2016. november 4.

AKI - Az Európai Unió vajtermelése 9 százalékkal nőtt, 2016. október

A nyerstej termelői ára Új-Zélandon 26 százalékkal, az USA-ban 2 százalékkal nőtt, míg az Európai Unió-ban 15 százalékkal csökkent 2016 augusztusában az egy évvel korábbihoz képest. 

A világpiacon az ömlesztett vaj értékesítési ára (FOB Óceánia) 2016 41. hetén a 19. hetinél 54 százalékkal, a teljes tejporé a 7. hetinél 47 százalékkal magasabb, a sovány tejporé a 39. héthez képest 2 százalékkal alacsonyabb volt, míg a cheddar sajté nem változott az előbbi összehasonlításban. Kína vaj- és vajolajimportja 35 százalékkal, a teljes tejporé 23 százalékkal nőtt, míg a sovány tejporé 2 százalékkal csökkent 2016 első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Európai Unió

A nyerstej azonnali (spot) piaci ára Olaszországban a 2016. 18–42. hét közötti időszakban 90 százalékkal, Hollandiában 2016 17–41. hete között 147 százalékkal nőtt. Hollandiában a nyerstej spot piaci ára áfa nélkül, szállítási költséggel 4,4 százalék zsírtartalomra vonatkozóan 42 euró/100 kilogramm volt október 12-én. Az olaszországi Veronában a nyerstej spot piaci ára október 17-én áfa nélkül, szállítási költséggel 41,75 euró/100 kilogramm, a Németországból és az Ausztriából származó 3,6 százalék zsírtartalmú nyerstejé 42,5 euró/100 kilogramm, a fölözötté 26 euró/100 kilogramm volt.

Olaszországban, Lodi városában október 10-én a nyerstej spot piaci ára áfa nélkül, szállítási költséggel, 60 napos fizetési határidővel 40,5 euró/100 kilogramm, a 3,6 százalék zsírtartalmú, Franciaországból származó nyerstejé 39,25 euró/100 kilogramm, a Németországból származóé 42,75 euró/100 kilogramm, a fölözötté 25 euró/100 kilogramm volt.

A németországi Élelmiszer-gazdasági Kutató Központ (ife) havi rendszerességgel közzéteszi a nyerstej alapanyagértékét 4,0 százalék zsír- és 3,4 százalék fehérje-beltartalomra vonatkozóan. Az alapanyagérték tükrözi a nyerstej összetevőinek (zsír, fehérje) árát, amelyet a hannoveri és a kempteni árutőzsde vaj- és soványtejpor-jegyzései alapján határoznak meg. A zsírérték 41 százalékkal, a fehérjeérték 23 százalékkal nőtt, így az alapanyagérték 32 százalékkal volt magasabb 2016 szeptemberében az előző év azonos hónapjához képest.

Németországban az ömlesztett vaj és a sovány tejpor értékesítési árának növekedése megállt az előbbi a 2016. 37–42 hét, az utóbbi a 2016. 40–42. hét között nem változott. A kempteni árutőzsdén a 25 kilogrammos kiszerelésű ömlesztett vaj értékesítési ára 435 euró/100 kilogramm, a 25 kilogrammos kiszerelésű zsákos, élelmezési célú (intervenciós minőségű) sovány tejporé 211,5 euró/100 kilogramm volt a . héten. Az intervenciós árszintnél az ömlesztett vaj ára 96 százalékkal, a sovány tejporé 21 százalékkal magasabb volt a vizsgált héten.

Az Európai Bizottság adatai szerint vajból továbbra sem érkezett intervenciós felajánlás, ellenben sovány tejporból 2016. január 1-je és október 16-a között már 334 551 tonna került intervenciós raktárakba. A vaj magántárolási felajánlása 2016. január 4-e és szeptember 30-a között 143 587 tonna, a sovány tejporé 2016. január 1-e és október 16-a között 75 350 tonna volt. A sajt magántárolási támogatására 2016. január 1-e és szeptember 30-a között 52 950 tonna kérelem érkezett.

