2016. április 28.

Online petíció: Mentse meg a nyerstejből készült angol Stilton-sajtot!

A Slow Food elindított egy petíciót, hogy oltalom alá helyezze, és megmentse Nagy-Britannia egyik legrégibb és legnemesebb sajtját, a Stilton nyers tejből készült változatát.

A Stiltont jelenleg hat nagy sajtkészítő gyártja, akik több üzemből szerzik, és keverik össze a tejet, és évente több millió tömbsajtot állítanak elő. A Stilton nyers tejből készült változatát jelenleg csak egy sajtkészítő, Joe Schneider készíti. Csak a saját csordájából származó tehenek tejét használja fel. Az ő nyers tejből készült Stilton-változata nem kaphatja meg az Oltalom alatt álló eredetmegjelölést (OEM).

Az Oltalom alatt álló eredetmegjelölés egyike az EU három kategóriájának, melyekkel a mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket minősítik. Az OEM olyan termékekre vonatkozik, melyek előállítására, feldolgozására és elkészítésére egy meghatározott földrajzi területen, elismert és rögzített módszerek alkalmazásával kerül sor. Mivel a Stilton-sajt-készítők Szövetsége (Stilton Cheese Makers Association) által 1996-ban készített jegyzőkönyv szerint csak pasztörizált, azaz hőkezelt tejet szabad használni, a nyers tejből készült Stiltont a piacon csak „Stichelton“ néven lehet forgalmazni. Ez Stilton településének legősibb ismert elnevezése.

A Slow Food elindított egy petíciót, és elhatározta, hogy oltalom alá helyezi, és megmenti a nyers tejből készült Stilton-változatot. A cél Schneider kezdeményezésének támogatása a sajtkészítők konzorciumán valamint a brit környezetvédelmi, élelmiszer- és vidékügyi minisztériumnál (DEFRA), hogy változtassanak a gyártási előírásokon, és lehetővé tegyék a nyers tejet felhasználó sajtkészítők számára is az Oltalom alatt álló eredetmegjelölés megszerzését.

„Senki más nem készít nyers tejből Stilton-sajtot“ – mondja Schneider. „Tudom, hogy a nagyobb sajtkészítők a nemzeti gazdaságot támogatják. Aggasztónak találom, hogy a politikusok csak a nagyobb üzemek érdekeit tartják szem előtt, és nem foglalkoznak a kisebb üzemekkel. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés nem csak a nagyobb vállalkozásokat illeti meg, hanem a brit lakosságot és az európaiakat is.“

Csatlakozzon Ön is a Slow Foodhoz és Joe Schneiderhez a nyers tejből készült Stilton megmentésében, és írja alá a petíciót a gyártási előírások módosításáról! A petíciót átadják majd a Stilton-sajt-készítők Szövetségének valamint a brit környezetvédelmi, élelmiszer- és vidékügyi minisztériumnak (DEFRA).

„Mezőgazdasági és kulináris örökségünk egy darabját veszítjük el!“

A Slow Food nagy-britanniai elnöke Shane Holland elismeri: „Döntő jelentőséggel bír, hogy a Stilton gyártásáról szóló előírást úgy módosítsuk, hogy nyers tej felhasználása esetén is járjon az oltalom alatt álló eredetmegjelölés, hogy ezzel is lehetővé váljon egy már évszázadok óta gyártott sajt ízvilágának kiteljesedése. Ha ilyen korlátok közé szorítjuk a hagyományos módszereket és recepteket, elveszítjük mezőgazdasági és kulináris örökségünk egy részét, és ezáltal szegényebbek leszünk.“

A Slow Food biodiverzitásért felelős alapítványának elnöke Piero Sardo szerint: „Egyesek szerint az ipari gyártás garantálja a higiéniát, az alacsony árakat, a nagy választékot és az ízek állandóságát.
Mások szerint viszont ez a rendszer egyenlő az ízek megalázó homogenizálásával, a fajták sokféleségének elvesztésével, és a hagyományos készségek drasztikus visszaszorulásával. A hőkezelt tejben nincs semmi „élő“, ahhoz, hogy sajtot készítsenek belőle, enzimeket kell hozzáadni, különben a tej nem fog megalvadni. Az utóbbi években egyes országokban több igényes fogyasztó is rádöbbent a nyers tejből készült sajtok társadalmi és kulturális értékére.“

Nagy-Britannia egyike azon országoknak, melyek a leginkább ragaszkodnak ahhoz, hogy az oltalom alatt álló eredetmegjelölést szabályozó előírások csak hőkezelt tej felhasználását tegyék lehetővé (a készítmények teljes mennyiségéhez viszonyítva): a tíz OEM címkével ellátott brit sajt közül csak ötnél írják elő hőkezelt tej használatát, míg négy másik előírás mindkét módszert (nyers tej vagy hőkezelt tej) lehetővé teszi, és csak egy  esetében elvárás a pasztörizálatlan tej használata, ez a Bonchester-sajt. Ezzel a stratégiájával Nagy-Britannia szembemegy a ma divatos irányzatokkal – Franciaország, Olaszország, Portugália és Svájc az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott sajtfajtáik nagy részénél előírják a nyers tej használatát.

