2016. április 6.

AKI - Az Európai Unióban a diótermés mintegy 117 ezer tonna, 2016. március

A FAO adatai szerint a világon a dió betakarított területe meghaladta a 995 ezer hektárt, a termés a 3,4 millió tonnát is elérte az elmúlt években. A legnagyobb diótermelő Kína, ahol az USA agrárminisztériumának (USDA) becslése szerint a termés 11 százalékkal emelkedett a 2015/2016. gazdasági évben (szeptember–augusztus).

Az USA a harmadik legnagyobb termelő a világon, ahol a termés 575 ezer tonnára nőtt 2015-ben és meghaladta a 2014. évi rekordszintet is. Törökországban 40 százalékkal, 58 ezer tonnára nőtt a termés 2015-ben az előző alacsony bázisú évhez képest. Ukrajna diótermése 85 ezer tonnáról 102 ezer tonnára bővült a 2015/2016. gazdasági évben (szeptember–augusztus).

Európában a dió ültetvényfelülete az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt. Az USDA adatai szerint az EU-ban a dió termőterülete 66,8 ezer hektár, a termés 117 ezer tonna körül alakult a 2015/2016. gazdasági évben (október–szeptember). A legnagyobb termelők Franciaország és Románia. Az unió legnagyobb diótermelője, egyben a közösség legjelentősebb héjasdió-exportőre Franciaország, ahol csaknem 39 ezer tonna dió termett az előző évben. A franciaországi diótermés 70–80 százaléka Olaszországba, Spanyolországba és Németországba került az előző években.

Olaszországban 7 százalékkal, 10,2 ezer tonnára nőtt a termés 2015-ben az egy évvel korábbihoz képest. A dió minősége nagyon jó lett. Héjas diót főként az Egyesült Államokból importálnak júniusig, illetve Dél-Amerikából (Chile, Argentína) és Ausztráliából. Franciaország szintén jelentős beszállító az olasz piacon.

Az USDA előrevetítése szerint Spanyolországban 14 ezer tonnára nőtt a dió termése a 2015/2016. gazdasági évben az előző szezon 12,9 ezer tonna kibocsátásához képest.

Magyarország

A világon (és az EU-ban is) a mandula a legjelentősebb héjas gyümölcs, szemben Magyarországgal, ahol a dió termelése dominál. A magyar diófajták jó minőségűek, a méretük kiemelkedő, prémium kategóriába esnek. A dió az egyetlen héjas termésű, amelynek a külkereskedelmi egyenlege pozitív.

Magyarországon a diótermés az 1990-es évek közepén 3 ezer tonna körül mozgott, majd az elmúlt évek telepítéseinek köszönhetően 6 ezer tonna fölé emelkedett. A telepítések hatására szakértők a diótermelés közel kétszeres növekedését várják a következő 3–5 évben.

Az Európai Unió szabályozása alapján 2015-ben már nem volt beadható SAPS kiegészítő támogatás a héjas gyümölcsűek támogatása jogcím keretein belül. Ha dió, mogyoró vagy mandula után szeretett volna valaki támogatást kapni, lehetősége volt azt termeléshez kötötten igényelni a 9/2015. (III.13.) FM rendeletben leírtak szerint.

A korai érésű magyar fajták a külföldi konkurenciát megelőzve szeptemberben megjelenhetnek a nemzetközi piacokon is. Az időjárás kedvezett a diótermésnek, a 2015. évi termés nagyobb méretű, kiemelkedő minőségű lett.

A külpiacokon történő értékesítés mellett érdemes a hazai fogyasztás ösztönzésére is több figyelmet fordítani. Kutatások bizonyítják, hogy a napi rendszerességgel fogyasztott dió (minimum 40 gramm dióbél) jó hatással van pl. a vér koleszterinszintjének szabályozására, csökkentve a koszorúér-betegség kockázatát.

A KSH adatai szerint a héjasdió-import – döntően Bulgáriából – drasztikusan megugrott (2,8 tonnáról 49,3 tonnára) 2015-ben az előző évihez képest. Az import zömét ugyanakkor a dióbél adja, amelynek behozatala 15 százalékkal, 1,46 ezer tonnára csökkent ugyanebben az időszakban. Ukrajna 1,18 ezer tonnára növelte beszállításait a megfigyelt időszakban. Romániából 62 százalékkal kevesebb, 165 tonna, Franciaországból 70 százalékkal több, 25,5 tonna dióbél érkezett Magyarországra a megfigyelt periódusban.