A vaj magántárolási készlete 2016. augusztus végén 96 920 tonna, a sovány tejporé 64 856 tonna, a sajté 22 587 tonna, a sovány tejpor intervenciós készlete 352 272 tonna volt, míg a vaj intervenciós készlete továbbra is üres maradt. A sovány tejpor termelésének 28 százalékát intervenciós raktárakba, a sovány tejpor és a vaj egyaránt 3 százalékát magántárolási raktárakba ajánlották fel az év első nyolc hónapjában.

Az Európai Bizottság októberi előrevetítése szerint az EU tejfelvásárlása 2016 első félévében 3 százalékkal nőtt, míg a második félévben várhatóan 2 százalékkal csökken, így éves szinten 0,6 százalékkal haladhatja meg a 2015. évit. A tejfelvásárlás növekedésének legnagyobb részét Hollandia, Írország, Olaszország, Németország, Lengyelország és Dánia adhatja.

Az EU tejfelvásárlása 2017 első hónapjaiban még elmaradhat az egy évvel korábbitól, de ezt követően az árak növekedésével együtt már meghaladhatja azt. Az elemzők ennek megfelelően jövőre a tejfelvásárlás 0,5 százalékos növekedését vetítik előre az ideihez viszonyítva.

Az EU soványtejpor-exportja az év első hét hónapjában 17 százalékkal maradt el az előző évitől, de az év hátralévő részében már növekedhet, így összességében a 2016. évi export várhatóan 10 százalékkal lesz alacsonyabb a 2015. évi 621 ezer tonnánál. A sajt termelése bővülhet jövőre, ezért kevesebb tejből gyárthatnak sovány tejport. A sovány tejpor termelése 2017-ben 1,5 millió tonna lehet, ami a 2016. évinél 6 százalékkal kevesebb.

A sovány tejpor kivitele 2017-ben 18 százalékkal, 733 000 tonnás rekordszintre emelkedhet. A belpiaci fogyasztás tovább bővülhet. A készletnövekedés fele április–június időszakban következett be, szeptember 12-én már megállt a sovány tejpor készletének növekedése. A tejfelvásárlás lassulásával és az árak emelkedésével nem várható az intervenciós készletek további növekedése az év hátralévő hónapjaiban. A sovány tejpor kínálatának csökkenése és a bővülő kereslet miatt várhatóan nem nő a készlet 2017-ben sem.

Az EU-ban a teljes tejpor termelése 5 százalékkal emelkedett az év első hét hónapjában az előző év hasonló időszakához képest, amit az erőteljes első negyedévi növekedés és a 2015. évi nagyon alacsony termelési szint okozott. Az idén a termelés várhatóan nem változik, míg az export 2 százalékkal bővül az egy évvel korábbihoz képest.

Az EU vajtermelése közel 9 százalékkal nőtt az év első hét hónapjában az előző évihez viszonyítva, mivel a belpiaci felhasználás emelkedett és a világpiaci kereslet 12 százalékkal nőtt. Az EU vajtermelése 2016-ban várhatóan 3 százalékkal, exportja 25 százalékkal, belpiaci felhasználása 2 százalékkal haladhatja meg a 2015. évit.

Az EU-ban a sajt termelése 2,3 százalékkal nőtt az év első hét hónapjában az előző év azonos időszakához képest. Az év második felében a termelés növekedése a tejkínálat csökkenésével előreláthatólag lelassul, így 2016 egészében 1 százalékkal lehet több a sajt előállítása. A sajt exportja 2016-ban 9 százalékkal haladhatja meg a 2015. évit, így visszatér a 2013. évi szintre, amikor még az EU sajtexportjának 30 százaléka Oroszországba irányult. A belpiaci felhasználás várhatóan tovább emelkedik, az egy főre jutó fogyasztás 2016-ban elérheti a 17,6 kilogrammot. A kereskedelemben az eladások elsősorban Franciaországban, Németországban és Olaszországban haladhatják meg a 2015. évit.