A Slow Food elkötelezettsége a nyers tejből készült sajtok iránt

A Slow Food már évek óta küzd a nyers tejből készült sajtokért, és már több mint 80-at vett "pártfogásába", melyek közül egyidejűleg több is megkapta az oltalom alatt álló eredetmegjelölést. Sok esetben előnyösen megfér egymás mellett ez a pártfogás és az OEM is. Így van ez például Svájcban az ementáli sajt, és Szicíliában a Piacentinu Ennese esetében is.

Ha megnézzük az európai termékeket, melyeket védett eredetmegjelöléssel láttak el, látható, hogy a gyártást szabályozó előírások 39%-a kötelezi a sajtkészítőket a nyers tej használatára, és az előírások csupán 8%-a írja elő a tej hőkezelését. A sajtfajták 53%-ánál nincs semmiféle szabályozás a tej hőkezelését illetően. Ez a hiány tág teret enged a hőkezelt tej és a különféle enzimek ipari felhasználásának.

Forrás: Slow Food Deutschland, 2016. március
Fordította: Horváth Dániel, az Élelmiszerklub Alapítvány önkéntese

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kulcsszavak

1% (2) 2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (309) 2015 (306) 2016 (261) 2017 (142) 2018 (34) adalékanyag (3) áfa (3) áfonya (3) agrárium (196) Agrármonitor (6) akciós újság (16) AKI (811) Aldi (9) alkohol (10) állat (50) állateledel (4) alma (60) Amazon (3) Amerika (75) AMI (41) ár (41) árak (24) árbevétel (28) Argentina (3) árpa (15) ásványvíz (15) AT REL (32) Auchan (2) Ausztrália (4) Ausztria (135) bab (32) bárány (41) baromfi (135) bébiétel (1) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (37) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (4) Bonduelle (1) bor (129) borjú (18) borsó (18) Borsodi (1) brokkoli (10) BSI (59) Bulgária (1) Bunge (3) burgonya (60) búza (100) büfé (1) CBA (1) cékla (26) cereália (1) Chile (2) cikória (1) címke (7) Ciprus (1) Coca-Cola (1) convenience (1) Coop (1) cukkini (3) cukor (41) cukorka (3) cukorrépa (7) Csehország (5) cseresznye (26) csirke (80) csokoládé (8) csomagolás (10) Dánia (1) Danone (1) decilisek (1) Dél-Afrika (4) Destatis (6) dezodor (1) diétás (1) digitális (3) dió (38) direkt marketing (1) diszkont (1) divat (1) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) e-szám (1) EAFRD (9) édesítőszer (2) édesség (14) Édességgyártók Szövetsége (3) éel (1) EFKO (1) ÉFOSZ (1) egres (8) eladáshely (1) élelmiszer (285) élelmiszer-biztonság (16) élelmiszeripar (17) Élelmiszerklub Alapítvány (60) előadás (1) előírás (16) energiaital (5) eper (28) Erasmus+ (28) értékesítés (2) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) EU (15) EUFIC (14) Európai Unió (215) fagylalt (4) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felmérés (2) felvásárlási ár (741) Female Farmers (19) fenntartható fejlődés (2) fenntarthatóság (4) férfiak (1) fesztiválok (1) fiatalok (44) foglalkozás (1) fogyasztás (52) fogyasztói ár (36) fogyókúra (2) fokhagyma (42) Franciaország (11) Fresfel (1) Frischeparadies (1) friss (11) friss húskészítmények (5) Frutura (1) funkcionális élelmiszer (2) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (60) galamb (5) gasztronómia (5) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (30) Google (1) görögdinnye (23) Görögország (2) grafikon (1) Greenpeace (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyártók (3) gyerekek (5) gyorsfagyasztott (3) gyümölcs (78) gyümölcslé (12) HACCP (1) hal (7) háztartási vegyiáru (1) háztartások (8) Heineken (1) helyi (1) Heumilch (1) hipermarket (2) Hofer (4) Hogyan készítsük (1) Hollandia (3) honlap (1) Horvátország (2) hungarikum (1) Hungary-Meat (2) Hungrana (3) hús (13) húskészítmények (5) húsvét (6) IAASTD (1) ICG (1) idősek (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (10) Interspar (3) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) ital (2) jeges tea (1) jégkrém (11) joghurt (5) jövedelem (3) juh (47) K+F Konzervkutató (1) kacsa (61) kajszibarack (19) kakaó (1) kakas (21) kampány (1) káposzta (49) karácsony (5) karalábé (34) karfiol (43) Kärnten (2) kávé (7) kecske (18) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (20) keményítő (1) kenyér (11) képzés (13) kereskedelem (70) kereskedelmi márka (10) kereskedő (1) kereső szavak (1) kertészet (11) készétel (1) ketchup (1) kézműves (6) kiadások (4) Kidcomm (1) kínai kel (13) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (160) kommunikáció (2) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) köles (2) környezetbarát (3) körte (46) közétkezés (1) közterület (1) KSH (1368) kukorica (106) KutatóCentrum (1) külkereskedelem (22) Label Rouge (1) láncok (13) Ländle (2) lángos (1) Lekkerland (1) lekvár (4) lencse (15) Lengyelország (4) leves (1) LGV (1) liba (61) Lidl (7) liszt (4) (1) logisztika (1) Macedónia (1) magyar (20) mák (21) malac (8) málna (15) malomipari termék (2) Málta (1) mandula (15) margarin (5) marhahús (77) márka (70) márkahűség (2) marketing (78) Mars (2) Masmi (1) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) meggy (26) méh (5) Merkur (3) Metro (1) méz (48) mezőgazdaság (9) mikulás (1) mobil telefon (1) Mogyi (1) mogyoró (13) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (6) Nagybani Piac (5) nápolyi (1) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (6) Németország (83) nemzetközi (5) Nestlé (2) Nielsen (61) nők (25) nrc (2) nyomonkövethetőség (3) nyugdíjasok (2) nyúl (29) OÉTI (3) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (7) online (3) Oroszország (12) öko (17) ökológia (1) ökotermékek (3) Örményország (1) őstermelő (4) őszibarack (26) padlizsán (12) palacsinta (1) paleo (1) pálinka (1) pályázat (33) Pápai Hús (1) paprika (51) paradicsom (57) paraj (1) parasztgazdaság (29) pazarlás (3) pékség (1) péksütemény (10) pénzügy (12) Penny Market (4) petrezselyem (25) pezsgő (4) piac (9) piackutatás (5) Pick (3) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) póréhagyma (16) Portugália (3) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (64) puszdeli (1) PWC (8) rágcsálnivaló (1) Reál (1) reggeli csemegék (2) regionális (10) reklám (4) rendezvény (8) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (26) Rewe (3) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (10) Rondo (1) rozs (12) rövid ellátási lánc (33) sajt (26) saláta (28) sárgabarack (20) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (45) sertés (89) sertéshús (71) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Slow Food (2) Small Food Business (47) (2) sóska (20) sör (20) Spanyolország (9) Spar (5) spárga (23) spárgatök (16) spenót (27) Steiermark (4) Stilton (1) Sutterlüty (1) sűrített tej (1) sütőipari termék (2) sütőtök (1) Svájc (2) Svédország (1) szabadalom (1) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (18) száraz tészta (2) szarvasmarha (53) szeder (5) szénatej (2) Szerbia (2) Szilasfood (2) szilva (21) Szinapszis (1) színezék (1) Szlovákia (16) Szlovénia (1) szója (13) Szonda Ipsos (14) szőlő (20) találkozó (18) tanulmány (15) tápérték (1) táplálkozás (18) Tárki (1) tartósított élelmiszer (1) tea (3) technológia (1) tej (142) tejföl (3) tejpor (5) tejtermék (26) termelői piaci ár (294) Tesco (3) testápoló (1) testsúly (1) tészta (2) Tirol (8) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (102) Tolnatej (1) torma (20) tökmagolaj (1) tönkölybúza (6) Törökország (5) tréning (7) túró (2) tyúk (56) uborka (43) Ukrajna (3) Unilever (2) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) vaj (7) vállalkozás (81) válság (7) vásárlás (51) Vásárlóerő Index (1) védjegy (6) vega (1) vegán (2) vendéglátás (2) VHT (1) videó (34) világ (499) Visegrádi (1) víz (2) vonalkód (1) Voralberg (7) vörös káposzta (19) vöröshagyma (59) WHO (1) Wien (5) zab (3) zeller (34) zene (1) Zimbo (1) zöldbab (14) zöldborsó (20) zöldhagyma (19) zöldség (85) Zöldségek Zöldfüzete (19) zsír (4) zsiradék (1)

Tudástár Archívum