2016. április 13.

KSH - Az Alföldön található az ország termőterületének 39 százaléka, 2016. március

Az Alföld az ország legnagyobb kiterjedésű földrajzi tájegysége, és ebben a szemléletben nem azonos a közigazgatási Észak- és Dél-Alföld együtteseként értelmezett Alföld fogalomkörrel, bár a területi átfedés a két megközelítésben igen nagyfokú.

Az Alföld természeti-földrajzi szempontból nem egységes. Túlnyomó része tökéletes síkság, a magasságbeli szintkülönbségek jelentéktelenek. Kialakulása főleg a folyóvizek, illetve kisebb részben a szél feltöltő munkájának köszönhető. Síkvidéki jellege nagyban meghatározza mezőgazdaságának arculatát, az ökológiai adottságai a legtöbb mérsékelt övi növény termesztésének megfelelnek. Napjainkra az ember által leginkább átalakított táj, adottságainál fogva tipikus mezőgazdasági terület.

Az Alföld talajadottságai igen változatosak. Területének egy jelentős részét – nagyobb arányban a Tiszántúl déli tájait – kiváló minőségű csernozjomok fedik, ezek az ország legjobb szántói. Ugyanakkor a korábban rendszeresen vízjárta területeken az előbbinél korlátozottabb, de ugyancsak jó termőképességű réti talajok alakultak ki, legnagyobb arányban az Alföld középső tájain, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében.

Az öntéstalajok a Tisza vonalán, az Alföld északkeleti és középső részén foglalnak el jelentős területeket. A barna erdőtalaj és a kis kiterjedésű láptalaj koncentráltan Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van jelen. A szántóföldi művelésre nem alkalmas szikesek legnagyobb része Hajdú-Bihar megyében található. A gyenge termőképességű homoktalaj a Duna-Tisza közi homokhátságokon, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében foglal el nagy kiterjedésű összefüggő területeket, utóbbi átnyúlva Hajdú-Bihar megyére is. Az Alföld területének 16%-át borítja homoktalaj, ennek nagyobb része deflációval veszélyeztetett futóhomok.

Az éghajlata kontinentális, az országban itt a legmelegebb a nyár. A növénytermesztésben a tenyészidőszak időjárását különböző szélsőségek – fagyveszély, aszály – jellemzik. A legbizonytalanabb éghajlati tényező a csapadék. Éves mennyisége a legkevesebb az országban (500–600 mm), időbeli és területi eloszlása egyenetlen, ami bizonytalanná teszi a gazdálkodást. A száraz és nedves periódusok váltakozásai a vízkészletek fokozatos kiürüléséhez, illetve azok túlzott felhalmozódásához vezetnek, szélsőséges állapotokat előidézve.

Aszállyal, illetve ár- és belvízveszéllyel akár ugyanazon évben is lehet számolni. Jelentős a napi és évi hőingadozás, kevés felhőzet és tartós napsugárzás jellemző. A Dél-Alföldön a napsütéses órák száma eléri az évi 2200-at. Az évi középhőmérséklet átlaga 10,5–12,0 °C között alakul. Az utolsó fagyok rendszerint április 20–25. között vannak, de minden harmadik–negyedik évben májusi fagy is előfordul. A globális éghajlatváltozás miatt az Alföldön is évről évre egyre erősebben érezhető a mediterrán hatás északi irányú eltolódása.

Az Alföld folyói kis esésűek, többségében szabályozottak, legjelentősebb a szélsőséges vízjárású Tisza. A vízhiányt csatornák és artézi kutak enyhítik. A kedvező termálvízadottságokra alapozva egyes területeken jelentős üvegházi és fóliakertészetek jöttek létre.