A héjasdió-kivitel volumene 3 százalékkal, 2,19 ezer tonnára (értékét tekintve 2,41 milliárd forintról 1,84 milliárd forintra) csökkent 2015-ben az előző esztendőhöz képest. A kivitel elsősorban Németországba irányult. A Lengyeltótiban található 180 hektár dióültetvényből származó termés 95 százalékát héjas formában exportálják.

Magyarország dióbélkivitele 4 százalékkal, 2,20 ezer tonnára (értékét tekintve 4,80 milliárd forintról 4,64 milliárd forintra) mérséklődött 2015-ben az előző évihez képest. A dióbél exportpiaca diverzifikáltabb, mint a héjas dióé, elsősorban az Egyesült Királyságba, valamint Franciaországba és Németországba szállítottunk. A héjas diót jellemzően még a betakarítás évében értékesítik, míg a dióbél döntő hányada novembertől a következő év tavaszáig kerül exportra.

A Budapesti Nagybani Piacon a belföldi dióbél kínálata egész évben folyamatos. A hazai dió termelői ára 13 százalékkal volt magasabb (2984 forint/kilogramm) 2015-ben, mint egy évvel korábban. A 2015-ben betakarított dióbelet 2016. március elején 23 százalékkal alacsonyabb áron kínálták, mint az előző év azonos időszakában.

