavarták meg a betakarítási munkákat, a santosi kikötőben pedig akadozott a szállítás és a rakodás. A nyerscukor legközelebbi határidőre szóló jegyzése 2015 nyarán 270-280 dollár/tonna között mozgott, 2016 azonos időszakában a jegyzések 40 százalékkal voltak magasabbak.

A londoni árutőzsdén a fehércukor áremelkedésének üteme enyhén meghaladta a nyerscukorét. A fehércukor fronthavi jegyzése a januári 420 dollár/tonnáról 28,6 százalékkal, 540 dollár/tonnára emelkedett 2016 első félévének végére. A nyerscukor és a fehércukor jegyzése közötti különbség februárban volt a legszűkebb, ezt követően júniusig folyamatosan nőtt, ami a cukorfinomítók jövedelmezőségének javulását jelentette. A fehércukor áremelésének lehetőségét a csökkenő globális készlet mellett Kína erős kereslete támasztotta alá.

A répacukor globális kibocsátása 34,4 millió tonnáról 37,9 millió tonnára emelkedhet a 2016/2017. gazdasági évben, azaz világszinten minden idők harmadik legnagyobb mennyiségét takaríthatják be.

A 2016/2017. gazdasági évben Brazíliában rekordmennyiségben állíthatnak elő cukrot, ugyanakkor egyes ázsiai cukornádtermesztő körzetekben a kedvezőtlen időjárási viszonyok és a termelési kedv csökkenése miatt a kibocsátás elmaradhat a várakozásoktól. Thaiföldön, Indiában, Afrikában és Közép-Amerikában gyenge nádhozamokra számítanak.

Brazília legnagyobb cukornádtermelő körzetében összesen 628 millió tonna nád betakarítására és feldolgozására számítanak. Áprilisban a száraz időjárás miatt a szokottnál korábban indultak be a cukormalmok, május közepére a nád 58 százalékát dolgozták fel. A május végi, június elejei heves esőzések miatt a betakarítást meg kellett szakítani, csak a júliusi száraz időjárás után tudták folytatni a munkát. A száraz időjárás kedvezett a magas cukorkoncentráció kialakulásának, ezért magas cukorhozamra számítanak. A Czarnikow összesen 35,5 millió tonna cukor előállítását jelzi Brazíliában, ami rekordmennyiség lehet. Ugyanakkor az USA mezőgazdasági minisztériumának (USDA) elemzői a 2016/2017. gazdasági évben akár 37,1 millió tonna cukortermelést is lehetségesnek tartanak.

Brazília a 2015/2016. évi szezonban 24,35 millió tonna cukrot exportált, ami a 2016/2017. gazdasági évben 1,8 millió tonnával, 26,15 millió tonnára nőhet. India és a kelet-ázsiai nagy cukortermelő országok termelésének csökkenése miatt Brazília részaránya nőhet a globális kereskedelemben. A brazil cukoripari egyesülés (UNICA) adatai szerint Brazília 2015 első hat hónapjában 10,3 millió tonna, 2016 azonos időszakában pedig 15,4 millió tonna cukrot helyezett el a nemzetközi piacon. Az elmúlt év júliusában átlagosan 309 dollár/tonna, míg ez év júliusában 18 százalékkal magasabb, 365 dollár/tonna áron értékesítették a cukrot (FOB Santos). A brazil szállítmányok meghatározó célországai Kína, Algéria, Nigéria és Banglades voltak. Kínába irányult az összes kivitel 12 százaléka.

India legnagyobb cukornádtermelő tartományaiban (Maharashta, Karnatka) a szárazság nagy pusztítást végzett a nádültetvényeken. A 2015/2016. gazdasági évben 27,7 millió tonna, a 2016/2017. szezonban 25,5 millió tonna cukor előállítása várható, a cukorfogyasztás pedig 27,2 millió tonna lehet a folyó gazdasági évben. A termelés és a felhasználás közötti hiányt a felhalmozódott készletekből fedezik, de több elemző központ azt sem tartja kizártnak, hogy India, a világpiac második legnagyobb exportőre importálni is fog. A szárazság okozta gyenge betakarítási eredmények miatt a belföldi árak felfelé mozdultak el, amit erősített a piaci szereplők spekulációs tevékenysége is.

A kedvezőtlen betakarítási eredmények miatt a cukornádtermelő farmerek és a cukormalmok nem kapnak kormányzati támogatást a kivitelhez. Az exportadót a magas belföldi cukorárak miatt júniustól 20 százalékkal emelte meg a kormány, és a további áremelkedés elkerülésére a malmokat kötelezte bizonyos mennyiség stratégiai célú raktározására.

