2016. április 15.

KSH - A kertészeti termékeknél az Alföld részesedése 70 százalék, 2016. március

A mezőgazdasági számlarendszer alapján 2013-ban az ágazat teljes bruttó kibocsátása folyó alapáron országosan 2300 milliárd forint volt, ennek a fele az Alföldről származott, ami több mint a térség mezőgazdasági területi aránya.

Az Alföld kibocsátása a legtöbb esetben meghaladja a térség mezőgazdasági területből való részesedését, vagy ahhoz hasonló (gabonafélék, ipari növények). A kertészeti termékek esetében kiemelkedő, közel 70%-os részesedése leginkább a dél-alföldi melegházi zöldségek, valamint az észak-alföldi csemegekukorica termesztésével magyarázható.

A bortermelés teljesítményének ugyanakkor csupán tizede származott az Alföldről, annak ellenére, hogy Bács-Kiskun megyében nagy borszőlőültetvények vannak. A főbb termékcsoportok kibocsátásának térségen belüli megoszlása az országoshoz hasonló, a növénytermesztési és kertészeti termékek aránya 57, az állatok és állati termékeké 35, a mezőgazdasági szolgáltatások és másodlagos tevékenységeké 7,1% volt. A nettó vállalkozói jövedelem 56%-a az Alföldön képződött.

A termelés intenzitását az egy hektár mezőgazdasági területre jutó kibocsátás nagyságával is mérik. Az intenzitás azokban a térségekben a nagyobb, ahol a növénytermesztés és állattenyésztés aránya kiegyensúlyozottabb. Ebben az összehasonlításban – Magyarország egészét tekintve – Dél-Alföldön folyik a legintenzívebb termelés, ahol 2013-ban közel 500 ezer forint termelési érték jutott egy hektárra. Észak-Alföldön ez az összeg 430 ezer forint/hektár, hasonló az országos átlaghoz.

Az agrárágazat teljesítményének átfogó értékelését az értékadatokon túl segítik a naturális, terméseredményhez kapcsolódó információk.

A mezőgazdasági termelés jellemzői, terméseredmények

Szántóföldi növénytermesztés

Az Alföld mezőgazdasági területe 2014. május 31-én 2,4 millió hektár volt. A hasznosítást meghatározza a szántó mezőgazdasági területen belüli közel 80%-os (Békés megyében a 90%-ot is meghaladó) aránya. A szántóföld hasznosítása 10–12 növény termesztésére koncentrálódik. A vetésszerkezetet a gabonafélék túlsúlya jellemzi, ezen belül a búza szántóföldi aránya 25%, a kukoricáé 27% volt.

A gabonafélék összes termésmennyisége kedvezőbb években meghaladhatja a 6 millió tonnát. 2014-ben az Alföldön közel 2 millió tonna búza és 3,8 millió tonna kukorica termett. Az ország három legnagyobb kukoricatermő megyéje Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés. A búza területe szintén két alföldi megyében, Jász-Nagykun-Szolnokban és Békésben a legnagyobb. A triticale betakarított területének negyede Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van.

Egyre nagyobb jelentőségű ipari növény a napraforgó. Az utóbbi három évben már 300 ezer hektáron folyt a termesztése az Alföldön, ami több mint a fele a növény hazai területének. Termésmennyisége 2010 óta növekszik és 2014-ben elérte a 786 ezer tonnát. A repce fő termőtájai ugyanakkor az Alföldön kívül találhatóak.

Az Alföld szántóföldi növénytermesztésének összetétele viszonylag homogén, hiszen szántóterületénél jóval nagyobb arányban részesedik több növény produktumából is. Dohányt az országban csaknem kizárólag az Alföldön, azon belül elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében termesztenek, és kiemelkedő a térség szerepe a burgonya termesztésében is.

A főbb szántóföldi növények 2010–2014. évi adataiból számított termésátlag többségében elmaradt
az országostól.

Zöldségtermesztés

Az Alföldnek kiemelkedő szerepe van a zöldségtermesztésben, aminek a vizsgálatát a 2013. évi gazdaságszerkezeti összeírás adatai biztosítják. Az Alföldön koncentrálódik az ország zöldségtermesztő gazdaságainak 73%-a és a termésmennyiség jelentős része. Több termőkörzetében egy-egy zöldségféle termesztésére szakosodtak a termelők.