Teljes tanulmány

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kulcsszavak

1% (2) 2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (309) 2015 (306) 2016 (261) 2017 (142) 2018 (34) adalékanyag (3) áfa (3) áfonya (3) agrárium (196) Agrármonitor (6) akciós újság (16) AKI (811) Aldi (9) alkohol (10) állat (50) állateledel (4) alma (60) Amazon (3) Amerika (75) AMI (41) ár (41) árak (24) árbevétel (28) Argentina (3) árpa (15) ásványvíz (15) AT REL (32) Auchan (2) Ausztrália (4) Ausztria (135) bab (32) bárány (41) baromfi (135) bébiétel (1) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (37) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (4) Bonduelle (1) bor (129) borjú (18) borsó (18) Borsodi (1) brokkoli (10) BSI (59) Bulgária (1) Bunge (3) burgonya (60) búza (100) büfé (1) CBA (1) cékla (26) cereália (1) Chile (2) cikória (1) címke (7) Ciprus (1) Coca-Cola (1) convenience (1) Coop (1) cukkini (3) cukor (41) cukorka (3) cukorrépa (7) Csehország (5) cseresznye (26) csirke (80) csokoládé (8) csomagolás (10) Dánia (1) Danone (1) decilisek (1) Dél-Afrika (4) Destatis (6) dezodor (1) diétás (1) digitális (3) dió (38) direkt marketing (1) diszkont (1) divat (1) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) e-szám (1) EAFRD (9) édesítőszer (2) édesség (14) Édességgyártók Szövetsége (3) éel (1) EFKO (1) ÉFOSZ (1) egres (8) eladáshely (1) élelmiszer (285) élelmiszer-biztonság (16) élelmiszeripar (17) Élelmiszerklub Alapítvány (60) előadás (1) előírás (16) energiaital (5) eper (28) Erasmus+ (28) értékesítés (2) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) EU (15) EUFIC (14) Európai Unió (215) fagylalt (4) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felmérés (2) felvásárlási ár (741) Female Farmers (19) fenntartható fejlődés (2) fenntarthatóság (4) férfiak (1) fesztiválok (1) fiatalok (44) foglalkozás (1) fogyasztás (52) fogyasztói ár (36) fogyókúra (2) fokhagyma (42) Franciaország (11) Fresfel (1) Frischeparadies (1) friss (11) friss húskészítmények (5) Frutura (1) funkcionális élelmiszer (2) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (60) galamb (5) gasztronómia (5) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (30) Google (1) görögdinnye (23) Görögország (2) grafikon (1) Greenpeace (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyártók (3) gyerekek (5) gyorsfagyasztott (3) gyümölcs (78) gyümölcslé (12) HACCP (1) hal (7) háztartási vegyiáru (1) háztartások (8) Heineken (1) helyi (1) Heumilch (1) hipermarket (2) Hofer (4) Hogyan készítsük (1) Hollandia (3) honlap (1) Horvátország (2) hungarikum (1) Hungary-Meat (2) Hungrana (3) hús (13) húskészítmények (5) húsvét (6) IAASTD (1) ICG (1) idősek (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (10) Interspar (3) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) ital (2) jeges tea (1) jégkrém (11) joghurt (5) jövedelem (3) juh (47) K+F Konzervkutató (1) kacsa (61) kajszibarack (19) kakaó (1) kakas (21) kampány (1) káposzta (49) karácsony (5) karalábé (34) karfiol (43) Kärnten (2) kávé (7) kecske (18) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (20) keményítő (1) kenyér (11) képzés (13) kereskedelem (70) kereskedelmi márka (10) kereskedő (1) kereső szavak (1) kertészet (11) készétel (1) ketchup (1) kézműves (6) kiadások (4) Kidcomm (1) kínai kel (13) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (160) kommunikáció (2) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) köles (2) környezetbarát (3) körte (46) közétkezés (1) közterület (1) KSH (1368) kukorica (106) KutatóCentrum (1) külkereskedelem (22) Label Rouge (1) láncok (13) Ländle (2) lángos (1) Lekkerland (1) lekvár (4) lencse (15) Lengyelország (4) leves (1) LGV (1) liba (61) Lidl (7) liszt (4) (1) logisztika (1) Macedónia (1) magyar (20) mák (21) malac (8) málna (15) malomipari termék (2) Málta (1) mandula (15) margarin (5) marhahús (77) márka (70) márkahűség (2) marketing (78) Mars (2) Masmi (1) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) meggy (26) méh (5) Merkur (3) Metro (1) méz (48) mezőgazdaság (9) mikulás (1) mobil telefon (1) Mogyi (1) mogyoró (13) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (6) Nagybani Piac (5) nápolyi (1) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (6) Németország (83) nemzetközi (5) Nestlé (2) Nielsen (61) nők (25) nrc (2) nyomonkövethetőség (3) nyugdíjasok (2) nyúl (29) OÉTI (3) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (7) online (3) Oroszország (12) öko (17) ökológia (1) ökotermékek (3) Örményország (1) őstermelő (4) őszibarack (26) padlizsán (12) palacsinta (1) paleo (1) pálinka (1) pályázat (33) Pápai Hús (1) paprika (51) paradicsom (57) paraj (1) parasztgazdaság (29) pazarlás (3) pékség (1) péksütemény (10) pénzügy (12) Penny Market (4) petrezselyem (25) pezsgő (4) piac (9) piackutatás (5) Pick (3) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) póréhagyma (16) Portugália (3) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (64) puszdeli (1) PWC (8) rágcsálnivaló (1) Reál (1) reggeli csemegék (2) regionális (10) reklám (4) rendezvény (8) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (26) Rewe (3) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (10) Rondo (1) rozs (12) rövid ellátási lánc (33) sajt (26) saláta (28) sárgabarack (20) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (45) sertés (89) sertéshús (71) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Slow Food (2) Small Food Business (47) (2) sóska (20) sör (20) Spanyolország (9) Spar (5) spárga (23) spárgatök (16) spenót (27) Steiermark (4) Stilton (1) Sutterlüty (1) sűrített tej (1) sütőipari termék (2) sütőtök (1) Svájc (2) Svédország (1) szabadalom (1) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (18) száraz tészta (2) szarvasmarha (53) szeder (5) szénatej (2) Szerbia (2) Szilasfood (2) szilva (21) Szinapszis (1) színezék (1) Szlovákia (16) Szlovénia (1) szója (13) Szonda Ipsos (14) szőlő (20) találkozó (18) tanulmány (15) tápérték (1) táplálkozás (18) Tárki (1) tartósított élelmiszer (1) tea (3) technológia (1) tej (142) tejföl (3) tejpor (5) tejtermék (26) termelői piaci ár (294) Tesco (3) testápoló (1) testsúly (1) tészta (2) Tirol (8) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (102) Tolnatej (1) torma (20) tökmagolaj (1) tönkölybúza (6) Törökország (5) tréning (7) túró (2) tyúk (56) uborka (43) Ukrajna (3) Unilever (2) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) vaj (7) vállalkozás (81) válság (7) vásárlás (51) Vásárlóerő Index (1) védjegy (6) vega (1) vegán (2) vendéglátás (2) VHT (1) videó (34) világ (499) Visegrádi (1) víz (2) vonalkód (1) Voralberg (7) vörös káposzta (19) vöröshagyma (59) WHO (1) Wien (5) zab (3) zeller (34) zene (1) Zimbo (1) zöldbab (14) zöldborsó (20) zöldhagyma (19) zöldség (85) Zöldségek Zöldfüzete (19) zsír (4) zsiradék (1)

Tudástár Archívum