Thaiföldön a 2016/2017. gazdasági év már a második lehet, amikor csökken a cukortermelés. A 2016/2017. gazdasági évben növelték a termőterületet, ennek ellenére 90 millió tonnára csökkenhet a betakarított nád mennyisége (2015/2016: 94 millió tonna). A Czarnikow szakmai műhely véleménye szerint a cukortermelés az elmúlt évi 10,4 millió tonnáról várhatóan 6 százalékkal, 9,8 millió tonnára csökken.

Indonéziában 2,2 millió tonna cukor kibocsátása várható, ami 175 ezer tonnával több az előző szezonban előállított mennyiségnél. Ennek ellenére, az élelmiszeripar és az üdítőital-ágazat lendületes fejlődése miatt az ország előreláthatóan importőrként jelenik meg a világpiacon.

Az USDA szakértői Mexikó cukortermelését 6,5 millió tonnára becsülik a folyó évi szezonra, ami elmarad az elmúlt gazdasági év kibocsátásától, de a kedvező exportlehetőségek miatt a kivitel egyharmaddal, 1,6 millió tonnára emelkedhet. A gyengébb termés és az export jelentős növekedése miatt a cukorkészletek apadhatnak.

Az USA cukortermelése a gyenge nádhozamok hatására 7,9 millió tonnára csökkenhet a 2016/2017. gazdasági évben. Az ország cukorrépa-termelésében jelentős változás nem várható. A belső termelés és a felhasználás közötti cukormennyiséget várhatóan a világpiacról vásárolják.

Kína cukortermelése várhatóan 8,2 millió tonnára csökken a 2016/2017. évi szezonban, ennek oka, hogy a gazdák elsősorban a cukornád termesztőterületét csökkentették, a cukorrépa-termelésben jelentős változás nem történt. Az elmúlt évek emelkedő termelési költségei és az alacsony cukorárak csökkentették a termelési kedvet a legnagyobb termelőkörzetekben, Yunnan, Guangdong és Hainan tartományokban, a gazdák más terményekre váltottak. A felhasználás ugyanakkor rekordmennyiségű, 17,8 millió tonna lehet, ami az import 7,9 millió tonnára történő növekedéséhez vezethet.

Oroszország cukortermelése 120 ezer tonnával, 5,3 millió tonnára emelkedhet az idén, amit a terület növelése és az első termésbecslések alapján a jobbnak ígérkező hozamok eredményezhetnek. A fogyasztás növekedési üteme gyorsabb, mint a termelésé, ezért az import 750 ezer tonnára nőhet.

Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban az október elsejével kezdődött 2016/2017. gazdasági évben is hasonló mennyiségű cukrot (18,35 millió tonna) állíthatnak elő, mint a 2015/2016. évi szezonban. A cukor élelmiszercélú felhasználása 16,7 millió tonna volt a 2015/2016. gazdasági évben, és a 2016/2017. évi szezonban sem várható jelentős változás.

A közösségben a farmerek 2016 tavaszán 8 százalékkal, 1,44 millió hektárra növelték a cukorrépa vetésterületét az elmúlt évihez viszonyítva. Az Európai Bizottság szakértői a 2016/2017. évi szezonban az előzőhöz viszonyítva 2 millió tonnával több cukorrépa betakarítására számítanak. A hozamokra vonatkozó kilátások kedvezőek, de az még bizonytalan, hogy a cukortartalom eléri-e az előző évit, mivel júniusban sokfelé volt esőzés.

Az Európai Bizottság augusztusi termésbecslése alapján a közösség átlagában 72,78 tonna/hektár lehet a cukorrépa hozama az idén, ami meghaladja az előző évben elért 71,72 tonna/hektárt.

Németországban az elmúlt évihez hasonló vagy attól enyhén elmaradó hozamokra számítanak (2015: 72,17 tonna/hektár, 2016: 71,5 tonna/hektár). A Nordzucker Group augusztus utolsó napjaiban megkezdte a kampányt. Az augusztus 31-én végzett cukorteszt alapján a száraz, meleg időjárás hatására javult a répa cukortartalma.

Lengyelországban a növények állapota nagyon jó, 54 tonna/hektár hozamra számítanak, ami meghaladja az ötéves átlagot (52,79 tonna/hektár).

Nagy-Britanniában a szokatlanul sok csapadék ellenére a gazdák az előző évinél jobb hozamokra számítanak (2015: 66,5 tonna/hektár, 2016: 70,14 tonna/hektár).