2013-ban a hazai csemegekukorica termésmennyiségének kilenctizede az Alföldön (közel fele Hajdú-Bihar megyében) termett. Dél-Alföld egyik tájjellegű növénye a fűszerpaprika. Az országos termés közel négyötöde származott a régióból, 50%-a Bács-Kiskun, 23%-a Csongrád megyéből. Csongrád megye másik tradicionális növénye a vöröshagyma, jellemzően Makó térségében termesztik. Az Alföldről takarították be a növény termésmennyiségének nyolctizedét.

Békés megye jellegzetes zöldségféléje a görögdinnye, az országos termésmennyiség 60%-át képviseli, ami magasan a legnagyobb a megyék között. A zöldpaprika és a paradicsom termésmennyiségének több mint nyolctizede származott az Alföldről. Hajdú-Bihar megyében kiemelkedő a leginkább konzervipari feldolgozásra kerülő zöldborsó termesztése. Helyi szinten jelentős zöldségnövény a hajdúsági torma, országos termésének 95%-a származott a Debrecentől délkeletre fekvő termőtájról.

Dél-Alföldön évtizedes hagyományai vannak a hajtatásos zöldségtermesztésnek. A kedvező éghajlati tényezők mellett a termálvíz adta lehetőségek kiaknázása tette a térséget az ország legjelentősebb hajtatott zöldségtermő területévé.

Gyümölcstermesztés

2014-ben az Alföld mezőgazdasági területének 2,1%-át, 50 ezer hektárt hasznosították gyümölcsösként, ami az ország gyümölcsösterületének a fele. 2013-ban az összes hazai gyümölcstermés hattizede, ezen belül az alma termésének közel héttizede származott a térségből. Emellett a meggy, az őszibarack és a szilva termesztése is komoly hagyományokkal rendelkezik az Alföldön.

A gyümölcsök felhasználásában a friss fogyasztás, valamint az ipari feldolgozás mellett a különféle párlatok készítése is számottevő. A pálinka az eredetvédett hungarikumok közé tartozik, több híres alföldi termőtájra utaló elnevezéssel (szatmári szilvapálinka, kecskeméti barackpálinka, szabolcsi almapálinka, újfehértói meggypálinka).

Az ország törzsesgyümölcs-ültetvény területének közel 60%-a az Alföldön található. Kisebb (egyharmad) a térség aránya a bogyós gyümölcsök termesztésében.

Szőlőtermesztés

A barack mellett a szőlő a dél-alföldi homok legértékesebb növénye, termesztése a Duna-Tisza közének egyes részein több mint ezer éves múltra tekint vissza. Az ország szőlőterületének egyharmada található az Alföldön, ezen belül Bács-Kiskunban 26%-a.

2013-ban az Alföldön 154 ezer tonna szőlő termett. Az országosnál alacsonyabb hektáronkénti hozam mellett a betakarított termés a hazai mennyiség 34%-át tette ki. Ezzel összhangban az előállított bor (1 millió 8 ezer hektoliter) szintén harmada volt az összesnek. A gazdaságszerkezeti összeírás adatai szerint az Alföldön 15 500 gazdaság – túlnyomó részt egyéni gazdálkodók – foglalkozott kisebb-nagyobb területen szőlőtermesztéssel.

Eltér a két alföldi régió a szőlő fajtacsoportonkénti megoszlásában. Dél-Alföldön a szőlőterület 97%-án borszőlőt termesztenek, a csemege és az egyéb szőlő aránya elhanyagolható. Észak-Alföldön a borszőlő aránya 76%, ami mellett az egyéb szőlő (Otelló, Noah, Izabella) és a csemegeszőlő aránya is jelentősebb.

Állattartás és állatitermék-termelés

A kiváló takarmánytermő területek miatt is, az Alföldön jelentős súlyú az állattenyésztés. A főbb haszonállatok közül a szarvasmarha-állomány az utóbbi öt évben gyarapodott, 2014. december 1-jén országosan 802 ezer volt. A térség részesedése az országosból nem változott számottevően, 45–47% között mozgott 2010 és 2014 között. A legnagyobb istállózott állomány 2014. december 1-jén Hajdú-Bihar megyében volt (97 ezer, ami az összes közül is a legtöbb), amit Békés (67 ezer) és Bács-Kiskun (63 ezer) megye követett.

