2016. május 9.

AKI - Németországban az ömlesztett vaj értékesítési ára 20 százalékkal csökkent, 2016. április

A nyerstej termelői ára az Egyesült Államokban 7, az Európai Unióban 10, Új-Zélandon 19 százalékkal csökkent 2016 februárjában az egy évvel korábbihoz képest. 

A világpiacon a teljes tejpor értékesítési ára (FOB Óceánia) 2016 15. hetében a 2015 43. hetihez viszonyítva 28 százalékkal, a sovány tejporé 20 százalékkal, az ömlesztett vajé a 2016. 1. hetihez viszonyítva 13 százalékkal csökkent, míg a Cheddar sajté két hét alatt 2 százalékkal nőtt. Kína teljestejpor-importja 22 százalékkal, a sovány tejporé 25 százalékkal, a vajé és vajolajé 79 százalékkal nőtt 2016 első két hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A németországi Élelmiszer-gazdasági Kutató Központ (ife) márciusi előrevetítése szerint az Egyesült Államokban a tejtermelés enyhe növekedése várható 2016-ban, azonban ez nem elegendő a kereslet fedezéséhez. Az USA ennek következtében nem növelheti a tejtermékek exportját, sőt zsírhiánya miatt vajimportra szorul. Az ife szerint a globális piac egyensúlyba kerüléséhez a keresletnek tovább kell nőnie és egyenlővé kell válnia a termelésből és a korábban elraktározott tejtermékkészletekből adódó kínálattal.

Az Európai Bizottság márciusi előrevetítése szerint nem utal semmi jel arra, hogy a tejtermékek világpiaci fogyasztása és importja középtávon megváltozik, a globális import várhatóan több mint 2 százalékkal nő évente. Ez tejegyenértékben kifejezve évi 1,5 millió tonna emelkedésnek felel meg. A kereslet-kínálati egyensúly megteremtéséhez és az árak emelkedéséhez a tejkibocsátás növekedésének lassulása szükséges.

Az ife szerint az exportlehetőségek rövid és középtávon eltérőek. A nyersolaj és más nyersanyagok alacsony ára miatt csökkent az ezeket termelő közel-keleti, észak-afrikai és latin-amerikai országok vásárlóereje. Ezzel szemben más élelmiszer-importőr országok a tejtermékek alacsony ára miatt meg tudtak takarítani pénzt, hogy más termékeket, köztük élelmiszert importáljanak. Az alacsony árak miatt az eladók vonakodva kötnek hosszú távú szerződéseket, ami bizonytalanná teszi a piacot. Az orosz importkereslet várhatóan még akkor sem állna helyre, ha a nyugati országokkal szembeni importtilalmat eltörölnék. Kína januári importadatai bizakodásra adnak okot, azonban kérdéses, hogy a kedvező tendencia folytatódik-e.

Európai Unió

A nyerstej azonnali (spot) piaci ára Olaszországban a 2015. 42. hét és a 2016. 16. hét közötti időszakban 39 százalékkal, Hollandiában 2016 6. és 15. hete között 22 százalékkal csökkent. Hollandiában a nyerstej spot piaci ára áfa nélkül, szállítási költséggel 4,4 százalék zsírtartalomra vonatkozóan 17,5 euró/100 kilogramm volt április 13-án. Az olaszországi Veronában a nyerstej spot piaci ára április 18-án áfa nélkül, szállítási költséggel 22 euró/100 kilogramm, a Németországból és Ausztriából származó 3,6 százalék zsírtartalmú nyerstejé 20,5 euró/100 kilogramm, a fölözötté 9,5 euró/100 kilogramm volt. Olaszországban, Lodi városában április 11-én a nyerstej spot piaci ára áfa nélkül, szállítási költséggel, 60 napos fizetési határidővel 23,5 euró/100 kilogramm, a 3,6 százalék zsírtartalmú, Franciaországból származó nyerstejé 20,5 euró/100 kilogramm, a Németországból származóé 21,5 euró/100 kilogramm, a fölözötté 10,5 euró/100 kilogramm volt.

Az ife havi rendszerességgel közzéteszi a nyerstej alapanyagértékét 4,0 százalék zsír- és 3,4 százalék fehérje-beltartalomra vonatkozóan. Az alapanyagérték tükrözi a nyerstej összetevőinek (zsír, fehérje) árát, amelyet a hannoveri és a kempteni árutőzsde vaj- és soványtejpor-jegyzései alapján határoznak meg. A zsírérték 16 százalékkal, a fehérjeérték 4 százalékkal csökkent, így az alapanyagérték 10 százalékkal volt alacsonyabb 2016 márciusában az előző havihoz képest.

