2016. március 30.

AKI - Az Európai Unióban a cukorkvóta eltörlése 2017. októbertől várható

A Czarnikov elemző központ a globális cukortermelést 183,2 millió tonnára becsüli a 2015/2016. gazdasági évre, ami 2,1 százalékkal marad el a 2014/2015. évi szezonban előállított 187,1 millió tonnától. 

Más irányadó elemző központok is a kibocsátás csökkenését várják: az F.O.Licht 181,7 millió tonna (2014/2015: 182,6 millió tonna), a Nemzetközi Cukorszervezet (ISO) 169,4 millió tonna (173,8 millió tonna), az USA mezőgazdasági minisztériuma (USDA) 173,4 millió tonna (174,3 millió tonna) cukor előállítására számít. A szakértők várakozásaikat a kedvezőtlen időjárási körülményekkel és a termelési kedv csökkenésével indokolják.

A globális cukortermelés a 2009/2010. gazdasági év óta folyamatosan meghaladta a fogyasztást, a legnagyobb kibocsátó régiókban hatalmas készletek halmozódtak fel, ami a cukor árának csökkenéséhez vezetett.

A cukor ára 2011 és 2015 között 65 százalékkal esett, mélypontját 2015 nyarán érte el. A nyomott árak nem ösztönzik a gazdákat a cukorrépa/cukornád termelésére. Piaci elemzők a tíz legnagyobb cukortermelő körzetet figyelembe véve csak Oroszországban és Ausztráliában számítanak több cukor előállítására.

Az alacsony árak a felhasználás növekedését ösztönzik. A Czarnikow elemző központ és az ISO előrejelzései szerint a fogyasztás a 2015/2016. gazdasági évben 3,2–3,5 millió tonnával fogja meghaladni az előző szezonét. A Czarnikow jelentése szerint amíg a 2014/2015. gazdasági évben 3 millió tonnával nagyobb volt a globális kibocsátás, mint a fogyasztás, addig a 2015/2016. évi szezonban már a fogyasztás fogja 4,1 millió tonnával meghaladni a termelést.

A New York-i árutőzsdén a nyerscukor fronthavi jegyzése 2015 januárjában 320–350 dollár (USD)/tonna között alakult, majd júliusra 250–260 dollár/tonnára süllyedt, ezt követően emelkedő irányt vett. A termék jegyzése az elmúlt év végén már újra elérte az év eleji 320 dollár/tonnát. Az emelkedő trend 2016 elején megtorpant, és 2015 negyedik negyedévének átlagához viszonyítva 2016 januárjában 5–10 százalékkal alacsonyabb volt a jegyzés (280–320 dollár/tonna).

A cukorárak emelkedését a néhány jelentős exportőr országban felhalmozódott nagy cukorkészlet korlátozza. Az ausztrál agrárgazdasági és erőforrás-gazdálkodási tudományok hivatalának (ABARES) jelentése szerint a globális készlet 2015/2016-ban 78,1 millió tonna lesz, ami 3 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál.

Elsősorban Ázsiában magasak a készletek. Véleményük szerint a 2015/2016. gazdasági évben még csökkenő globális termelés és emelkedő felhasználás esetén sem várható jelentős áremelkedés.

A világpiacon és az Európai Unió piacán bekövetkezett változások a londoni árutőzsdén is éreztették hatásukat. A fehércukor jegyzése az előző évben a nyerscukoréhoz hasonló trendet mutatott, 2016 januárjában 420–430 dollár/tonnáért jegyezték a fehércukrot, ami túlszárnyalta az elmúlt év azonos időszakában regisztrált 380–410 dollár/tonna kurzust. A fehércukor jegyzése 2016 januárjában még tartani tudta az elmúlt év utolsó negyedévének szintjét, ugyanakkor februárra csökkent.

A cukor árának már az elmúlt években bekövetkezett csökkenése miatt az unióban a gazdák 2015-ben kisebb területen termeltek cukorrépát, és a kedvezőtlen időjárás hatására a hozamok is elmaradtak a várakozásoktól. Az Európai Bizottság adatai szerint az átlaghozam 70,48 tonna/hektár volt, míg az előző évben 76,97 tonna/hektár. Csak Dániában (61,59 tonna/hektár), Spanyolországban (93,25 tonna/hektár) és Olaszországban (57,97 tonna/hektár) értek el az előző évinél kedvezőbb hozamokat. Az elmúlt év őszén az 1970/1971. gazdasági év óta a legkevesebb cukorrépát takarították be.

