2016. április 12.

KSH - Az Alföld élelmiszer-gazdaságon belüli súlya a bruttó hozzáadott érték alapján 41 százalék, 2016. március

Az Alföldön megtermelt, különböző feldolgozottságú mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékek jelentős része a helyi igények kielégítésén túl hazai vagy külföldi felhasználókhoz, fogyasztókhoz kerül. Ugyanakkor az alföldi termékeknek mind a külföldi, mind a hazai piacokon (beleértve a helyben folyó kereskedelmet is) versenyeznie kell a máshonnan származó árukkal.

Az országos szinten rendelkezésre álló külkereskedelmi adatok alapján a mezőgazdasági eredetű termékek (az élelmiszer, italok és dohány termékcsoport és a nyersanyagok árufejezetbe sorolt mezőgazdasági eredetű nyersanyagok) együttes export árbevétele 2328 milliárd forintot tett ki 2014-ben, ami az ország teljes árukivitelének 8,9%-a. Az ugyanilyen termékcsoportba tartozó áruk importja szintén viszonylag jelentős, 1428 milliárd forint értékű volt, a teljes árubehozatal 5,9%-a. Így a magyar gazdaság 900 milliárd forintnyi exporttöbbletet realizált mezőgazdasági eredetű termékekből.

A mezőgazdasági eredetű termékeknek mind a kiviteli, mind a behozatali tendenciája növekvő, azonban termékszerkezetük alapvetően stabil. A forintban számított értékadatok alapján exportjuk legnagyobb részét a gabona és gabonakészítmény (19%), a hús és húskészítmény (16%), a zöldségféle és gyümölcs (12%), valamint állati takarmány (10%) árufejezetbe sorolt termékek adták 2014-ben. Importjuk szerkezetében nagyságrendileg hasonló (9–12%) a zöldség és gyümölcs; a hús és húskészítmény; az egyéb táplálkozásra alkalmas termék és készítmény; a kávé, tea, kakaó, fűszer; a gabona és gabonakészítmény; az állati takarmány, valamint a tejtermék és tojás termékcsoportok aránya.

A legtöbb mezőgazdasági eredetű termékcsoport külkereskedelmi egyenlege pozitív, ugyanakkor például az olajok és zsírok, a kávé, tea, kakaó, fűszer, valamint az ital és dohány import értéke meghaladja az exportét, és a tejtermék és tojás termékcsoport aktívuma is viszonylag alacsony relatíve nagy forgalom mellett.

A hazai mezőgazdasági eredetű termékek exportja jellemzően kiegyenlítetten, több országba irányul, miközben a behozatal kevesebb országból és koncentráltabban történik. A magyar kivitel legnagyobb része (84%-a) az Európai Unió országaiba kerül, a fennmaradó export javarészt más európai országokba (főleg Oroszországba és Ukrajnába) és Ázsiába jut. Az import esetében még jelentősebb (94%) az unió súlya. Kiemelkedő partnerünk Németország, ahová a mezőgazdasági eredetű export 14%-a irányul, mindemellett a behozatalunk 21%-a onnan érkezik.

Az Alföld országos élelmiszer-gazdaságon belüli súlya a bruttó hozzáadott érték alapján 40% körüli, 2013-ban 41% volt. Ebben az ezredforduló óta nem következett be lényeges változás. Az Alföld mezőgazdaságának az ország mezőgazdasági teljesítményéhez való hozzájárulása ennél nagyobb (45%), de elmarad a 2000. évitől. Élelmiszeripara az ország élelmiszeriparán belül egyre nagyobb arányú (2013-ban 32%-os volt). Szembetűnő a mezőgazdaságnak az élelmiszeriparnál jóval nagyobb hozzájárulása az országoshoz.

Ez részben abból adódik, hogy az Alföld mezőgazdasága által előállított alapanyagot jelentős részben más térségek élelmiszeripara dolgozza fel, illetve az alföldi élelmiszergyártók termékszerkezete, termelése alacsonyabb hozzáadott érték tartalmú. (A különbséghez egyéb tényezők is hozzájárulnak, mint például a mezőgazdaság eltérő termékszerkezetéből adódóan a nyersanyagként felhasznált mezőgazdasági termékek különböző aránya, vagy a térségi ágazati bérkülönbségek.) Az Alföld élelmiszer-gazdaságán belül a mezőgazdaság szerepe a nagyobb (73%), az élelmiszeriparé 27% a bruttó hozzáadott érték alapján.