Az ife előrevetítése szerint a tejipari cégek az alacsony árak miatt tartalékaikat élik fel, hogy támogassák a nyerstej árát, de kérdés, hogy meddig tudják ezt megtenni. A korábban magasabb áron kötött szerződések okozzák azt, hogy a tejtermékek árcsökkenése ez idáig nem jelent meg teljes mértékben a nyerstej árában. Németországban a nyerstej ára 28 eurócent/kilogramm volt, mindazonáltal a vaj és a sovány tejpor árából számított alapanyagérték kevesebb mint 24 eurócent volt, ami közel van az intervenciós árszinthez. A közeljövőben a sajt árának csökkenésével tovább mérséklődhet a nyerstej ára.

Áprilisban sok folyadéktejre és friss tejtermékre kötöttek szerződést Németországban, így a legjobb esetben is csak a nyerstejárak stagnálására lehet számítani. Az intervenció felszívja az ideiglenes tejtermékfelesleget, így az árak várhatóan hamarosan elérik a mélypontjukat. Az Európai Unióban a belpiaci keresletet az egy főre jutó fogyasztás kismértékű növekedése és a fogyasztók számának lassú emelkedése határozza meg. De nehéz előre jelezni, hogy a tejtermékek és ezt követően a nyerstej ára pontosan mikor fog emelkedni. Valószínűtlennek tűnik, hogy áprilistól szeptemberig a keresletben és a kínálatban változás történne a piacon.

Németországban az ömlesztett vaj értékesítési ára 2015. 45. és 2016. 15. hét között 20 százalékkal, a sovány tejporé 2015. 43. és 2016. 15. hét között 12 százalékkal csökkent. A kempteni árutőzsdén a 25 kilogrammos kiszerelésű ömlesztett vaj értékesítési ára 245 euró/100 kilogramm, a 25 kilogrammos kiszerelésű zsákos, élelmezési célú (intervenciós minőségű) sovány tejporé 162 euró/100 kilogramm volt. Az intervenciós árszintnél az ömlesztett vaj ára 10 százalékkal magasabb, míg a sovány tejporé 7 százalékkal alacsonyabb volt a vizsgált héten.

Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unióban 2016. január 4-e és március 31-e között sovány tejporból 109 ezer tonna került intervenciós felajánlásra, míg a vaj intervenciós készlete továbbra is üres maradt. A vaj magántárolási felajánlása 2016. január 4-e és április 10-e között 55 190 tonna, a sovány tejporé 18 429 tonna volt. A sajt magántárolási támogatására 2016. február 15-e és április 10-e között 34 195 tonna kérelem érkezett.

A vaj magántárolási készlete 2016. február végén 68 532 tonna, a sovány tejporé 37 014 tonna, a sajté 25 878 tonna, a sovány tejpor intervenciós készlete 69 838 tonna volt. A sovány tejpor intervenciós felajánlása 2016 első hét hetében több volt, mint 2015 egészében. Ha a heti több mint 7000 tonnás intervenciós felajánlás folytatódik, akkor a 109 ezer tonnás plafont nagyon hamar elérhetik a tagországok. Vészhelyzeti intézkedésként az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy duplájára emelje a vaj és a sovány tejpor 108 és 218 ezer tonnás maximális referenciaáras felvásárlási határát, amit a mezőgazdasági miniszterek tanácsa el is fogadott.

Az EU–28-ban a tejhasznú tehénállomány nem változott számottevően, a nem vágásra szánt két évnél idősebb üszőállomány 3,5 százalékkal, a nem vágásra szánt egy évnél idősebb üszőállomány 2,4 százalékkal bővült 2015 november/decemberében az előző év azonos időszakához képest az Eurostat adatai szerint. A tejhasznú tehénállomány 2015-ben az EU–15-ben további 1,3 százalékkal nőtt, míg az EU–13-ban 2011 óta a legerőteljesebben, 3,3 százalékkal csökkent. A tehenek vágása 2015-ben 16 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, az EU–15-ben 1,6 százalékkal nőtt, míg az EU–13-ban több mint a kétszeresére emelkedett. Az üszők számának a tejhasznú tehénállománynál erőteljesebb bővülése ellenére az Európai Bizottság a tejhasznú tehénállomány 0,8 százalékos csökkenésére számít 2016-ban és 2017-ben.