A termelés szervezeti keretei

A mezőgazdasági tevékenységet végzők jellemzőit teljes körűen és átfogóan a tíz évenkénti agrárcenzusok, illetve két cenzus között a reprezentatív gazdaságszerkezeti összeírások mutatják. Ezek az összeírások azokra a háztartásokra is kiterjednek, melyek meghatározott méretű mezőgazdasági tevékenységet végeznek. A gazdasági szervezeteket pedig teljeskörűen, mérethatártól függetlenül, tevékenységük alapján (és nem ágazatuk szerint) figyeli meg. A legutóbbi, 2013. évi gazdaságszerkezeti összeírás idején az Alföldön 3400 gazdasági szervezet és 227 ezer egyéni gazdaság folytatott mezőgazdasági tevékenységet.

A gazdasági szervezetek száma 2000-hez képest 36%-kal nőtt, ugyanakkor az egyéni gazdaságoké a felére csökkent. A térségben az ország gazdasági szervezeteinek közel négytizede, az egyéni gazdaságok több mint fele tevékenykedett.

A termelés típusa szerint az alföldi gazdasági szervezetek 66%-a csak növénytermesztő, 17%-a csak állattartó volt, 4,2%-a vegyes gazdálkodást folytatott, 12%-uk pedig az ún. nem besorolhatók kategóriájába tartozott. (Ezek azok a gazdaságok, amelyek csak erdő-, nádas-, halastó területtel rendelkeznek, vagy kizárólag szolgáltatást végeznek.)

A gazdasági szervezetek termelési típus szerinti összetétele az országostól abban különbözik, hogy az Alföldön mind a kizárólag állattartással, mind a kizárólag növénytermesztéssel foglalkozó gazdasági szervezetek aránya nagyobb, mint országosan, a nem besorolhatók terhére. A csak állattartó gazdaságok aránya Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyén belül a legmagasabb (21%). A kizárólag növénytermesztéssel foglalkozóké Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében számottevően magasabb az átlagosnál (72%), és szembetűnő a nem besorolható gazdaságok Csongrád megyén belüli viszonylag magas hányada.

Az egyéni gazdaságok termelési típus szerinti megoszlása az Alföldön hasonló az országoshoz. Csak állattartással vagy csak növénytermesztéssel a gazdaságok 40–43%-a foglalkozott. Valamivel több mint egytizedük végzett növénytermesztést és állattartást is, a nem besorolható gazdaságok aránya pedig nem érte el a 4%-ot.

A gazdasági szervezetekhez viszonyítva körükben jóval nagyobb az állattartók, és mérsékeltebb a csak növénytermesztéssel foglalkozók súlya. Különösen magas a csak állattartással foglalkozó egyéni gazdaságok megyén belüli aránya Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében, a növénytermesztőké pedig a gazdasági szervezetekhez hasonlóan Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében igen számottevő.

A termelés célja a két gazdálkodási formában alapvetően különbözik, hiszen a gazdasági szervezetek kizárólag értékesítésre termelnek. Az egyéni gazdaságoknál nagyobb súlyú a saját fogyasztásra történő termelés. Az elsősorban értékesítésre termelő egyéni gazdaságok aránya az országost meghaladó,

Földhasználat

Az Alföld 2 millió 908 ezer hektárnyi termőterülete az ország termőterületének 39%-a, melynek hasznosítása eltér az országostól. A szántó 66%-os aránya az ország más térségeihez képest igen magasnak számít. Olyan területeket is szántóföldi művelés alatt tartanak, amelyeket – ökológiai és ökonómiai szempontból egyaránt – célszerűbb lenne legelőként, erdőként vagy halastóként hasznosítani. A gyep aránya (13%) szintén nagyobb az országosnál, ami Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyékben foglal el jelentős területeket.

Az intenzív kultúrák közül a szőlő (0,9%) aránya némileg kevesebb, mint országosan, amellett, hogy itt terül el a Kunsági borvidék, ami az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. Az átlagosnál nagyobb (1,7%) a gyümölcsösök termőterületen belüli aránya, ennek jelentős része Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyében található.

A termőterület mindössze hatodát borítja erdő. A nádasok és a halastavak részesedése nem tér el az országosétól, mindazonáltal a nádasok területének 42, továbbá a halastavak 45%-a található az Alföldön.