Az Európai Bizottság a 2015/2016. szezonra vonatkozólag csak 14,9 millió tonna cukor előállítását jelezte. A közösség cukorkészletét 1,43 millió tonnára, az import mennyiségét 3,73 millió tonnára várják, ezért a felhasználható cukormennyiség összességében 19,4 millió tonna lesz. A rendelkezésre álló cukor mennyisége még akkor is meghaladhatja a fogyasztást, ha a 2014/2015. évi 16,67 millió tonna felhasználás 2015/2016-ban 17 millió tonnára nő. A folyó gazdasági évben átlagosan 420 euró/tonna cukor- és 26,9 euró/tonna a cukorrépaátlagárra (16 százalékos cukortartalomra vonatkoztatva) számít az Európai Bizottság.

Az Európai Bizottság 2017. szeptember 30-tól tervezi a cukorkvóta eltörlését, a globális piaci folyamatok hatása ezt követően tovább erősödhet a közösség cukorpiacán. Az ágazatban a küszöbönálló változások miatt bizonytalanságok is megfigyelhetők. Az Európai Bizottság középtávú, 2025-ig szóló előrevetítése már figyelembe veszi a kvótaeltörlést is. A szakértők nem számolnak a cukorrépa-termesztés jelentős változására. A cukorrépa betakarított mennyisége a vizsgált időszak végén 112 millió tonna körül alakulhat. Az F.O.Licht szakértői szerint a kvótaeltörlést követően csak azon területeken marad meg a cukorrépa-termelés, ahol a leghatékonyabban termelnek és a legjobb hozamokat érik el. Véleményük szerint a kontinens északi és déli részén alig lesz termelés, míg a cukorrépa éghajlati igényeinek legjobban megfelelő területeken növekedés várható. A Thünen intézet szakértői elsősorban Belgiumban és Hollandiában számolnak a cukortermelés jelentős növekedésére.

Németországra és Franciaországra vonatkozó előrejelzésüket csak enyhén korrigálták fölfelé, míg Dániában és Olaszországban enyhe csökkenésre számítanak.

A szakértők az Európai Unióban jelentős területnövekedésre tehát nem számítanak, inkább azt valószínűsítik, hogy a növény igényének leginkább megfelelő éghajlatú területekre koncentrálódott termelés hatására a hozamok javulnak. A cukorrépa-termesztés szempontjából gyengébb adottságú területeken a gazdák várhatóan mást fognak termelni, például gabonaféléket. Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy akár csökkenhet is a cukorrépa termőterülete. A jobb környezeti adottságú területeken a termelési költségek mérséklődhetnek.

A Thünen intézet munkatársai a cukorrépa termőterületére vonatkozólag az eddiginél nagyobb ingadozást is elképzelhetőnek tartanak, mivel a piac érzékenyebb lesz a globális folyamatokra. A cukorrépa-termelő országok könnyebben reagálnak a cukor árváltozására, szemben a cukornádtermelő régiókkal. A cukornádültetvényt ahhoz, hogy a befektetési költség megtérüljön, legalább négy-öt évig termelésben kell tartani, míg a cukorrépa esetén évente változhat a termőterület nagysága.

A Thünen intézet szakértői szerint a cukorrépa-termelőknek hosszabb távon kell majd gondolkodniuk. A cukorgyár és a cukorrépa-termelő egymásra utaltsága erősebb lesz, ha jövedelmezően akarnak termelni. Ahhoz, hogy a cukorgyár versenyképesen tudjon működni, fontos, hogy biztosítva legyen az alapanyag-ellátás, ezért előtérbe kerülhetnek a hosszabb távú szerződések.

A kvótaeltörlést követő időszakban nőhet a termelés kockázata, különösen az első évekre vonatkozó várakozásokban nagy a bizonytalanság. A cukorrépa árát a jobb hozamok, a hatékonyabb termelés és az alacsony szállítási költségek támogathatják. A kvóta eltörlése után is cél a termelők méltányos jövedelemhez juttatása.

Alacsony cukorárak esetén, valamint az exportkorlátozások megszűnésével az Európai Bizottság szakértői úgy ítélik meg, hogy a közösség jelenleg 1,5 millió tonna kivitele 1,8–1,9 millió tonnára nőhet 2025-ig, miközben az import 3,5 millióról 1,9 millió tonnára csökkenhet.

Német szakértők összességében üdvözölték a piachoz igazodás igényét, de szerintük a külső piacvédelmet továbbra is fenn kell tartani, mert néhány nagy cukortermelő ország (Brazília, India, Thaiföld) a termelés védelmében piaci beavatkozásokat hajthat végre, miközben az unió piaca teljesen liberalizált lesz. A német szakértők véleménye az, hogy támogatott nádcukor ne kerüljön a közösség liberalizált piacára. Az Európai Bizottságot fel kell szólítani, hogy ezt az álláspontot képviselje, ha kell, akkor a Világkereskedelmi Szervezetnél is.