Az ife szerint az EU tehéntejkínálata 153,4 millió tonna lehet az idén, ami 1,8 millió tonnával (1 százalékkal) több a 2015. évinél. Meg kell jegyezni, hogy a növekedés egy részét (360 ezer tonnát) a 2016. február 29-ei szökőnap okozza. Az átlagos növekedési ütem az első negyedévben becslések szerint 4,4 százalék volt, amit az okozott, hogy az utolsó, 2014/2015. tejkvótaév (április–március) végén a termelők a túllépési büntetőilleték elkerülése miatt csökkentették tejkibocsátásukat.

A tejkínálat várhatóan csak májusig fog nőni, ezt követően már elmaradhat az előző évitől. A tejkvóta megszüntetése után sok új beruházást eszközöltek tejtermelő létesítményekbe. Ezek a beruházások ellensúlyozták a tejtermelők alacsony árak miatti piacról történő kilépésével járó strukturális változást. A tejkínálat 2014 közepe óta meghaladja a keresletet, aminek következtében a tejtermékek ára 2016 első hónapjaiban tovább csökkent. A tehenek levágása a kedvező takarmánykínálat és az állatok jó egészségi állapota mellett átgondolatlannak tűnik. Németországban 2016 13. hetében egy hét alatt 0,5 százalékkal, az előző év azonos hetihez képest 3 százalékkal több tejet vásároltak fel.

Franciaországban 2016 12. hetében a nyerstej felvásárlása egy hét alatt 0,5 százalékkal nőtt, 1,8 százalékkal maradt el az előző évitől. Az Európai Bizottság előrevetítése szerint Franciaországban, ahol a szövetkezetek és a tejfeldolgozók korlátozzák a tejtermelők kibocsátásbővítő törekvéseit, csak mérsékelten nőhet a tejtermelés, míg erőteljes növekedésre lehet számítani Írországban, Hollandiában és Dániában. Hollandiában a foszfátszabályozás bevezetése azonban gátat szabhat a bővülésnek. Magasabb lehet a tejfelvásárlás az Egyesült Királyságban is, míg Németországban csak a kibocsátás mérsékelt emelkedésére lehet számítani. A tejhasznú tehénállomány csökkenése miatt stagnálhat a felvásárlás Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában és a balti államokban.

Az ife szerint az EU-ban a vaj ára 2015 decembere óta folyamatosan esett, de még mindig meghaladja az intervenciós szintet. Az EU és Óceánia vajára nagyon közel van egymáshoz, de az USA ára 50 százalékkal magasabb az erőteljes belpiaci kereslet miatt. Az USA-ban a belpiaci keresletnövekedés miatt emelkedik az import, Új-Zélandon pedig nem fog nőni a vajkivitel, így az EU magasabb részaránnyal vehet részt a vaj világkereskedelmében. Az év végi készlet magasabb lehet a 2015. véginél.

A vaj magántárolási támogatása segített az árak magasabb szinten tartásában, de további csökkenés esetén az intervenciós felvásárlás is megnyitható lenne. Az intervenció stabilizálhatná a piacot, mivel a készletek rövid távon nem térnek vissza a piacra. Az idén a vajkibocsátás kismértékű növekedése várható. A vaj egészségügyi és környezeti megítélése javult a növényi zsírokkal szemben. A vaj zsírfogyasztáson belüli részaránya növekszik, különösen azokon a piacokon, ahol korábban alacsony volt, mint az USA-ban, a feltörekvő piacokon és Kínában. Az EU-ban a vajfogyasztás enyhén nőtt az elmúlt években, ami várhatóan folytatódik 2016-ban is.

Az ife szerint a sajt ára 2015 vége óta van nyomás alatt. Különösen a félkemény Gouda, Edami és hasonló típusú sajtok ára olyan alacsony, ami alig tud az intervenciós szintnek megfelelő bevételt biztosítani. A sajt termelése és exportja azért bővül, mivel más tejtermékek gyártása a tejtermelés szezonális csúcspontja előtt közel van a kapacitásmaximumhoz. Az orosz embargó miatt kieső kiviteli mennyiséget más célpiacok kiegyenlítették.

Az ife szerint a vaj és a sajt piacától eltérően a tejpor piaca kedvezőtlenül alakulhat. A sovány tejpor termelése a tejkínálat bővülése miatt nőtt 2015/2016 telén és a növekedés várhatóan folytatódik még egy ideig, ha a felvásárlás csökkenne májustól. Tavasszal és kora nyáron lényegesen emelkedhetnek az intervenciós készletek, azonban a magántárolási készlet csökkenhet.