Az EU folyadéktej-fogyasztása 2 százalékkal csökkent az év első hét hónapjában, míg az export közel 40 százalékkal nőtt. A kivitel bővülése nem egyenlítette ki a fogyasztás csökkenését, így a folyadéktej termelése 1,1 százalékkal mérséklődött. Az export növekedése lelassulhat az év hátralévő hónapjaiban, így 2016-ban a kivitel 30 százalékkal haladhatja meg a 2015. évit.

Magyarország

Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 72,28 forint/kilogramm volt 2016 szeptemberében. A zsírtartalom 0,06 százalékpontos, a fehérjetartalom 0,05 százalékpontos javulása és az alapár 4 százalékos növekedése miatt a nyerstej átlagára 6 százalékkal emelkedett szeptemberben az augusztusihoz képest, ugyanakkor 5 százalékkal volt alacsonyabb az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A nyerstej felvásárlása 1 százalékkal volt magasabb a 2015. szeptemberinél, egy hónap alatt viszont 6 százalékkal csökkent.

Magyarországon a nyerstej kiviteli ára a belpiaci árnál 26 százalékkal magasabb, 91,11 forint/kilogramm volt 2016 szeptemberében, egy hónap alatt 8 százalékkal emelkedett, az előző év azonos hónapját pedig 9 százalékkal haladta meg. Az AKI PÁIR adatai szerint a nyerstej kiszállítása 37 százalékkal csökkent szeptemberben az előző év azonos hónapjához viszonyítva, ezen belül a termelők és a kereskedők 28 százalékkal, a feldolgozók pedig 50 százalékkal kevesebb nyerstejet exportáltak. A termelők és a kereskedők nyerstejkivitele 122 százalékkal haladta meg a feldolgozókét a vizsgált hónapban.

Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai előállítású trappista sajt és a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej feldolgozói értékesítési ára egyaránt 2 százalékkal nőtt, míg a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos friss tejé 1 százalékkal, a tejfölé 3 százalékkal, az adagolt vajé 6 százalékkal, a tehéntúróé 7 százalékkal csökkent 2016 szeptemberében az előző év azonos hónapjához képest. A KSH adatai szerint a trappista sajt fogyasztói ára 1 százalékkal magasabb, míg a 2,8 százalék zsírtartalmú friss tejé 1 százalékkal alacsonyabb volt ugyanebben az összehasonlításban.

A KSH adatai szerint Magyarország szarvasmarha-állománya 2 százalékkal, 832 ezer egyedre, a tehenek száma 3 százalékkal, 377 ezer egyedre nőtt, míg az előhasi üszőké 38 ezer egyeden stagnált 2016. június 1-jén az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A tehénállomány 46 százalékát az Alföldön, 36 százalékát a Dunántúlon, 11 százalékát Észak-Magyarországon, 7 százalékát Közép-Magyarországon tartották. A tehenek 57 százalékát a tejhasznú (214 ezer egyed), 34 százalékát a húshasznú (130 ezer egyed), 9 százalékát a kettős hasznosítású (33 ezer egyed) fajták adták. A húshasznú tehenek száma egy év alatt 13 százalékkal, a tejhasznúaké 1 százalékkal nőtt, míg a kettős hasznosításúaké 17,5 százalékkal csökkent. A tejhasznú tehénállomány 83 százalékát gazdasági szervezetek (177 ezer egyed), 17 százalékát az egyéni gazdaságok (37 ezer egyed) tartották. A gazdasági szervezetek tejhasznú tehénállománya egy év alatt 1 százalékkal (1000 egyeddel) csökkent, míg az egyéni gazdaságoké 9 százalékkal (3000 egyeddel) nőtt.

