2016. november 17.

AKI - Az EU marhahústermelése 3 százalékkal emelkedett, 2016. október

Az Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) októberben megjelent rövid távú projekciója szerint a világ marhahústermelése 464 ezer tonnával, 60,5 millió tonnára nőhet az idén a 2015. évihez képest. 

A főbb marhahústermelő országok többségében (USA, EU, Kína, India) várhatóan emelkedik a kibocsátás, míg Brazíliában több mint 1 százalékkal csökkenhet a marhahústermelés. Ausztráliában a szárazság miatt az állattartók tavaly több szarvasmarhát küldtek a vágóhidakra, így az idén az állományok visszaállítása 19 százalékkal csökkentheti a marhahús-kibocsátást.

A nemzetközi piacon a marhahús-kereskedelem lanyhulására számítanak a szakértők: a marhahúsexport 1 százalékkal mérséklődhet az idén az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Kínában a növekvő belső kereslet kielégítése miatt, a termelés növekedése mellett, az ország marhahúsimportja 25 százalékkal, 825 ezer tonnára emelkedhet. A kitekintés készítői arra számítanak, hogy a 2017. évi globális marhahús-kibocsátás több mint 1 százalékkal lesz magasabb a 2016. évinél, 61 millió tonna körül alakulhat.

Több világpiaci szereplő (USA, Brazília) is bővítheti a termelését. A világ marhahúsexportja (+3 százalék) és -importja (+1 százalék) egyaránt élénkülhet. A projekció szerint az USA marhahústermelése 5 százalékkal, 11,4 millió tonnára emelkedhet 2016-ban az előző évihez képest, és további 4 százalékkal bővülhet a kibocsátás 2017-ben. A marhahúsimport 10 százalékkal csökkenhet az idén, és hasonló mértékben a következő évben is.

Az export 9 százalékkal, 1,1 millió tonnára emelkedhet 2016-ban, és további 7 százalékkal bővülhet 2017-ben. Az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériumának (USDA) adatai szerint az Egyesült Államok marhahús-kibocsátása 6 százalékkal nőtt, míg borjúhústermelése 8 százalékkal csökkent 2016 első kilenc hónapjában a 2015. január–szeptemberihez viszonyítva. A legfrissebb vágási adatok szerint 5 százalékkal emelkedett a szarvasmarhák vágása, a vágóhídra kerülő szarvasmarhák élősúlya nem változott.

Brazíliában a szarvasmarha ára brazil reálban kifejezve 5 százalékkal volt magasabb 2016 szeptemberében, mint az előző év azonos hónapjában. A brazil marhahúsexportőrök szövetségének (Abiec) adatai szerint Brazília marhahúskivitele 120 ezer tonna volt 2016 szeptemberében. A legtöbb marhahúst (25 ezer tonna) Hongkong vásárolta Brazíliától, majd Egyiptom (20 ezer tonna) és Kína (16 ezer tonna) következett a sorban. A dél-amerikai ország 1,08 millió tonna marhahúst exportált az év első nyolc hónapjában, ami 8 százalékkal haladja meg a tavalyi év azonos időszakának volumenét.

Az USDA előrevetítése szerint Brazília marhahústermelése 9,3 millió tonna (–1,5 százalék), marhahúskivitele 1,85 millió tonna (+8,5 százalék) körül alakulhat 2016-ban. A kibocsátás (+2 százalék) és az export (+5 százalék) emelkedhet 2017-ben. A kínai piac újranyitásának köszönhetően Brazília a világ legnagyobb marhahúsexportőrévé vált, és ezt a pozícióját tovább erősítheti a következő évben.

Európai Unió 

Az Európai Bizottság októberben megjelent rövid távú előrevetítése szerint az EU marhahústermelése várhatóan 7,9 millió tonna körül alakul 2016-ban, 2,6 százalékkal emelkedik az előző évihez képest. A projekció szerint a marhahús kibocsátása 2017-ben előreláthatóan hasonlóan alakul, mint az idén.