Az ország sertésállománya 2012-ig csökkent, azóta lassan emelkedik. 2014. december 1-jén az Alföldön 1 millió 630 ezer sertést tartottak, az országos állomány felét, a két alföldi régió közötti arányos megoszlásban.

A juhászat számára ideális az Alföld, mivel bőségesen vannak olyan gyepterületek, amelyek hasznosítása legeltetéssel a leggazdaságosabb. A fontosabb állatfajok közül a juhtartás aránya a legnagyobb az országosból: három állatból kettőt itt tartottak 2014 decemberében. Ugyanakkor a térségen belül is kiemelkedő Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun jelentősége.

A tyúkfélék tartásában szintén két alföldi megye áll az élen. A legtöbb egyedet, 3,4, illetve 3,5 milliót a Hajdú-Bihar és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gazdálkodók tartottak 2014-ben. A két megye együttes részesedése a hazai állomány közel negyede volt.

A természetföldrajzi adottságokkal összefüggésben a térségben jelentős a víziszárnyasok tartása is. Az Alföldön kívül az ország más területein nagyobb létszámban alig tartanak belőlük. Kacsából az országos állomány 92, lúdból pedig 94%-a található a térségben. Jóval kevésbé koncentrálódott a pulykaállomány (a térség részesedése 46%).

Az állatsűrűség, vagyis a száz hektár mezőgazdasági területre jutó egyedek száma az észak-alföldi megyékben rendre meghaladja az országos mutatókat, Dél-Alföldön a szarvasmarha és a tyúkfélék esetében elmarad attól.

A vágóállatok és állati termékek előállításának volumene összhangban van az állatállományok nagyságával. A legtöbb vágóállat előállításában kiemelkedő a két alföldi régió szerepe. Tartósan a térségből származik a hazai vágósertések több mint fele. Jelentős a vágóbaromfi termelése is, különösen a vágólúdé, amely országos részesedése megközelítette a 90%-ot. Tehéntejből az országos termelés több mint négytizede, tyúktojásból több mint harmada származott az Alföldről.

Hal-, vad-, erdőgazdálkodás

Hazánkban a lakosság halfogyasztása európai összehasonlításban a legalacsonyabbak közé tartozik, és jellemzően a karácsonyi ünnepekre koncentrálódik. A termelés sem számottevő, 2014-ben az Alföldön 16 ezer hektáron folytattak halastavi gazdálkodást, ez az országos halastó terület 45%-a.

A vadfajok előfordulásának gyakoriságát, a domborzati viszonyokat és a növényborítottságot figyelembe véve az ország területe 6 vadgazdálkodási tájra oszlik. Az Alföldön két vadgazdálkodási táj található, a Duna–Tisza közi és tiszántúli apróvadas táj nagy része, és a közép-magyarországi táj egy része.

A hazánkban vadászható nagyvadfajok közül vadgazdálkodási szempontból a gímszarvas, a vaddisznó és az őz a meghatározó. Az alföldi megyék vadászatból származó bevételének jelentős részét az őzállomány biztosítja. Becsült egyedszáma alapján az országban a legnépesebb őzállománnyal Bács-Kiskun megye rendelkezett 2012-ben, a tízezer hektár termőterületre jutó becsült egyedszám alapján pedig Békés megye állt az első helyen.

Magyarországon folyamatosan emelkedik az erdőgazdálkodási célú területek nagysága, ami magában foglalja a faállománnyal borított területen kívül többek között az egyéb erdészeti célú utakat, a tisztásokat, a csemetekerteket. Az erdősültség mértéke – az erdőterület aránya az összes területből – a területi sajátosságok függvényében meglehetősen különbözik az országban. 2014-ben a két legkevésbé erdősült régió Észak-Alföld (12%) és Dél-Alföld (13%) volt.

