2016. március 29.

AKI - Az Európai Unió sertéshús-behozatalának 61 százaléka Svájcból származik, 2016. március

Az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériumának (USDA) adatai szerint 1 százalékkal volt alacsonyabb az USA sertéshústermelése 2016 januárjában a 2015. januárihoz képest. A vágások száma nem változott jelentősen, míg a vágóhidakra kerülő sertések élősúlya 1 százalékkal csökkent a megfigyelt időszakban. 

A sertés ára 1,23 dollár (USD)/kilogramm hasított súly volt 2016 januárjában, ez 25 százalékos csökkenést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. Az előző évinél nagyobb vágósertés-kínálat okozta a különbséget a két év átlagára között.

Az USDA 2025-ig szóló, középtávú projekciója szerint az USA sertéshús-kibocsátása 2025-re elérheti a 12,6 millió tonnát, ami 22 százalékkal haladná meg a 2014. évi mennyiséget. Az amerikai szakértők a takarmányköltségek csökkenését valószínűsítik a következő dekádban, emellett a fialások és az almonkénti malacszámok emelkedését vetítik előre. A PED-vírus által megtépázott állomány a 2014. évi 64,7 millióról 72,2 millió egyedre bővülhet 2025-re.

Az USA sertéshúsexportja a termelés bővülése miatt előreláthatóan folyamatosan nő 2025-ig. Az időszak végén 2,8 millió tonna lehet a kivitel, azaz 29 százalékkal több sertéshúst értékesíthetnek a nemzetközi piacon, mint 2014-ben. Az amerikai sertéshúsexport bővülését a legfontosabb piacok, a csendes-óceáni térség és Mexikó keresletének az élénkülése biztosíthatja.

Az USA sertéshúsimportjának 9 százalékos növekedése várható 2014–2025 között. A sertéshúsfogyasztás több mint 18 százalékos bővülését jelzik 2025-re 2014-hez képest. Az egy főre jutó fogyasztás 10 százalékkal emelkedhet a vizsgált időszakban.

Brazíliában a sertés ára 3,3 százalékkal volt alacsonyabb 2016 januárjában (5,86 brazil reál/kilogramm hasított súly), mint az előző esztendő azonos hónapjában. A brazíliai sertés- és baromfitenyésztők szövetségének (ABPA) adatai szerint Brazília sertéshúsexportja 63 százalékkal, 47 ezer tonnára nőtt 2016 januárjában az egy évvel korábbihoz képest. A brazíliai sertéshús egyik fő importőre, Oroszország 10 százalékkal kevesebb sertéshúst vásárolt a dél-amerikai országból az év első hónapjában, mint egy évvel korábban.

Ugyanakkor a másik nagy importőr, Hongkong 88 százalékkal növelte a vásárolt mennyiséget 2016. januárban a 2015. januárihoz viszonyítva. A teljes export nagymértékű növekedéséhez hozzájárult, hogy egyre több üzem szállíthat Kínába, így az már az ország hatodik legnépszerűbb célpiaca. Ezen túlmenően Szingapúr, Argentína és Uruguay is több brazíliai sertéshúst vásárolt. Brazília piaci helyzetét erősítheti, hogy az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) 14 szövetségi államot a klasszikus sertéspestistől mentesnek nyilvánított a közelmúltban. Ugyanakkor a takarmány- és energiaköltségek emelkedése a sertéshús és a húskészítmények árának növekedését okozhatja.

Európai Unió

Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unió 7,6 százalékkal több sertéshúst (3,26 millió tonna) értékesített a nemzetközi piacon 2015-ben, mint egy évvel korábban. Az export több mint fele Kínába, Japánba és Hongkongba irányult. Kínába az egy évvel korábbinál 55 százalékkal több uniós sertéshús került január és december között, míg Hongkongba 29 százalékkal, Japánba 5 százalékkal kevesebb.

A közösség sertéshúsimportja (33 ezer tonna) 6,3 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban, a behozatal 61 százaléka Svájcból származott.

Az Európai Unióban az „E” kereskedelmi osztályba tartozó sertés vágóhídi belépési ára 1,28 euró/kilogramm hasított hideg súly volt 2016 januárjában, 2 százalékkal csökkent egy év alatt.
A lipcsei árutőzsdén a sertés márciusi határidőre szóló jegyzése csökkent, míg az áprilisi és a májusi stagnált 2016 8. hetének végén az egy héttel korábbihoz viszonyítva.

Az uniós sertéspiac szempontjából meghatározó vállalatok és vágóhidak többsége nem változtatott a sertések átvételi árán 2016 8. hetében, míg egy részük 1-2 százalékkal csökkentette árait az előző hetihez viszonyítva. Ugyanakkor a sertésárak átlagosan 6 százalékkal voltak alacsonyabbak az előző év azonos hetének átlagárához képest.