Az EU-13 tagországokban 7 százalék feletti lehet a termelés növekedése 2016-ban. Az Európai Unió marhahústermelése 3,2 százalékkal bővült 2016 első félévében az egy évvel korábbihoz képest, az EU-13 tagországok kibocsátása 12 százalékkal emelkedett. A növekedés főként a tejhasznú állományok kivágásából származott, ami az alacsony tejárral és a tejágazat nehézségeivel magyarázható. Az EU-15-ben a tehenek és az üszők vágása egyaránt nőtt.

Az Európai Unió 227 ezer tonna marhahúst exportálhat az idén és 232 ezer tonnát 2017-ben. Az unió marhahúsimportja a 2016. évinél 3 százalékkal lehet több (309 ezer tonna) 2016-ban, és további 3 százalékkal, 318 ezer tonnára bővülhet 2017-ben. A közösség marhahúsfogyasztása 2 százalékkal emelkedhet 2016-ban, és várhatóan nem változik a következő évben. Az EU-ban a marhahús egy főre jutó fogyasztása 10,9 kilogramm körül várható az idei esztendőben és 2017-ben is.

Az Európai Bizottság adatai szerint a közösség 448 ezer tonna élő szarvasmarhát és marhahúst értékesített a nemzetközi piacon 2016 első nyolc hónapjában, 19 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A legnagyobb piacok Törökország (9 százalék részesedés), Hongkong (7 százalék) és Libanon (7 százalék) voltak. A Törökországba szállított mennyiség 35 százalékkal, a Hongkongba irányuló 14 százalékkal nőtt, ugyanakkor Libanonba 7 százalékkal csökkent a kivitel.

Az unió élőmarha- és marhahúsimportja 3,5 százalékkal, 222 ezer tonnára nőtt 2016. január–augusztusban a 2015 hasonló időszakában beszállított mennyiséghez képest. A behozatal 43 százaléka Brazíliából, 15 százaléka Uruguayból, 13 százaléka pedig Argentínából származott. Brazíliából 7 százalékkal, Uruguayból 6 százalékkal és Argentínából 1 százalékkal több marhahús érkezett a megfigyelt periódusban.

Az Európai Unióban a fiatal bika „R3” kereskedelmi osztály vágóhídi belépési ára 3,64 euró/kilogramm hasított hideg súly volt 2016 szeptemberében, csaknem 3 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. A tehén „O3” ára 8 százalékkal, az üsző „R3” ára pedig 4 százalékkal csökkent a megfigyelt időszakban.

Magyarország

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarhaexportja 8 százalékkal emelkedett 2016. január–júliusban a 2015. január–júliusihoz képest. A főbb partnerek Törökország, Ausztria és Oroszország voltak. A legtöbb szarvasmarhát a korábbi legnagyobb piacunkra, Törökországba szállítottuk, ahova a kétszeresére emelkedett a kivitel. Az Oroszországba szállított mennyiség 32 százalékkal nőtt, Ausztriába pedig 8 százalékkal több szarvasmarha került.

Magyarország élőmarhaimportja 5 százalékkal emelkedett 2016. január–júliusban a 2015 első hét hónapjában beszállított mennyiséghez képest. Az élő szarvasmarha 44 százaléka Hollandiából, Németországból és Romániából származott.

Magyarország marhahúsexportjának mennyisége 9 százalékkal, értéke 14 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban. A marhahúsimport volumene 2 százalékkal, értéke 8 százalékkal emelkedett. Magyarország nettó exportőr volt élő szarvasmarhából és marhahúsból a megfigyelt periódusban.

Magyarországon a fiatal bika termelői ára 2 százalékkal, 782 forint/kilogramm hasított meleg súlyra emelkedett 2016 szeptemberében az előző év azonos hónapjának átlagárához viszonyítva. A vágótehén ára 16 százalékkal, a vágóüszőé pedig 14 százalékkal csökkent ugyanekkor.