Az ország megyéi közül az erdőterület aránya Békés (4,8%) és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (5,5%) a legalacsonyabb. Az országos átlaggal megegyező volt az erdősültség az alföldi megyék közül Bács-Kiskun (21%), és attól csak kevéssel maradt el Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az ország erdeinek legelterjedtebb fafaja a rövid vágásfordulójú akác, amely 2012-ben az összes erdőterület 24%-át (448 ezer hektár) adta.

Az akácerdők területe Bács-Kiskun megyében (60 ezer hektár) a legnagyobb, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is jelentős (56 ezer hektár) volt. A feketefenyőt az utóbbi évtizedekben különösen a száraz homoki termőhelyeken telepítik, ebből adódóan területének több mint fele Bács-Kiskun megyében volt 2012-ben.













Forrás: KSH

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kulcsszavak

1% (2) 2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (309) 2015 (306) 2016 (261) 2017 (142) 2018 (35) adalékanyag (3) áfa (3) áfonya (3) agrárium (196) Agrármonitor (6) akciós újság (16) AKI (811) Aldi (9) alkohol (10) állat (50) állateledel (4) alma (60) Amazon (3) Amerika (75) AMI (41) ár (41) árak (24) árbevétel (28) Argentina (3) árpa (15) ásványvíz (15) AT REL (32) Auchan (2) Ausztrália (4) Ausztria (135) bab (32) bárány (41) baromfi (135) bébiétel (1) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (37) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (4) Bonduelle (1) bor (129) borjú (18) borsó (18) Borsodi (1) brokkoli (10) BSI (59) Bulgária (1) Bunge (3) burgonya (60) búza (100) büfé (1) CBA (1) cékla (26) cereália (1) Chile (2) cikória (1) címke (8) Ciprus (1) Coca-Cola (1) convenience (1) Coop (1) cukkini (3) cukor (41) cukorka (3) cukorrépa (7) Csehország (5) cseresznye (26) csirke (80) csokoládé (8) csomagolás (10) Dánia (1) Danone (1) decilisek (1) Dél-Afrika (4) Destatis (6) dezodor (1) diétás (1) digitális (3) dió (38) direkt marketing (1) diszkont (1) divat (1) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) e-szám (1) EAFRD (9) édesítőszer (2) édesség (14) Édességgyártók Szövetsége (3) éel (1) EFKO (1) ÉFOSZ (1) egres (8) eladáshely (1) élelmiszer (285) élelmiszer-biztonság (16) élelmiszeripar (17) Élelmiszerklub Alapítvány (60) előadás (1) előírás (16) energiaital (5) eper (28) Erasmus+ (28) értékesítés (2) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) EU (15) EUFIC (14) Európai Unió (215) fagylalt (4) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felmérés (2) felvásárlási ár (741) Female Farmers (19) fenntartható fejlődés (2) fenntarthatóság (4) férfiak (1) fesztiválok (1) fiatalok (44) foglalkozás (1) fogyasztás (52) fogyasztói ár (36) fogyókúra (2) fokhagyma (42) Franciaország (11) Fresfel (1) Frischeparadies (1) friss (11) friss húskészítmények (5) Frutura (1) funkcionális élelmiszer (2) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (60) galamb (5) gasztronómia (5) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (30) Google (1) görögdinnye (23) Görögország (2) grafikon (1) Greenpeace (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyártók (3) gyerekek (5) gyorsfagyasztott (3) gyümölcs (78) gyümölcslé (12) HACCP (1) hal (7) háztartási vegyiáru (1) háztartások (8) Heineken (1) helyi (1) Heumilch (1) hipermarket (2) Hofer (4) Hogyan készítsük (1) Hollandia (3) honlap (1) Horvátország (2) hungarikum (1) Hungary-Meat (2) Hungrana (3) hús (13) húskészítmények (5) húsvét (6) IAASTD (1) ICG (1) idősek (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (10) Interspar (3) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) ital (2) jeges tea (1) jégkrém (11) joghurt (5) jövedelem (3) juh (47) K+F Konzervkutató (1) kacsa (61) kajszibarack (19) kakaó (1) kakas (21) kampány (1) káposzta (49) karácsony (5) karalábé (34) karfiol (43) Kärnten (2) kávé (7) kecske (18) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (20) keményítő (1) kenyér (11) képzés (13) kereskedelem (70) kereskedelmi márka (10) kereskedő (1) kereső szavak (1) kertészet (11) készétel (1) ketchup (1) kézműves (6) kiadások (4) Kidcomm (1) kínai kel (13) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (160) kommunikáció (2) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) köles (2) környezetbarát (3) körte (46) közétkezés (1) közterület (1) KSH (1368) kukorica (106) KutatóCentrum (1) külkereskedelem (22) Label Rouge (1) láncok (13) Ländle (2) lángos (1) Lekkerland (1) lekvár (4) lencse (15) Lengyelország (4) leves (1) LGV (1) liba (61) Lidl (7) liszt (4) (1) logisztika (1) Macedónia (1) magyar (20) mák (21) malac (8) málna (15) malomipari termék (2) Málta (1) mandula (15) margarin (5) marhahús (77) márka (70) márkahűség (2) marketing (78) Mars (2) Masmi (1) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) meggy (26) méh (5) Merkur (3) Metro (1) méz (48) mezőgazdaság (9) mikulás (1) mobil telefon (1) Mogyi (1) mogyoró (13) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (6) Nagybani Piac (5) nápolyi (1) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (6) Németország (84) nemzetközi (5) Nestlé (2) Nielsen (61) nők (25) nrc (2) nyomonkövethetőség (3) nyugdíjasok (2) nyúl (29) OÉTI (3) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (7) online (3) Oroszország (12) öko (17) ökológia (1) ökotermékek (3) Örményország (1) őstermelő (4) őszibarack (26) padlizsán (12) palacsinta (1) paleo (1) pálinka (1) pályázat (33) Pápai Hús (1) paprika (51) paradicsom (57) paraj (1) parasztgazdaság (29) pazarlás (3) pékség (1) péksütemény (10) pénzügy (12) Penny Market (4) petrezselyem (25) pezsgő (4) piac (9) piackutatás (5) Pick (3) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) póréhagyma (16) Portugália (3) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (64) puszdeli (1) PWC (8) rágcsálnivaló (1) Reál (1) reggeli csemegék (2) regionális (11) reklám (4) rendezvény (8) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (26) Rewe (3) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (10) Rondo (1) rozs (12) rövid ellátási lánc (33) sajt (26) saláta (28) sárgabarack (20) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (45) sertés (89) sertéshús (71) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Slow Food (2) Small Food Business (47) (2) sóska (20) sör (20) Spanyolország (9) Spar (5) spárga (23) spárgatök (16) spenót (27) Steiermark (4) Stilton (1) Sutterlüty (1) sűrített tej (1) sütőipari termék (2) sütőtök (1) Svájc (2) Svédország (1) szabadalom (1) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (18) száraz tészta (2) szarvasmarha (53) szeder (5) szénatej (2) Szerbia (2) Szilasfood (2) szilva (21) Szinapszis (1) színezék (1) Szlovákia (16) Szlovénia (1) szója (13) Szonda Ipsos (14) szőlő (20) találkozó (18) tanulmány (15) tápérték (1) táplálkozás (18) Tárki (1) tartósított élelmiszer (1) tea (3) technológia (1) tej (142) tejföl (3) tejpor (5) tejtermék (26) termelői piaci ár (294) Tesco (3) testápoló (1) testsúly (1) tészta (2) Tirol (8) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (102) Tolnatej (1) torma (20) tökmagolaj (1) tönkölybúza (6) Törökország (5) tréning (7) túró (2) tyúk (56) uborka (43) Ukrajna (3) Unilever (2) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) vaj (7) vállalkozás (81) válság (7) vásárlás (51) Vásárlóerő Index (1) védjegy (6) vega (1) vegán (2) vendéglátás (2) VHT (1) videó (34) világ (499) Visegrádi (1) víz (2) vonalkód (1) Voralberg (7) vörös káposzta (19) vöröshagyma (59) WHO (1) Wien (5) zab (3) zeller (34) zene (1) Zimbo (1) zöldbab (14) zöldborsó (20) zöldhagyma (19) zöldség (85) Zöldségek Zöldfüzete (19) zsír (4) zsiradék (1)

Tudástár Archívum