Az Alföld két régiója közül Dél-Alföld hozzájárulása az ország élelmiszer-gazdasági bruttó hozzáadott értékéhez valamivel nagyobb (22%) Észak-Alföldénél (19%). A két régió közötti különbség az élelmiszer-gazdaság mindkét ágában jelen van, és az élelmiszeripar vonatkozásában a nagyobb, ahol a különbség növekvő. A differenciát elsősorban Bács-Kiskun megye emelkedő élelmiszeripari részesedése okozza (2013-ban az országos érték 11%-át, közel kétszer akkora részét adta, mint 2000-ben), miközben a többi alföldi megye aránya jóval kisebb, és (Szabolcs-Szatmár-Bereg kivételével) csökkenő. A Bács-Kiskun megyei élelmiszeripari GDP 2013-ban 3,7-szerese volt a legalacsonyabb értékkel rendelkező Békés megyeinek. A mezőgazdaság esetében kiegyenlítettebb a gazdasági teljesítmény megyénkénti megoszlása.

A legmagasabb Hajdú-Bihar megyei érték 1,8-szorosa volt a legkisebb Jász-Nagykun-Szolnok megyeinek. Az élelmiszer-gazdaság nemzetgazdaságon belüli súlya az országban és az Alföldön is mérséklődött 2000–2013 között. Alföldi viszonylatban a térség bruttó hozzáadott értékéhez való hozzájárulása 18-ról 14%-ra esett vissza. Mindkét ágának térségen belüli súlya csökkent, a mezőgazdaságé 11%-ra, az élelmiszeriparé 3,9%-ra. A változások mellett az élelmiszer-gazdaság súlya az Alföld gazdaságán belül több mint kétszerese az országosnak.

Az Alföld két régiója közül Dél-Alföld gazdaságán belül képvisel valamivel nagyobb súlyt az élelmiszer-gazdaság (a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egyaránt). Dél-Alföldön belül Békés megyében a legmarkánsabb arányú az ágazat, a megye gazdasági teljesítményének közel ötödét adta 2013-ban. Ez nagyrészt a mezőgazdaság kiugróan nagy (16%-os) szerepével magyarázható. Az élelmiszeripar Bács-Kiskun megye gazdaságán belül képviseli a legmagasabb (6,7%-os) arányt.

Az élelmiszer-gazdaság foglalkoztatási szerepe az alkalmazásban állók száma alapján nagyobb gazdasági súlyánál. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a mezőgazdaságban – főként a jelentős számú önfoglalkoztató egyéni vállalkozó és alkalmi munkavállaló jelenléte miatt – az alkalmazotti létszámnál jóval többen vállalnak munkát, a különbség még jelentősebb. (A mezőgazdaság kiterjedt térségi foglalkoztatási szerepét önálló fejezetben mutatjuk be.)

A gazdasági szervezetek telephely szerinti információi alapján az alföldi szervezeteknél alkalmazásban állók 15%-a, 77 ezer fő dolgozott az élelmiszer-gazdaságban 2013-ban. Az alkalmazotti létszám közel egyenlően oszlott meg a mezőgazdaság és az élelmiszeripar között. Ugyanakkor Észak-Alföldön a mezőgazdaságban, Dél-Alföldön az élelmiszeriparban dolgoztak valamivel többen. Összességében Dél-Alföld élelmiszer-gazdaságában 10 ezer fővel több munkavállalót (43 ezer főt) alkalmaztak, mint Észak-Alföldön, főleg az élelmiszeripari szervezeteknek köszönhetően. Így az ország élelmiszer-gazdasági szervezeteinél alkalmazásban állók négytizede dolgozott alföldi telephelyen.

Az Alföld élelmiszer-gazdaságának beruházásai a mezőgazdaság és élelmiszeripar között gyakorlatilag a gazdasági teljesítménynek megfelelően oszlanak meg. A tájegység területén az élelmiszer-gazdaságba tartozó szervezetek 160 milliárd forint értékű fejlesztést hajtottak végre 2013-ban, a térség beruházásainak 16%-át. A fejlesztések héttizede a mezőgazdaságba, háromtizede az élelmiszeriparba irányult. Az ország élelmiszer-gazdasági fejlesztéseinek 42%-a jutott az Alföldre.

Az alföldi beruházások valamivel nagyobb része a Dél-Alföldön valósult meg, ami az élelmiszeriparba jutó fejlesztések magasabb értékéből adódott (miközben a mezőgazdasági beruházásoké lényegében megegyezett a két régióban). Az alföldi megyék közül Bács-Kiskun élelmiszer-gazdaságába jutott a legnagyobb értékű fejlesztés (46,5 milliárd forint), ami az ország élelmiszer-gazdasági beruházásainak 12%-a.