A KSH adatai szerint a marharostélyos fogyasztói ára nem változott számottevően 2016 szeptemberében az egy évvel korábbihoz képest.

Teljes tanulmány

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kulcsszavak

1% (2) 2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (309) 2015 (306) 2016 (261) 2017 (142) 2018 (35) adalékanyag (3) áfa (3) áfonya (3) agrárium (196) Agrármonitor (6) akciós újság (16) AKI (811) Aldi (9) alkohol (10) állat (50) állateledel (4) alma (60) Amazon (3) Amerika (75) AMI (41) ár (41) árak (24) árbevétel (28) Argentina (3) árpa (15) ásványvíz (15) AT REL (32) Auchan (2) Ausztrália (4) Ausztria (135) bab (32) bárány (41) baromfi (135) bébiétel (1) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (37) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (4) Bonduelle (1) bor (129) borjú (18) borsó (18) Borsodi (1) brokkoli (10) BSI (59) Bulgária (1) Bunge (3) burgonya (60) búza (100) büfé (1) CBA (1) cékla (26) cereália (1) Chile (2) cikória (1) címke (8) Ciprus (1) Coca-Cola (1) convenience (1) Coop (1) cukkini (3) cukor (41) cukorka (3) cukorrépa (7) Csehország (5) cseresznye (26) csirke (80) csokoládé (8) csomagolás (10) Dánia (1) Danone (1) decilisek (1) Dél-Afrika (4) Destatis (6) dezodor (1) diétás (1) digitális (3) dió (38) direkt marketing (1) diszkont (1) divat (1) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) e-szám (1) EAFRD (9) édesítőszer (2) édesség (14) Édességgyártók Szövetsége (3) éel (1) EFKO (1) ÉFOSZ (1) egres (8) eladáshely (1) élelmiszer (285) élelmiszer-biztonság (16) élelmiszeripar (17) Élelmiszerklub Alapítvány (60) előadás (1) előírás (16) energiaital (5) eper (28) Erasmus+ (28) értékesítés (2) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) EU (15) EUFIC (14) Európai Unió (215) fagylalt (4) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felmérés (2) felvásárlási ár (741) Female Farmers (19) fenntartható fejlődés (2) fenntarthatóság (4) férfiak (1) fesztiválok (1) fiatalok (44) foglalkozás (1) fogyasztás (52) fogyasztói ár (36) fogyókúra (2) fokhagyma (42) Franciaország (11) Fresfel (1) Frischeparadies (1) friss (11) friss húskészítmények (5) Frutura (1) funkcionális élelmiszer (2) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (60) galamb (5) gasztronómia (5) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (30) Google (1) görögdinnye (23) Görögország (2) grafikon (1) Greenpeace (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyártók (3) gyerekek (5) gyorsfagyasztott (3) gyümölcs (78) gyümölcslé (12) HACCP (1) hal (7) háztartási vegyiáru (1) háztartások (8) Heineken (1) helyi (1) Heumilch (1) hipermarket (2) Hofer (4) Hogyan készítsük (1) Hollandia (3) honlap (1) Horvátország (2) hungarikum (1) Hungary-Meat (2) Hungrana (3) hús (13) húskészítmények (5) húsvét (6) IAASTD (1) ICG (1) idősek (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (10) Interspar (3) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) ital (2) jeges tea (1) jégkrém (11) joghurt (5) jövedelem (3) juh (47) K+F Konzervkutató (1) kacsa (61) kajszibarack (19) kakaó (1) kakas (21) kampány (1) káposzta (49) karácsony (5) karalábé (34) karfiol (43) Kärnten (2) kávé (7) kecske (18) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (20) keményítő (1) kenyér (11) képzés (13) kereskedelem (70) kereskedelmi márka (10) kereskedő (1) kereső szavak (1) kertészet (11) készétel (1) ketchup (1) kézműves (6) kiadások (4) Kidcomm (1) kínai kel (13) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (160) kommunikáció (2) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) köles (2) környezetbarát (3) körte (46) közétkezés (1) közterület (1) KSH (1368) kukorica (106) KutatóCentrum (1) külkereskedelem (22) Label Rouge (1) láncok (13) Ländle (2) lángos (1) Lekkerland (1) lekvár (4) lencse (15) Lengyelország (4) leves (1) LGV (1) liba (61) Lidl (7) liszt (4) (1) logisztika (1) Macedónia (1) magyar (20) mák (21) malac (8) málna (15) malomipari termék (2) Málta (1) mandula (15) margarin (5) marhahús (77) márka (70) márkahűség (2) marketing (78) Mars (2) Masmi (1) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) meggy (26) méh (5) Merkur (3) Metro (1) méz (48) mezőgazdaság (9) mikulás (1) mobil telefon (1) Mogyi (1) mogyoró (13) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (6) Nagybani Piac (5) nápolyi (1) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (6) Németország (84) nemzetközi (5) Nestlé (2) Nielsen (61) nők (25) nrc (2) nyomonkövethetőség (3) nyugdíjasok (2) nyúl (29) OÉTI (3) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (7) online (3) Oroszország (12) öko (17) ökológia (1) ökotermékek (3) Örményország (1) őstermelő (4) őszibarack (26) padlizsán (12) palacsinta (1) paleo (1) pálinka (1) pályázat (33) Pápai Hús (1) paprika (51) paradicsom (57) paraj (1) parasztgazdaság (29) pazarlás (3) pékség (1) péksütemény (10) pénzügy (12) Penny Market (4) petrezselyem (25) pezsgő (4) piac (9) piackutatás (5) Pick (3) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) póréhagyma (16) Portugália (3) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (64) puszdeli (1) PWC (8) rágcsálnivaló (1) Reál (1) reggeli csemegék (2) regionális (11) reklám (4) rendezvény (8) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (26) Rewe (3) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (10) Rondo (1) rozs (12) rövid ellátási lánc (33) sajt (26) saláta (28) sárgabarack (20) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (45) sertés (89) sertéshús (71) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Slow Food (2) Small Food Business (47) (2) sóska (20) sör (20) Spanyolország (9) Spar (5) spárga (23) spárgatök (16) spenót (27) Steiermark (4) Stilton (1) Sutterlüty (1) sűrített tej (1) sütőipari termék (2) sütőtök (1) Svájc (2) Svédország (1) szabadalom (1) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (18) száraz tészta (2) szarvasmarha (53) szeder (5) szénatej (2) Szerbia (2) Szilasfood (2) szilva (21) Szinapszis (1) színezék (1) Szlovákia (16) Szlovénia (1) szója (13) Szonda Ipsos (14) szőlő (20) találkozó (18) tanulmány (15) tápérték (1) táplálkozás (18) Tárki (1) tartósított élelmiszer (1) tea (3) technológia (1) tej (142) tejföl (3) tejpor (5) tejtermék (26) termelői piaci ár (294) Tesco (3) testápoló (1) testsúly (1) tészta (2) Tirol (8) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (102) Tolnatej (1) torma (20) tökmagolaj (1) tönkölybúza (6) Törökország (5) tréning (7) túró (2) tyúk (56) uborka (43) Ukrajna (3) Unilever (2) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) vaj (7) vállalkozás (81) válság (7) vásárlás (51) Vásárlóerő Index (1) védjegy (6) vega (1) vegán (2) vendéglátás (2) VHT (1) videó (34) világ (499) Visegrádi (1) víz (2) vonalkód (1) Voralberg (7) vörös káposzta (19) vöröshagyma (59) WHO (1) Wien (5) zab (3) zeller (34) zene (1) Zimbo (1) zöldbab (14) zöldborsó (20) zöldhagyma (19) zöldség (85) Zöldségek Zöldfüzete (19) zsír (4) zsiradék (1)

Tudástár Archívum