A Bonnban megtartott, „A cukorpiac Németországban 2017” című konferencián 120 szakmai szervezet képviselője egyetértett abban, hogy a német cukorrépatermelők és -feldolgozók felkészültek a 2017 utáni időszakra, és egy szakértői csoport is nyomon követi a piaci eseményeket. Több tagállamban, például Nagy-Britanniában a szerződéseket a gazdákkal már több évre előre megkötik.

A kvóta eltörlését követően a piaci feltételek fogják meghatározni a cukor és az izoglükóz termelését. Magyarország izoglükózkvótája 250 ezer tonna jelenleg, amit ki is merítünk. Hazánk adottsága a kukorica-, illetve búzaalapú izoglükóz előállítására kedvezőbb, mint a cukorrépa-termesztésre. Az Európai Bizottság középtávon arra számít, hogy a közösség izoglükóz-termelése a 2015. évi 0,7 millió tonnáról 2025-ig 2,3 millió tonnára emelkedik. A cukorrépa bioetanol célú felhasználása a kvóta eltörlése után is változatlan maradhat.

A cukorkvóta 2017-es kivezetése után a világpiaci versenynek való nagyobb kitettség az unió cukorszektorát, így a hazai ágazatot is nagy kihívás elé állítja. A cukorrépa-alapú cukorgyártás ott tud fennmaradni, ahol a leginkább versenyképes mind a termelés, mind a feldolgozás.