A németországi szerződéses ár és a Tönnies felvásárlási ára 1,31 euró/kilogramm hasított súly volt a megfigyelt időszakban. A West Fleisch 1,29,a Vion 1,23, a Danish Crown és a Tican 1,17 euró/kilogramm hasított súly áron vásárolta a sertéseket a 8. héten. A németországi vágóhidak 9. heti árai több mint 5 százalékkal csökkentek az előző hetihez viszonyítva.

Magyarország

A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 36 százalékkal esett 2015 első tizenegy hónapjában az egy évvel korábban külpiacon eladott mennyiséghez viszonyítva. Legfőbb partnereink Románia, Szerbia és Ausztria voltak. A Romániába (–37 százalék), Szerbiába (–61 százalék) és Ausztriába (–13 százalék) szállított mennyiség csökkent. Az előző évihez képest a Szlovákiába (–53 százalék) kivitt élő sertés volumene jelentős mértékben esett, ugyanakkor a Németországba irányuló export a két és félszeresére nőtt.

Az élősertés-behozatal 19 százalékkal emelkedett a megfigyelt időszakban. A legnagyobb beszállítók Szlovákia, Németország, Hollandia és Csehország voltak. A Szlovákiából és Csehországból vásárolt sertések mennyisége 50 százalékkal nőtt. A Németországból származó élő sertések volumene nem változott számottevően, míg a Hollandiából származóké 9 százalékkal csökkent.

A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége több mint 2 százalékkal nőtt, míg értéke 4 százalékkal csökkent a 2015. január–november közötti időszakban 2014 első tizenegy hónapjához viszonyítva. A legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba és Japánba szállítottuk. Romániába (–12 százalék) mérséklődött a kivitel, Olaszországba nem változott jelentősen, ugyanakkor Japánba 9 százalékkal nőtt.

A sertéshúsimport volumene 6 százalékkal, értéke 11 százalékkal csökkent. A sertéshús csaknem fele Németországból és Lengyelországból származott. Magyarország élő sertésből nettó importőr, míg sertéshúsból nettó exportőr volt a vizsgált periódusban.

A hazai termelésű vágósertés termelői ára 399 forint/kilogramm hasított súly volt 2016 januárjában, 4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A termékpálya további fázisaiban is csökkentek az árak.

Az AKI PÁIR adatai szerint a darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 13 százalékkal volt alacsonyabb 2016 januárjában, mint 2015 azonos hónapjában.

A KSH adatai szerint a sertéskaraj fogyasztói ára 5 százalékkal, a sertéscombé pedig 17 százalékkal csökkent a megfigyelt időszakban.