Teljes tanulmány

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kulcsszavak

1% (2) 2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (309) 2015 (306) 2016 (261) 2017 (142) 2018 (35) adalékanyag (3) áfa (3) áfonya (3) agrárium (196) Agrármonitor (6) akciós újság (16) AKI (811) Aldi (9) alkohol (10) állat (50) állateledel (4) alma (60) Amazon (3) Amerika (75) AMI (41) ár (41) árak (24) árbevétel (28) Argentina (3) árpa (15) ásványvíz (15) AT REL (32) Auchan (2) Ausztrália (4) Ausztria (135) bab (32) bárány (41) baromfi (135) bébiétel (1) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (37) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (4) Bonduelle (1) bor (129) borjú (18) borsó (18) Borsodi (1) brokkoli (10) BSI (59) Bulgária (1) Bunge (3) burgonya (60) búza (100) büfé (1) CBA (1) cékla (26) cereália (1) Chile (2) cikória (1) címke (8) Ciprus (1) Coca-Cola (1) convenience (1) Coop (1) cukkini (3) cukor (41) cukorka (3) cukorrépa (7) Csehország (5) cseresznye (26) csirke (80) csokoládé (8) csomagolás (10) Dánia (1) Danone (1) decilisek (1) Dél-Afrika (4) Destatis (6) dezodor (1) diétás (1) digitális (3) dió (38) direkt marketing (1) diszkont (1) divat (1) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) e-szám (1) EAFRD (9) édesítőszer (2) édesség (14) Édességgyártók Szövetsége (3) éel (1) EFKO (1) ÉFOSZ (1) egres (8) eladáshely (1) élelmiszer (285) élelmiszer-biztonság (16) élelmiszeripar (17) Élelmiszerklub Alapítvány (60) előadás (1) előírás (16) energiaital (5) eper (28) Erasmus+ (28) értékesítés (2) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) EU (15) EUFIC (14) Európai Unió (215) fagylalt (4) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felmérés (2) felvásárlási ár (741) Female Farmers (19) fenntartható fejlődés (2) fenntarthatóság (4) férfiak (1) fesztiválok (1) fiatalok (44) foglalkozás (1) fogyasztás (52) fogyasztói ár (36) fogyókúra (2) fokhagyma (42) Franciaország (11) Fresfel (1) Frischeparadies (1) friss (11) friss húskészítmények (5) Frutura (1) funkcionális élelmiszer (2) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (60) galamb (5) gasztronómia (5) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (30) Google (1) görögdinnye (23) Görögország (2) grafikon (1) Greenpeace (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyártók (3) gyerekek (5) gyorsfagyasztott (3) gyümölcs (78) gyümölcslé (12) HACCP (1) hal (7) háztartási vegyiáru (1) háztartások (8) Heineken (1) helyi (1) Heumilch (1) hipermarket (2) Hofer (4) Hogyan készítsük (1) Hollandia (3) honlap (1) Horvátország (2) hungarikum (1) Hungary-Meat (2) Hungrana (3) hús (13) húskészítmények (5) húsvét (6) IAASTD (1) ICG (1) idősek (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (10) Interspar (3) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) ital (2) jeges tea (1) jégkrém (11) joghurt (5) jövedelem (3) juh (47) K+F Konzervkutató (1) kacsa (61) kajszibarack (19) kakaó (1) kakas (21) kampány (1) káposzta (49) karácsony (5) karalábé (34) karfiol (43) Kärnten (2) kávé (7) kecske (18) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (20) keményítő (1) kenyér (11) képzés (13) kereskedelem (70) kereskedelmi márka (10) kereskedő (1) kereső szavak (1) kertészet (11) készétel (1) ketchup (1) kézműves (6) kiadások (4) Kidcomm (1) kínai kel (13) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (160) kommunikáció (2) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) köles (2) környezetbarát (3) körte (46) közétkezés (1) közterület (1) KSH (1368) kukorica (106) KutatóCentrum (1) külkereskedelem (22) Label Rouge (1) láncok (13) Ländle (2) lángos (1) Lekkerland (1) lekvár (4) lencse (15) Lengyelország (4) leves (1) LGV (1) liba (61) Lidl (7) liszt (4) (1) logisztika (1) Macedónia (1) magyar (20) mák (21) malac (8) málna (15) malomipari termék (2) Málta (1) mandula (15) margarin (5) marhahús (77) márka (70) márkahűség (2) marketing (78) Mars (2) Masmi (1) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) meggy (26) méh (5) Merkur (3) Metro (1) méz (48) mezőgazdaság (9) mikulás (1) mobil telefon (1) Mogyi (1) mogyoró (13) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (6) Nagybani Piac (5) nápolyi (1) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (6) Németország (84) nemzetközi (5) Nestlé (2) Nielsen (61) nők (25) nrc (2) nyomonkövethetőség (3) nyugdíjasok (2) nyúl (29) OÉTI (3) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (7) online (3) Oroszország (12) öko (17) ökológia (1) ökotermékek (3) Örményország (1) őstermelő (4) őszibarack (26) padlizsán (12) palacsinta (1) paleo (1) pálinka (1) pályázat (33) Pápai Hús (1) paprika (51) paradicsom (57) paraj (1) parasztgazdaság (29) pazarlás (3) pékség (1) péksütemény (10) pénzügy (12) Penny Market (4) petrezselyem (25) pezsgő (4) piac (9) piackutatás (5) Pick (3) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) póréhagyma (16) Portugália (3) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (64) puszdeli (1) PWC (8) rágcsálnivaló (1) Reál (1) reggeli csemegék (2) regionális (11) reklám (4) rendezvény (8) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (26) Rewe (3) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (10) Rondo (1) rozs (12) rövid ellátási lánc (33) sajt (26) saláta (28) sárgabarack (20) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (45) sertés (89) sertéshús (71) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Slow Food (2) Small Food Business (47) (2) sóska (20) sör (20) Spanyolország (9) Spar (5) spárga (23) spárgatök (16) spenót (27) Steiermark (4) Stilton (1) Sutterlüty (1) sűrített tej (1) sütőipari termék (2) sütőtök (1) Svájc (2) Svédország (1) szabadalom (1) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (18) száraz tészta (2) szarvasmarha (53) szeder (5) szénatej (2) Szerbia (2) Szilasfood (2) szilva (21) Szinapszis (1) színezék (1) Szlovákia (16) Szlovénia (1) szója (13) Szonda Ipsos (14) szőlő (20) találkozó (18) tanulmány (15) tápérték (1) táplálkozás (18) Tárki (1) tartósított élelmiszer (1) tea (3) technológia (1) tej (142) tejföl (3) tejpor (5) tejtermék (26) termelői piaci ár (294) Tesco (3) testápoló (1) testsúly (1) tészta (2) Tirol (8) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (102) Tolnatej (1) torma (20) tökmagolaj (1) tönkölybúza (6) Törökország (5) tréning (7) túró (2) tyúk (56) uborka (43) Ukrajna (3) Unilever (2) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) vaj (7) vállalkozás (81) válság (7) vásárlás (51) Vásárlóerő Index (1) védjegy (6) vega (1) vegán (2) vendéglátás (2) VHT (1) videó (34) világ (499) Visegrádi (1) víz (2) vonalkód (1) Voralberg (7) vörös káposzta (19) vöröshagyma (59) WHO (1) Wien (5) zab (3) zeller (34) zene (1) Zimbo (1) zöldbab (14) zöldborsó (20) zöldhagyma (19) zöldség (85) Zöldségek Zöldfüzete (19) zsír (4) zsiradék (1)

Tudástár Archívum