A termőterület művelési ágak szerinti struktúrája az Alföld megyéiben is mutat sajátosságokat. Békés megyében a szántó részesedése az Alföldre jellemző arányt is jóval meghaladja. A gyümölcsösök előfordulása Szabolcs-Szatmár-Bereg, a szőlőé Bács-Kiskun megyében többszöröse az átlagosnak. Hajdú-Bihar megyében száz hektár termőterületből húsz tartozik a gyep művelési ágba. Az erdősültség aránya a hat alföldi megyében igen eltérő: Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében meghaladja a 25%-ot, ugyanakkor Békés megyében csupán 5,8, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 7,8% a termőterületen belül.

Száz lakosra 105 hektár termőterület jutott 2014-ben az Alföldön, jóval több, mint országosan
(75 hektár). Az erdő kivételével valamennyi művelési ág lakosságszámhoz mért nagysága meghaladja az országost.

Munkaerő-felhasználás

A mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek munkaerőbázisát állandó és időszaki alkalmazottak (együtt fizetett munkaerő), illetve az egyéni gazdaságokban jelentős számú családi (nem fizetett) munkaerő biztosítja. Az Alföldön 2013-ban 44 ezer állandó, 72 ezer időszaki alkalmazott és 455 ezer családtag vett részt a termelésben a gazdaságszerkezeti összeírás információi alapján.

Az érintettek munkavégzésének időtartama eltérő. Éves munkaerőegységre (ÉME), lényegében teljes munkaidős létszámra átszámítva, az előbbiek 39 ezer állandó és 19 ezer időszaki, azaz összesen 58 ezer fizetett alkalmazottat, és 151 ezer családi munkaerőt jelentenek. (Egy ÉME évi 225 napi munkavégzéssel egyenértékű.)

A családi munkaerőt is figyelembe véve, az Alföldön élő 14 éves és idősebb népesség mintegy egyötöde kötődik kisebb-nagyobb munkavégzés révén a mezőgazdasághoz. Ez az arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb (28%), és a többi alföldi megyében is jellemzően meghaladja az országos 12%-os átlagot.

Az állandó alkalmazottak a gazdasági szervezetek foglalkoztatásában meghatározóak, számuk mérséklődése mellett. Ugyanakkor esetükben is jelentős az időszaki foglalkoztatás, amelynek a volumene is növekszik. Az egyéni gazdaságok tipikusan időszaki foglalkoztatásra vesznek fel alkalmazottat, és alapvetően a családi munkaerőre támaszkodnak, mindazonáltal körükben is vannak igen jelentős foglalkoztatók.

Az időszaki foglalkoztatás mind a gazdasági szervezetek, mind az egyéni gazdaságok esetén Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyékben a legelterjedtebb, összefüggésben a növénytermesztés (azon belül a nagy élőmunka igényű gyümölcs és Bács-Kiskunban a szőlő) kiemelkedő szerepével a térségben, illetve annak szezonális jellegével.

Az Alföldön az összes gazdálkodó szervezetet tekintve az állandó alkalmazottak kétharmada végzett teljes munkaidős munkát. További 17%-uk munkavégzése 169–224 nap közötti volt. Az időszaki foglalkoztatottak közel kétharmada viszont legfeljebb 56 napot dolgozott egész évben a gazdaságban.

Az alkalmazottak ledolgozott munkanapok száma szerinti megoszlásában nincs érdemi különbség a gazdasági szervezetek és az egyéni gazdaságok között, sem az állandó, sem az időszaki foglalkoztatást tekintve, és az alföldi arányok harmonizálnak az országossal.

Az egyéni gazdaságokban a családi munkaerőnek csupán 7,5%-a végez napi 8 órának megfelelő időtartamú mezőgazdasági tevékenységet. A teljes munkaidősök súlya a nagy állattartó megyékben (Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád) nagyobb, 9–14%. A családtagok 55%-a legfeljebb 56 napot, további 22%-uk 57–112 napot, és 9–9%-uk 113–168 napot, illetve 169–224 napot dolgozik a gazdaságban. A családi munkaerő ledolgozott munkanapok szerinti megoszlása az Alföld megyéi szerint és az országoshoz viszonyítva sem mutat szignifikáns különbségeket.