Az Alföld élelmiszer-gazdaságában a külföldi tőke jelenléte mérsékelt. Az élelmiszer-gazdaság -vállalkozásai közül 2013-ban mintegy 200 alföldi székhelyű működött közvetlen külföldi tőkebefektetéssel (országosan 1200), közel fele-fele arányban a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Az összesen 78 milliárd forint nagyságú külföldi befektetés az ország élelmiszer-gazdaságába fektetett külföldi tőke 15%-a.

A térségben az ágazat külföldi befektetéseinek 60%-a élelmiszeripari cégekben jelenik meg. Más aspektusból nézve, az alföldi vállalkozások külfölditőke-állományából az élelmiszer-gazdaság mindössze 5,9%-kal részesedik. Az élelmiszer-gazdaságba fektetett külföldi tőke Alföldön belüli megoszlása Dél-Alföld előnyét mutatja, a tőke 64%-a ott jelent meg 2013-ban.

A kutatás-fejlesztési tevékenység (K+F) tudományág szerinti bontása alapján az élelmiszertudományi fejlesztéseket is tartalmazó ún. agrártudományi besorolású kutatások kapcsolódnak közvetlenül az élelmiszer-gazdasághoz. Az alföldi kutatóhelyek 2013. évi agrártudományi célú K+F ráfordításai 5,6 milliárd forintot tettek ki, az országos érték 23%-át. Az összeg közel felét a vállalkozási szektor költötte el, ugyanakkor Észak-Alföldön a felsőoktatási szektor szerepe nagyobb, a debreceni és nyíregyházi kutatóbázisok miatt.