Magyarország

Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 73,86 forint/kilogramm volt 2016 márciusában. A zsírtartalom 0,01 százalékpontos és a fehérjetartalom 0,02 százalékpontos javulása ellenére az alapár mérséklődése miatt a nyerstej átlagára 3 százalékkal csökkent márciusban a februárihoz képest. A nyerstej átlagára 15 százalékkal volt alacsonyabb az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A nyerstej felvásárlása a 2015. márciusit 3 százalékkal, a 2016. februárit 7 százalékkal haladta meg.

Magyarországon a nyerstej kiviteli ára 61,01 forint/kilogramm volt 2016 márciusában, egy hónap alatt 8 százalékkal, egy év alatt 25 százalékkal esett, és 17 százalékkal maradt el a belpiaci ártól. Az AKI PÁIR adatai szerint a nyerstej kiszállítása 24 százalékkal csökkent márciusban az előző év azonos hónapjához viszonyítva, ezen belül a termelők és a kereskedők 21 százalékkal, a feldolgozók 28 százalékkal kevesebb nyerstejet exportáltak. A termelők és a kereskedők nyerstej-kivitele 54 százalékkal haladta meg a feldolgozókét a vizsgált hónapban.

Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai előállítású tehéntúró belföldi értékesítési ára 14 százalékkal, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos friss tejé és a trappista sajté egyaránt 10 százalékkal, a tejfölé 9 százalékkal csökkent 2016 márciusában az előző év azonos hónapjához képest. A KSH adatai szerint a 2,8 százalék zsírtartalmú friss tej és a trappista tömbsajt fogyasztói ára egyaránt 10 százalékkal volt alacsonyabb ugyanebben az összehasonlításban.