Forrás: KSH

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kulcsszavak

1% (2) 2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (309) 2015 (306) 2016 (261) 2017 (142) 2018 (35) adalékanyag (3) áfa (3) áfonya (3) agrárium (196) Agrármonitor (6) akciós újság (16) AKI (811) Aldi (9) alkohol (10) állat (50) állateledel (4) alma (60) Amazon (3) Amerika (75) AMI (41) ár (41) árak (24) árbevétel (28) Argentina (3) árpa (15) ásványvíz (15) AT REL (32) Auchan (2) Ausztrália (4) Ausztria (135) bab (32) bárány (41) baromfi (135) bébiétel (1) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (37) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (4) Bonduelle (1) bor (129) borjú (18) borsó (18) Borsodi (1) brokkoli (10) BSI (59) Bulgária (1) Bunge (3) burgonya (60) búza (100) büfé (1) CBA (1) cékla (26) cereália (1) Chile (2) cikória (1) címke (8) Ciprus (1) Coca-Cola (1) convenience (1) Coop (1) cukkini (3) cukor (41) cukorka (3) cukorrépa (7) Csehország (5) cseresznye (26) csirke (80) csokoládé (8) csomagolás (10) Dánia (1) Danone (1) decilisek (1) Dél-Afrika (4) Destatis (6) dezodor (1) diétás (1) digitális (3) dió (38) direkt marketing (1) diszkont (1) divat (1) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) e-szám (1) EAFRD (9) édesítőszer (2) édesség (14) Édességgyártók Szövetsége (3) éel (1) EFKO (1) ÉFOSZ (1) egres (8) eladáshely (1) élelmiszer (285) élelmiszer-biztonság (16) élelmiszeripar (17) Élelmiszerklub Alapítvány (60) előadás (1) előírás (16) energiaital (5) eper (28) Erasmus+ (28) értékesítés (2) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) EU (15) EUFIC (14) Európai Unió (215) fagylalt (4) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felmérés (2) felvásárlási ár (741) Female Farmers (19) fenntartható fejlődés (2) fenntarthatóság (4) férfiak (1) fesztiválok (1) fiatalok (44) foglalkozás (1) fogyasztás (52) fogyasztói ár (36) fogyókúra (2) fokhagyma (42) Franciaország (11) Fresfel (1) Frischeparadies (1) friss (11) friss húskészítmények (5) Frutura (1) funkcionális élelmiszer (2) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (60) galamb (5) gasztronómia (5) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (30) Google (1) görögdinnye (23) Görögország (2) grafikon (1) Greenpeace (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyártók (3) gyerekek (5) gyorsfagyasztott (3) gyümölcs (78) gyümölcslé (12) HACCP (1) hal (7) háztartási vegyiáru (1) háztartások (8) Heineken (1) helyi (1) Heumilch (1) hipermarket (2) Hofer (4) Hogyan készítsük (1) Hollandia (3) honlap (1) Horvátország (2) hungarikum (1) Hungary-Meat (2) Hungrana (3) hús (13) húskészítmények (5) húsvét (6) IAASTD (1) ICG (1) idősek (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (10) Interspar (3) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) ital (2) jeges tea (1) jégkrém (11) joghurt (5) jövedelem (3) juh (47) K+F Konzervkutató (1) kacsa (61) kajszibarack (19) kakaó (1) kakas (21) kampány (1) káposzta (49) karácsony (5) karalábé (34) karfiol (43) Kärnten (2) kávé (7) kecske (18) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (20) keményítő (1) kenyér (11) képzés (13) kereskedelem (70) kereskedelmi márka (10) kereskedő (1) kereső szavak (1) kertészet (11) készétel (1) ketchup (1) kézműves (6) kiadások (4) Kidcomm (1) kínai kel (13) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (160) kommunikáció (2) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) köles (2) környezetbarát (3) körte (46) közétkezés (1) közterület (1) KSH (1368) kukorica (106) KutatóCentrum (1) külkereskedelem (22) Label Rouge (1) láncok (13) Ländle (2) lángos (1) Lekkerland (1) lekvár (4) lencse (15) Lengyelország (4) leves (1) LGV (1) liba (61) Lidl (7) liszt (4) (1) logisztika (1) Macedónia (1) magyar (20) mák (21) malac (8) málna (15) malomipari termék (2) Málta (1) mandula (15) margarin (5) marhahús (77) márka (70) márkahűség (2) marketing (78) Mars (2) Masmi (1) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) meggy (26) méh (5) Merkur (3) Metro (1) méz (48) mezőgazdaság (9) mikulás (1) mobil telefon (1) Mogyi (1) mogyoró (13) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (6) Nagybani Piac (5) nápolyi (1) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (6) Németország (84) nemzetközi (5) Nestlé (2) Nielsen (61) nők (25) nrc (2) nyomonkövethetőség (3) nyugdíjasok (2) nyúl (29) OÉTI (3) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (7) online (3) Oroszország (12) öko (17) ökológia (1) ökotermékek (3) Örményország (1) őstermelő (4) őszibarack (26) padlizsán (12) palacsinta (1) paleo (1) pálinka (1) pályázat (33) Pápai Hús (1) paprika (51) paradicsom (57) paraj (1) parasztgazdaság (29) pazarlás (3) pékség (1) péksütemény (10) pénzügy (12) Penny Market (4) petrezselyem (25) pezsgő (4) piac (9) piackutatás (5) Pick (3) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) póréhagyma (16) Portugália (3) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (64) puszdeli (1) PWC (8) rágcsálnivaló (1) Reál (1) reggeli csemegék (2) regionális (11) reklám (4) rendezvény (8) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (26) Rewe (3) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (10) Rondo (1) rozs (12) rövid ellátási lánc (33) sajt (26) saláta (28) sárgabarack (20) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (45) sertés (89) sertéshús (71) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Slow Food (2) Small Food Business (47) (2) sóska (20) sör (20) Spanyolország (9) Spar (5) spárga (23) spárgatök (16) spenót (27) Steiermark (4) Stilton (1) Sutterlüty (1) sűrített tej (1) sütőipari termék (2) sütőtök (1) Svájc (2) Svédország (1) szabadalom (1) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (18) száraz tészta (2) szarvasmarha (53) szeder (5) szénatej (2) Szerbia (2) Szilasfood (2) szilva (21) Szinapszis (1) színezék (1) Szlovákia (16) Szlovénia (1) szója (13) Szonda Ipsos (14) szőlő (20) találkozó (18) tanulmány (15) tápérték (1) táplálkozás (18) Tárki (1) tartósított élelmiszer (1) tea (3) technológia (1) tej (142) tejföl (3) tejpor (5) tejtermék (26) termelői piaci ár (294) Tesco (3) testápoló (1) testsúly (1) tészta (2) Tirol (8) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (102) Tolnatej (1) torma (20) tökmagolaj (1) tönkölybúza (6) Törökország (5) tréning (7) túró (2) tyúk (56) uborka (43) Ukrajna (3) Unilever (2) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) vaj (7) vállalkozás (81) válság (7) vásárlás (51) Vásárlóerő Index (1) védjegy (6) vega (1) vegán (2) vendéglátás (2) VHT (1) videó (34) világ (499) Visegrádi (1) víz (2) vonalkód (1) Voralberg (7) vörös káposzta (19) vöröshagyma (59) WHO (1) Wien (5) zab (3) zeller (34) zene (1) Zimbo (1) zöldbab (14) zöldborsó (20) zöldhagyma (19) zöldség (85) Zöldségek Zöldfüzete (19) zsír (4) zsiradék (1)

Tudástár Archívum