Forrás: KSH

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kulcsszavak

1% (2) 2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (309) 2015 (306) 2016 (261) 2017 (142) 2018 (34) adalékanyag (3) áfa (3) áfonya (3) agrárium (196) Agrármonitor (6) akciós újság (16) AKI (811) Aldi (9) alkohol (10) állat (50) állateledel (4) alma (60) Amazon (3) Amerika (75) AMI (41) ár (41) árak (24) árbevétel (28) Argentina (3) árpa (15) ásványvíz (15) AT REL (32) Auchan (2) Ausztrália (4) Ausztria (135) bab (32) bárány (41) baromfi (135) bébiétel (1) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (37) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (4) Bonduelle (1) bor (129) borjú (18) borsó (18) Borsodi (1) brokkoli (10) BSI (59) Bulgária (1) Bunge (3) burgonya (60) búza (100) büfé (1) CBA (1) cékla (26) cereália (1) Chile (2) cikória (1) címke (7) Ciprus (1) Coca-Cola (1) convenience (1) Coop (1) cukkini (3) cukor (41) cukorka (3) cukorrépa (7) Csehország (5) cseresznye (26) csirke (80) csokoládé (8) csomagolás (10) Dánia (1) Danone (1) decilisek (1) Dél-Afrika (4) Destatis (6) dezodor (1) diétás (1) digitális (3) dió (38) direkt marketing (1) diszkont (1) divat (1) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) e-szám (1) EAFRD (9) édesítőszer (2) édesség (14) Édességgyártók Szövetsége (3) éel (1) EFKO (1) ÉFOSZ (1) egres (8) eladáshely (1) élelmiszer (285) élelmiszer-biztonság (16) élelmiszeripar (17) Élelmiszerklub Alapítvány (60) előadás (1) előírás (16) energiaital (5) eper (28) Erasmus+ (28) értékesítés (2) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) EU (15) EUFIC (14) Európai Unió (215) fagylalt (4) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felmérés (2) felvásárlási ár (741) Female Farmers (19) fenntartható fejlődés (2) fenntarthatóság (4) férfiak (1) fesztiválok (1) fiatalok (44) foglalkozás (1) fogyasztás (52) fogyasztói ár (36) fogyókúra (2) fokhagyma (42) Franciaország (11) Fresfel (1) Frischeparadies (1) friss (11) friss húskészítmények (5) Frutura (1) funkcionális élelmiszer (2) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (60) galamb (5) gasztronómia (5) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (30) Google (1) görögdinnye (23) Görögország (2) grafikon (1) Greenpeace (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyártók (3) gyerekek (5) gyorsfagyasztott (3) gyümölcs (78) gyümölcslé (12) HACCP (1) hal (7) háztartási vegyiáru (1) háztartások (8) Heineken (1) helyi (1) Heumilch (1) hipermarket (2) Hofer (4) Hogyan készítsük (1) Hollandia (3) honlap (1) Horvátország (2) hungarikum (1) Hungary-Meat (2) Hungrana (3) hús (13) húskészítmények (5) húsvét (6) IAASTD (1) ICG (1) idősek (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (10) Interspar (3) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) ital (2) jeges tea (1) jégkrém (11) joghurt (5) jövedelem (3) juh (47) K+F Konzervkutató (1) kacsa (61) kajszibarack (19) kakaó (1) kakas (21) kampány (1) káposzta (49) karácsony (5) karalábé (34) karfiol (43) Kärnten (2) kávé (7) kecske (18) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (20) keményítő (1) kenyér (11) képzés (13) kereskedelem (70) kereskedelmi márka (10) kereskedő (1) kereső szavak (1) kertészet (11) készétel (1) ketchup (1) kézműves (6) kiadások (4) Kidcomm (1) kínai kel (13) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (160) kommunikáció (2) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) köles (2) környezetbarát (3) körte (46) közétkezés (1) közterület (1) KSH (1368) kukorica (106) KutatóCentrum (1) külkereskedelem (22) Label Rouge (1) láncok (13) Ländle (2) lángos (1) Lekkerland (1) lekvár (4) lencse (15) Lengyelország (4) leves (1) LGV (1) liba (61) Lidl (7) liszt (4) (1) logisztika (1) Macedónia (1) magyar (20) mák (21) malac (8) málna (15) malomipari termék (2) Málta (1) mandula (15) margarin (5) marhahús (77) márka (70) márkahűség (2) marketing (78) Mars (2) Masmi (1) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) meggy (26) méh (5) Merkur (3) Metro (1) méz (48) mezőgazdaság (9) mikulás (1) mobil telefon (1) Mogyi (1) mogyoró (13) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (6) Nagybani Piac (5) nápolyi (1) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (6) Németország (83) nemzetközi (5) Nestlé (2) Nielsen (61) nők (25) nrc (2) nyomonkövethetőség (3) nyugdíjasok (2) nyúl (29) OÉTI (3) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (7) online (3) Oroszország (12) öko (17) ökológia (1) ökotermékek (3) Örményország (1) őstermelő (4) őszibarack (26) padlizsán (12) palacsinta (1) paleo (1) pálinka (1) pályázat (33) Pápai Hús (1) paprika (51) paradicsom (57) paraj (1) parasztgazdaság (29) pazarlás (3) pékség (1) péksütemény (10) pénzügy (12) Penny Market (4) petrezselyem (25) pezsgő (4) piac (9) piackutatás (5) Pick (3) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) póréhagyma (16) Portugália (3) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (64) puszdeli (1) PWC (8) rágcsálnivaló (1) Reál (1) reggeli csemegék (2) regionális (10) reklám (4) rendezvény (8) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (26) Rewe (3) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (10) Rondo (1) rozs (12) rövid ellátási lánc (33) sajt (26) saláta (28) sárgabarack (20) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (45) sertés (89) sertéshús (71) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Slow Food (2) Small Food Business (47) (2) sóska (20) sör (20) Spanyolország (9) Spar (5) spárga (23) spárgatök (16) spenót (27) Steiermark (4) Stilton (1) Sutterlüty (1) sűrített tej (1) sütőipari termék (2) sütőtök (1) Svájc (2) Svédország (1) szabadalom (1) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (18) száraz tészta (2) szarvasmarha (53) szeder (5) szénatej (2) Szerbia (2) Szilasfood (2) szilva (21) Szinapszis (1) színezék (1) Szlovákia (16) Szlovénia (1) szója (13) Szonda Ipsos (14) szőlő (20) találkozó (18) tanulmány (15) tápérték (1) táplálkozás (18) Tárki (1) tartósított élelmiszer (1) tea (3) technológia (1) tej (142) tejföl (3) tejpor (5) tejtermék (26) termelői piaci ár (294) Tesco (3) testápoló (1) testsúly (1) tészta (2) Tirol (8) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (102) Tolnatej (1) torma (20) tökmagolaj (1) tönkölybúza (6) Törökország (5) tréning (7) túró (2) tyúk (56) uborka (43) Ukrajna (3) Unilever (2) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) vaj (7) vállalkozás (81) válság (7) vásárlás (51) Vásárlóerő Index (1) védjegy (6) vega (1) vegán (2) vendéglátás (2) VHT (1) videó (34) világ (499) Visegrádi (1) víz (2) vonalkód (1) Voralberg (7) vörös káposzta (19) vöröshagyma (59) WHO (1) Wien (5) zab (3) zeller (34) zene (1) Zimbo (1) zöldbab (14) zöldborsó (20) zöldhagyma (19) zöldség (85) Zöldségek Zöldfüzete (19) zsír (4) zsiradék (1)

Tudástár Archívum