Teljes tanulmány

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kulcsszavak

1% (2) 2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (309) 2015 (306) 2016 (261) 2017 (142) 2018 (35) adalékanyag (3) áfa (3) áfonya (3) agrárium (196) Agrármonitor (6) akciós újság (16) AKI (811) Aldi (9) alkohol (10) állat (50) állateledel (4) alma (60) Amazon (3) Amerika (75) AMI (41) ár (41) árak (24) árbevétel (28) Argentina (3) árpa (15) ásványvíz (15) AT REL (32) Auchan (2) Ausztrália (4) Ausztria (135) bab (32) bárány (41) baromfi (135) bébiétel (1) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (37) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (4) Bonduelle (1) bor (129) borjú (18) borsó (18) Borsodi (1) brokkoli (10) BSI (59) Bulgária (1) Bunge (3) burgonya (60) búza (100) büfé (1) CBA (1) cékla (26) cereália (1) Chile (2) cikória (1) címke (8) Ciprus (1) Coca-Cola (1) convenience (1) Coop (1) cukkini (3) cukor (41) cukorka (3) cukorrépa (7) Csehország (5) cseresznye (26) csirke (80) csokoládé (8) csomagolás (10) Dánia (1) Danone (1) decilisek (1) Dél-Afrika (4) Destatis (6) dezodor (1) diétás (1) digitális (3) dió (38) direkt marketing (1) diszkont (1) divat (1) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) e-szám (1) EAFRD (9) édesítőszer (2) édesség (14) Édességgyártók Szövetsége (3) éel (1) EFKO (1) ÉFOSZ (1) egres (8) eladáshely (1) élelmiszer (285) élelmiszer-biztonság (16) élelmiszeripar (17) Élelmiszerklub Alapítvány (60) előadás (1) előírás (16) energiaital (5) eper (28) Erasmus+ (28) értékesítés (2) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) EU (15) EUFIC (14) Európai Unió (215) fagylalt (4) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felmérés (2) felvásárlási ár (741) Female Farmers (19) fenntartható fejlődés (2) fenntarthatóság (4) férfiak (1) fesztiválok (1) fiatalok (44) foglalkozás (1) fogyasztás (52) fogyasztói ár (36) fogyókúra (2) fokhagyma (42) Franciaország (11) Fresfel (1) Frischeparadies (1) friss (11) friss húskészítmények (5) Frutura (1) funkcionális élelmiszer (2) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (60) galamb (5) gasztronómia (5) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (30) Google (1) görögdinnye (23) Görögország (2) grafikon (1) Greenpeace (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyártók (3) gyerekek (5) gyorsfagyasztott (3) gyümölcs (78) gyümölcslé (12) HACCP (1) hal (7) háztartási vegyiáru (1) háztartások (8) Heineken (1) helyi (1) Heumilch (1) hipermarket (2) Hofer (4) Hogyan készítsük (1) Hollandia (3) honlap (1) Horvátország (2) hungarikum (1) Hungary-Meat (2) Hungrana (3) hús (13) húskészítmények (5) húsvét (6) IAASTD (1) ICG (1) idősek (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (10) Interspar (3) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) ital (2) jeges tea (1) jégkrém (11) joghurt (5) jövedelem (3) juh (47) K+F Konzervkutató (1) kacsa (61) kajszibarack (19) kakaó (1) kakas (21) kampány (1) káposzta (49) karácsony (5) karalábé (34) karfiol (43) Kärnten (2) kávé (7) kecske (18) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (20) keményítő (1) kenyér (11) képzés (13) kereskedelem (70) kereskedelmi márka (10) kereskedő (1) kereső szavak (1) kertészet (11) készétel (1) ketchup (1) kézműves (6) kiadások (4) Kidcomm (1) kínai kel (13) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (160) kommunikáció (2) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) köles (2) környezetbarát (3) körte (46) közétkezés (1) közterület (1) KSH (1368) kukorica (106) KutatóCentrum (1) külkereskedelem (22) Label Rouge (1) láncok (13) Ländle (2) lángos (1) Lekkerland (1) lekvár (4) lencse (15) Lengyelország (4) leves (1) LGV (1) liba (61) Lidl (7) liszt (4) (1) logisztika (1) Macedónia (1) magyar (20) mák (21) malac (8) málna (15) malomipari termék (2) Málta (1) mandula (15) margarin (5) marhahús (77) márka (70) márkahűség (2) marketing (78) Mars (2) Masmi (1) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) meggy (26) méh (5) Merkur (3) Metro (1) méz (48) mezőgazdaság (9) mikulás (1) mobil telefon (1) Mogyi (1) mogyoró (13) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (6) Nagybani Piac (5) nápolyi (1) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (6) Németország (84) nemzetközi (5) Nestlé (2) Nielsen (61) nők (25) nrc (2) nyomonkövethetőség (3) nyugdíjasok (2) nyúl (29) OÉTI (3) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (7) online (3) Oroszország (12) öko (17) ökológia (1) ökotermékek (3) Örményország (1) őstermelő (4) őszibarack (26) padlizsán (12) palacsinta (1) paleo (1) pálinka (1) pályázat (33) Pápai Hús (1) paprika (51) paradicsom (57) paraj (1) parasztgazdaság (29) pazarlás (3) pékség (1) péksütemény (10) pénzügy (12) Penny Market (4) petrezselyem (25) pezsgő (4) piac (9) piackutatás (5) Pick (3) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) póréhagyma (16) Portugália (3) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (64) puszdeli (1) PWC (8) rágcsálnivaló (1) Reál (1) reggeli csemegék (2) regionális (11) reklám (4) rendezvény (8) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (26) Rewe (3) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (10) Rondo (1) rozs (12) rövid ellátási lánc (33) sajt (26) saláta (28) sárgabarack (20) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (45) sertés (89) sertéshús (71) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Slow Food (2) Small Food Business (47) (2) sóska (20) sör (20) Spanyolország (9) Spar (5) spárga (23) spárgatök (16) spenót (27) Steiermark (4) Stilton (1) Sutterlüty (1) sűrített tej (1) sütőipari termék (2) sütőtök (1) Svájc (2) Svédország (1) szabadalom (1) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (18) száraz tészta (2) szarvasmarha (53) szeder (5) szénatej (2) Szerbia (2) Szilasfood (2) szilva (21) Szinapszis (1) színezék (1) Szlovákia (16) Szlovénia (1) szója (13) Szonda Ipsos (14) szőlő (20) találkozó (18) tanulmány (15) tápérték (1) táplálkozás (18) Tárki (1) tartósított élelmiszer (1) tea (3) technológia (1) tej (142) tejföl (3) tejpor (5) tejtermék (26) termelői piaci ár (294) Tesco (3) testápoló (1) testsúly (1) tészta (2) Tirol (8) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (102) Tolnatej (1) torma (20) tökmagolaj (1) tönkölybúza (6) Törökország (5) tréning (7) túró (2) tyúk (56) uborka (43) Ukrajna (3) Unilever (2) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) vaj (7) vállalkozás (81) válság (7) vásárlás (51) Vásárlóerő Index (1) védjegy (6) vega (1) vegán (2) vendéglátás (2) VHT (1) videó (34) világ (499) Visegrádi (1) víz (2) vonalkód (1) Voralberg (7) vörös káposzta (19) vöröshagyma (59) WHO (1) Wien (5) zab (3) zeller (34) zene (1) Zimbo (1) zöldbab (14) zöldborsó (20) zöldhagyma (19) zöldség (85) Zöldségek Zöldfüzete (19) zsír (4) zsiradék (1)

Tudástár Archívum