Franciaországban, Portugáliában az elmúlt öt év átlagával közel megegyező cukorrépa betakarítása várható.

A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint Magyarországon október 3-ig a 15 692 hektár összes termést adó terület 16 százalékáról került le a cukorrépa, a hozam egyelőre 64,17 tonna/hektár.

Az idei szezonban összesen 930-950 ezer tonna cukorrépát dolgozhatnak fel a kaposvári cukorgyárban. A kampány szeptember 12-én indult és várhatóan 130 napig tart. A cukorrépa 70-75 százalékát vasúton szállítják majd le, mivel a nagy mennyiségű ömlesztett áru szállításában jelenleg a vasút a leginkább versenyképes.

A globális cukorpiacon kialakult kínálatcsökkenés hatással van a cukor fogyasztói árára is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kristálycukor fogyasztói átlagára 2016 augusztusában 257 forint/kilogramm volt, szemben a januári 222 forint/kilogramm árral. Az elmúlt év augusztusában 194 forintért lehetett megvásárolni egy kilogramm kristálycukrot. A cukor fogyasztói árának növekedése más tagállamokban is megfigyelhető, Szlovákiában 2016 első hat hónapjában 6,4 százalékos áremelkedést jelentettek.

Teljes tanulmány

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kulcsszavak

1% (2) 2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (309) 2015 (306) 2016 (261) 2017 (142) 2018 (35) adalékanyag (3) áfa (3) áfonya (3) agrárium (196) Agrármonitor (6) akciós újság (16) AKI (811) Aldi (9) alkohol (10) állat (50) állateledel (4) alma (60) Amazon (3) Amerika (75) AMI (41) ár (41) árak (24) árbevétel (28) Argentina (3) árpa (15) ásványvíz (15) AT REL (32) Auchan (2) Ausztrália (4) Ausztria (135) bab (32) bárány (41) baromfi (135) bébiétel (1) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (37) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (4) Bonduelle (1) bor (129) borjú (18) borsó (18) Borsodi (1) brokkoli (10) BSI (59) Bulgária (1) Bunge (3) burgonya (60) búza (100) büfé (1) CBA (1) cékla (26) cereália (1) Chile (2) cikória (1) címke (8) Ciprus (1) Coca-Cola (1) convenience (1) Coop (1) cukkini (3) cukor (41) cukorka (3) cukorrépa (7) Csehország (5) cseresznye (26) csirke (80) csokoládé (8) csomagolás (10) Dánia (1) Danone (1) decilisek (1) Dél-Afrika (4) Destatis (6) dezodor (1) diétás (1) digitális (3) dió (38) direkt marketing (1) diszkont (1) divat (1) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) e-szám (1) EAFRD (9) édesítőszer (2) édesség (14) Édességgyártók Szövetsége (3) éel (1) EFKO (1) ÉFOSZ (1) egres (8) eladáshely (1) élelmiszer (285) élelmiszer-biztonság (16) élelmiszeripar (17) Élelmiszerklub Alapítvány (60) előadás (1) előírás (16) energiaital (5) eper (28) Erasmus+ (28) értékesítés (2) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) EU (15) EUFIC (14) Európai Unió (215) fagylalt (4) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felmérés (2) felvásárlási ár (741) Female Farmers (19) fenntartható fejlődés (2) fenntarthatóság (4) férfiak (1) fesztiválok (1) fiatalok (44) foglalkozás (1) fogyasztás (52) fogyasztói ár (36) fogyókúra (2) fokhagyma (42) Franciaország (11) Fresfel (1) Frischeparadies (1) friss (11) friss húskészítmények (5) Frutura (1) funkcionális élelmiszer (2) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (60) galamb (5) gasztronómia (5) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (30) Google (1) görögdinnye (23) Görögország (2) grafikon (1) Greenpeace (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyártók (3) gyerekek (5) gyorsfagyasztott (3) gyümölcs (78) gyümölcslé (12) HACCP (1) hal (7) háztartási vegyiáru (1) háztartások (8) Heineken (1) helyi (1) Heumilch (1) hipermarket (2) Hofer (4) Hogyan készítsük (1) Hollandia (3) honlap (1) Horvátország (2) hungarikum (1) Hungary-Meat (2) Hungrana (3) hús (13) húskészítmények (5) húsvét (6) IAASTD (1) ICG (1) idősek (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (10) Interspar (3) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) ital (2) jeges tea (1) jégkrém (11) joghurt (5) jövedelem (3) juh (47) K+F Konzervkutató (1) kacsa (61) kajszibarack (19) kakaó (1) kakas (21) kampány (1) káposzta (49) karácsony (5) karalábé (34) karfiol (43) Kärnten (2) kávé (7) kecske (18) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (20) keményítő (1) kenyér (11) képzés (13) kereskedelem (70) kereskedelmi márka (10) kereskedő (1) kereső szavak (1) kertészet (11) készétel (1) ketchup (1) kézműves (6) kiadások (4) Kidcomm (1) kínai kel (13) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (160) kommunikáció (2) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) köles (2) környezetbarát (3) körte (46) közétkezés (1) közterület (1) KSH (1368) kukorica (106) KutatóCentrum (1) külkereskedelem (22) Label Rouge (1) láncok (13) Ländle (2) lángos (1) Lekkerland (1) lekvár (4) lencse (15) Lengyelország (4) leves (1) LGV (1) liba (61) Lidl (7) liszt (4) (1) logisztika (1) Macedónia (1) magyar (20) mák (21) malac (8) málna (15) malomipari termék (2) Málta (1) mandula (15) margarin (5) marhahús (77) márka (70) márkahűség (2) marketing (78) Mars (2) Masmi (1) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) meggy (26) méh (5) Merkur (3) Metro (1) méz (48) mezőgazdaság (9) mikulás (1) mobil telefon (1) Mogyi (1) mogyoró (13) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (6) Nagybani Piac (5) nápolyi (1) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (6) Németország (84) nemzetközi (5) Nestlé (2) Nielsen (61) nők (25) nrc (2) nyomonkövethetőség (3) nyugdíjasok (2) nyúl (29) OÉTI (3) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (7) online (3) Oroszország (12) öko (17) ökológia (1) ökotermékek (3) Örményország (1) őstermelő (4) őszibarack (26) padlizsán (12) palacsinta (1) paleo (1) pálinka (1) pályázat (33) Pápai Hús (1) paprika (51) paradicsom (57) paraj (1) parasztgazdaság (29) pazarlás (3) pékség (1) péksütemény (10) pénzügy (12) Penny Market (4) petrezselyem (25) pezsgő (4) piac (9) piackutatás (5) Pick (3) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) póréhagyma (16) Portugália (3) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (64) puszdeli (1) PWC (8) rágcsálnivaló (1) Reál (1) reggeli csemegék (2) regionális (11) reklám (4) rendezvény (8) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (26) Rewe (3) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (10) Rondo (1) rozs (12) rövid ellátási lánc (33) sajt (26) saláta (28) sárgabarack (20) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (45) sertés (89) sertéshús (71) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Slow Food (2) Small Food Business (47) (2) sóska (20) sör (20) Spanyolország (9) Spar (5) spárga (23) spárgatök (16) spenót (27) Steiermark (4) Stilton (1) Sutterlüty (1) sűrített tej (1) sütőipari termék (2) sütőtök (1) Svájc (2) Svédország (1) szabadalom (1) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (18) száraz tészta (2) szarvasmarha (53) szeder (5) szénatej (2) Szerbia (2) Szilasfood (2) szilva (21) Szinapszis (1) színezék (1) Szlovákia (16) Szlovénia (1) szója (13) Szonda Ipsos (14) szőlő (20) találkozó (18) tanulmány (15) tápérték (1) táplálkozás (18) Tárki (1) tartósított élelmiszer (1) tea (3) technológia (1) tej (142) tejföl (3) tejpor (5) tejtermék (26) termelői piaci ár (294) Tesco (3) testápoló (1) testsúly (1) tészta (2) Tirol (8) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (102) Tolnatej (1) torma (20) tökmagolaj (1) tönkölybúza (6) Törökország (5) tréning (7) túró (2) tyúk (56) uborka (43) Ukrajna (3) Unilever (2) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) vaj (7) vállalkozás (81) válság (7) vásárlás (51) Vásárlóerő Index (1) védjegy (6) vega (1) vegán (2) vendéglátás (2) VHT (1) videó (34) világ (499) Visegrádi (1) víz (2) vonalkód (1) Voralberg (7) vörös káposzta (19) vöröshagyma (59) WHO (1) Wien (5) zab (3) zeller (34) zene (1) Zimbo (1) zöldbab (14) zöldborsó (20) zöldhagyma (19) zöldség (85) Zöldségek Zöldfüzete (19) zsír (4) zsiradék (1)

Tudástár Archívum