Teljes tanulmány

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kulcsszavak

1% (2) 2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (309) 2015 (306) 2016 (261) 2017 (142) 2018 (34) adalékanyag (3) áfa (3) áfonya (3) agrárium (196) Agrármonitor (6) akciós újság (16) AKI (811) Aldi (9) alkohol (10) állat (50) állateledel (4) alma (60) Amazon (3) Amerika (75) AMI (41) ár (41) árak (24) árbevétel (28) Argentina (3) árpa (15) ásványvíz (15) AT REL (32) Auchan (2) Ausztrália (4) Ausztria (135) bab (32) bárány (41) baromfi (135) bébiétel (1) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (37) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (4) Bonduelle (1) bor (129) borjú (18) borsó (18) Borsodi (1) brokkoli (10) BSI (59) Bulgária (1) Bunge (3) burgonya (60) búza (100) büfé (1) CBA (1) cékla (26) cereália (1) Chile (2) cikória (1) címke (7) Ciprus (1) Coca-Cola (1) convenience (1) Coop (1) cukkini (3) cukor (41) cukorka (3) cukorrépa (7) Csehország (5) cseresznye (26) csirke (80) csokoládé (8) csomagolás (10) Dánia (1) Danone (1) decilisek (1) Dél-Afrika (4) Destatis (6) dezodor (1) diétás (1) digitális (3) dió (38) direkt marketing (1) diszkont (1) divat (1) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) e-szám (1) EAFRD (9) édesítőszer (2) édesség (14) Édességgyártók Szövetsége (3) éel (1) EFKO (1) ÉFOSZ (1) egres (8) eladáshely (1) élelmiszer (285) élelmiszer-biztonság (16) élelmiszeripar (17) Élelmiszerklub Alapítvány (60) előadás (1) előírás (16) energiaital (5) eper (28) Erasmus+ (28) értékesítés (2) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) EU (15) EUFIC (14) Európai Unió (215) fagylalt (4) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felmérés (2) felvásárlási ár (741) Female Farmers (19) fenntartható fejlődés (2) fenntarthatóság (4) férfiak (1) fesztiválok (1) fiatalok (44) foglalkozás (1) fogyasztás (52) fogyasztói ár (36) fogyókúra (2) fokhagyma (42) Franciaország (11) Fresfel (1) Frischeparadies (1) friss (11) friss húskészítmények (5) Frutura (1) funkcionális élelmiszer (2) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (60) galamb (5) gasztronómia (5) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (30) Google (1) görögdinnye (23) Görögország (2) grafikon (1) Greenpeace (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyártók (3) gyerekek (5) gyorsfagyasztott (3) gyümölcs (78) gyümölcslé (12) HACCP (1) hal (7) háztartási vegyiáru (1) háztartások (8) Heineken (1) helyi (1) Heumilch (1) hipermarket (2) Hofer (4) Hogyan készítsük (1) Hollandia (3) honlap (1) Horvátország (2) hungarikum (1) Hungary-Meat (2) Hungrana (3) hús (13) húskészítmények (5) húsvét (6) IAASTD (1) ICG (1) idősek (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (10) Interspar (3) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) ital (2) jeges tea (1) jégkrém (11) joghurt (5) jövedelem (3) juh (47) K+F Konzervkutató (1) kacsa (61) kajszibarack (19) kakaó (1) kakas (21) kampány (1) káposzta (49) karácsony (5) karalábé (34) karfiol (43) Kärnten (2) kávé (7) kecske (18) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (20) keményítő (1) kenyér (11) képzés (13) kereskedelem (70) kereskedelmi márka (10) kereskedő (1) kereső szavak (1) kertészet (11) készétel (1) ketchup (1) kézműves (6) kiadások (4) Kidcomm (1) kínai kel (13) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (160) kommunikáció (2) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) köles (2) környezetbarát (3) körte (46) közétkezés (1) közterület (1) KSH (1368) kukorica (106) KutatóCentrum (1) külkereskedelem (22) Label Rouge (1) láncok (13) Ländle (2) lángos (1) Lekkerland (1) lekvár (4) lencse (15) Lengyelország (4) leves (1) LGV (1) liba (61) Lidl (7) liszt (4) (1) logisztika (1) Macedónia (1) magyar (20) mák (21) malac (8) málna (15) malomipari termék (2) Málta (1) mandula (15) margarin (5) marhahús (77) márka (70) márkahűség (2) marketing (78) Mars (2) Masmi (1) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) meggy (26) méh (5) Merkur (3) Metro (1) méz (48) mezőgazdaság (9) mikulás (1) mobil telefon (1) Mogyi (1) mogyoró (13) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (6) Nagybani Piac (5) nápolyi (1) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (6) Németország (83) nemzetközi (5) Nestlé (2) Nielsen (61) nők (25) nrc (2) nyomonkövethetőség (3) nyugdíjasok (2) nyúl (29) OÉTI (3) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (7) online (3) Oroszország (12) öko (17) ökológia (1) ökotermékek (3) Örményország (1) őstermelő (4) őszibarack (26) padlizsán (12) palacsinta (1) paleo (1) pálinka (1) pályázat (33) Pápai Hús (1) paprika (51) paradicsom (57) paraj (1) parasztgazdaság (29) pazarlás (3) pékség (1) péksütemény (10) pénzügy (12) Penny Market (4) petrezselyem (25) pezsgő (4) piac (9) piackutatás (5) Pick (3) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) póréhagyma (16) Portugália (3) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (64) puszdeli (1) PWC (8) rágcsálnivaló (1) Reál (1) reggeli csemegék (2) regionális (10) reklám (4) rendezvény (8) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (26) Rewe (3) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (10) Rondo (1) rozs (12) rövid ellátási lánc (33) sajt (26) saláta (28) sárgabarack (20) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (45) sertés (89) sertéshús (71) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Slow Food (2) Small Food Business (47) (2) sóska (20) sör (20) Spanyolország (9) Spar (5) spárga (23) spárgatök (16) spenót (27) Steiermark (4) Stilton (1) Sutterlüty (1) sűrített tej (1) sütőipari termék (2) sütőtök (1) Svájc (2) Svédország (1) szabadalom (1) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (18) száraz tészta (2) szarvasmarha (53) szeder (5) szénatej (2) Szerbia (2) Szilasfood (2) szilva (21) Szinapszis (1) színezék (1) Szlovákia (16) Szlovénia (1) szója (13) Szonda Ipsos (14) szőlő (20) találkozó (18) tanulmány (15) tápérték (1) táplálkozás (18) Tárki (1) tartósított élelmiszer (1) tea (3) technológia (1) tej (142) tejföl (3) tejpor (5) tejtermék (26) termelői piaci ár (294) Tesco (3) testápoló (1) testsúly (1) tészta (2) Tirol (8) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (102) Tolnatej (1) torma (20) tökmagolaj (1) tönkölybúza (6) Törökország (5) tréning (7) túró (2) tyúk (56) uborka (43) Ukrajna (3) Unilever (2) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) vaj (7) vállalkozás (81) válság (7) vásárlás (51) Vásárlóerő Index (1) védjegy (6) vega (1) vegán (2) vendéglátás (2) VHT (1) videó (34) világ (499) Visegrádi (1) víz (2) vonalkód (1) Voralberg (7) vörös káposzta (19) vöröshagyma (59) WHO (1) Wien (5) zab (3) zeller (34) zene (1) Zimbo (1) zöldbab (14) zöldborsó (20) zöldhagyma (19) zöldség (85) Zöldségek Zöldfüzete (19) zsír (4) zsiradék (1)

Tudástár Archívum