Teljes tanulmány

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kulcsszavak

1% (2) 2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (309) 2015 (306) 2016 (261) 2017 (142) 2018 (35) adalékanyag (3) áfa (3) áfonya (3) agrárium (196) Agrármonitor (6) akciós újság (16) AKI (811) Aldi (9) alkohol (10) állat (50) állateledel (4) alma (60) Amazon (3) Amerika (75) AMI (41) ár (41) árak (24) árbevétel (28) Argentina (3) árpa (15) ásványvíz (15) AT REL (32) Auchan (2) Ausztrália (4) Ausztria (135) bab (32) bárány (41) baromfi (135) bébiétel (1) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (37) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (4) Bonduelle (1) bor (129) borjú (18) borsó (18) Borsodi (1) brokkoli (10) BSI (59) Bulgária (1) Bunge (3) burgonya (60) búza (100) büfé (1) CBA (1) cékla (26) cereália (1) Chile (2) cikória (1) címke (8) Ciprus (1) Coca-Cola (1) convenience (1) Coop (1) cukkini (3) cukor (41) cukorka (3) cukorrépa (7) Csehország (5) cseresznye (26) csirke (80) csokoládé (8) csomagolás (10) Dánia (1) Danone (1) decilisek (1) Dél-Afrika (4) Destatis (6) dezodor (1) diétás (1) digitális (3) dió (38) direkt marketing (1) diszkont (1) divat (1) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) e-szám (1) EAFRD (9) édesítőszer (2) édesség (14) Édességgyártók Szövetsége (3) éel (1) EFKO (1) ÉFOSZ (1) egres (8) eladáshely (1) élelmiszer (285) élelmiszer-biztonság (16) élelmiszeripar (17) Élelmiszerklub Alapítvány (60) előadás (1) előírás (16) energiaital (5) eper (28) Erasmus+ (28) értékesítés (2) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) EU (15) EUFIC (14) Európai Unió (215) fagylalt (4) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felmérés (2) felvásárlási ár (741) Female Farmers (19) fenntartható fejlődés (2) fenntarthatóság (4) férfiak (1) fesztiválok (1) fiatalok (44) foglalkozás (1) fogyasztás (52) fogyasztói ár (36) fogyókúra (2) fokhagyma (42) Franciaország (11) Fresfel (1) Frischeparadies (1) friss (11) friss húskészítmények (5) Frutura (1) funkcionális élelmiszer (2) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (60) galamb (5) gasztronómia (5) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (30) Google (1) görögdinnye (23) Görögország (2) grafikon (1) Greenpeace (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyártók (3) gyerekek (5) gyorsfagyasztott (3) gyümölcs (78) gyümölcslé (12) HACCP (1) hal (7) háztartási vegyiáru (1) háztartások (8) Heineken (1) helyi (1) Heumilch (1) hipermarket (2) Hofer (4) Hogyan készítsük (1) Hollandia (3) honlap (1) Horvátország (2) hungarikum (1) Hungary-Meat (2) Hungrana (3) hús (13) húskészítmények (5) húsvét (6) IAASTD (1) ICG (1) idősek (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (10) Interspar (3) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) ital (2) jeges tea (1) jégkrém (11) joghurt (5) jövedelem (3) juh (47) K+F Konzervkutató (1) kacsa (61) kajszibarack (19) kakaó (1) kakas (21) kampány (1) káposzta (49) karácsony (5) karalábé (34) karfiol (43) Kärnten (2) kávé (7) kecske (18) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (20) keményítő (1) kenyér (11) képzés (13) kereskedelem (70) kereskedelmi márka (10) kereskedő (1) kereső szavak (1) kertészet (11) készétel (1) ketchup (1) kézműves (6) kiadások (4) Kidcomm (1) kínai kel (13) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (160) kommunikáció (2) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) köles (2) környezetbarát (3) körte (46) közétkezés (1) közterület (1) KSH (1368) kukorica (106) KutatóCentrum (1) külkereskedelem (22) Label Rouge (1) láncok (13) Ländle (2) lángos (1) Lekkerland (1) lekvár (4) lencse (15) Lengyelország (4) leves (1) LGV (1) liba (61) Lidl (7) liszt (4) (1) logisztika (1) Macedónia (1) magyar (20) mák (21) malac (8) málna (15) malomipari termék (2) Málta (1) mandula (15) margarin (5) marhahús (77) márka (70) márkahűség (2) marketing (78) Mars (2) Masmi (1) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) meggy (26) méh (5) Merkur (3) Metro (1) méz (48) mezőgazdaság (9) mikulás (1) mobil telefon (1) Mogyi (1) mogyoró (13) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (6) Nagybani Piac (5) nápolyi (1) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (6) Németország (84) nemzetközi (5) Nestlé (2) Nielsen (61) nők (25) nrc (2) nyomonkövethetőség (3) nyugdíjasok (2) nyúl (29) OÉTI (3) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (7) online (3) Oroszország (12) öko (17) ökológia (1) ökotermékek (3) Örményország (1) őstermelő (4) őszibarack (26) padlizsán (12) palacsinta (1) paleo (1) pálinka (1) pályázat (33) Pápai Hús (1) paprika (51) paradicsom (57) paraj (1) parasztgazdaság (29) pazarlás (3) pékség (1) péksütemény (10) pénzügy (12) Penny Market (4) petrezselyem (25) pezsgő (4) piac (9) piackutatás (5) Pick (3) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) póréhagyma (16) Portugália (3) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (64) puszdeli (1) PWC (8) rágcsálnivaló (1) Reál (1) reggeli csemegék (2) regionális (11) reklám (4) rendezvény (8) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (26) Rewe (3) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (10) Rondo (1) rozs (12) rövid ellátási lánc (33) sajt (26) saláta (28) sárgabarack (20) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (45) sertés (89) sertéshús (71) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Slow Food (2) Small Food Business (47) (2) sóska (20) sör (20) Spanyolország (9) Spar (5) spárga (23) spárgatök (16) spenót (27) Steiermark (4) Stilton (1) Sutterlüty (1) sűrített tej (1) sütőipari termék (2) sütőtök (1) Svájc (2) Svédország (1) szabadalom (1) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (18) száraz tészta (2) szarvasmarha (53) szeder (5) szénatej (2) Szerbia (2) Szilasfood (2) szilva (21) Szinapszis (1) színezék (1) Szlovákia (16) Szlovénia (1) szója (13) Szonda Ipsos (14) szőlő (20) találkozó (18) tanulmány (15) tápérték (1) táplálkozás (18) Tárki (1) tartósított élelmiszer (1) tea (3) technológia (1) tej (142) tejföl (3) tejpor (5) tejtermék (26) termelői piaci ár (294) Tesco (3) testápoló (1) testsúly (1) tészta (2) Tirol (8) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (102) Tolnatej (1) torma (20) tökmagolaj (1) tönkölybúza (6) Törökország (5) tréning (7) túró (2) tyúk (56) uborka (43) Ukrajna (3) Unilever (2) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) vaj (7) vállalkozás (81) válság (7) vásárlás (51) Vásárlóerő Index (1) védjegy (6) vega (1) vegán (2) vendéglátás (2) VHT (1) videó (34) világ (499) Visegrádi (1) víz (2) vonalkód (1) Voralberg (7) vörös káposzta (19) vöröshagyma (59) WHO (1) Wien (5) zab (3) zeller (34) zene (1) Zimbo (1) zöldbab (14) zöldborsó (20) zöldhagyma (19) zöldség (85) Zöldségek Zöldfüzete (19) zsír (4) zsiradék (1)

Tudástár Archívum