2012. április 11.

Kopint-Tárki - Friss zöldség és gyümölcs a hipermarketekben

2012 februárjában és márciusában a Kopint-Tárki megismételte 10 évvel ezelőtti kutatását az Auchan, a Cora és a Tesco egy-egy budapesti egységének friss zöldség-gyümölcs kínálatáról.

Eredmény összefoglalása

Alapterület

A hipermarketek zöldség-gyümölcs osztályainak átlagos alapterülete a korábbi 433 m2-ről 370 m2-re csökkent – a kisebb területen azonban ma lényegesen több cikkelemet árusítanak. A három áruház közül egyedül az Auchannál nőtt az eladóterület, de itt növekedett a legnagyobb mértékben az árusított cikkelemek száma is.

Termékválaszték

2012-ben egy hipermarket átlagosan 41 gyümölcs- és 126 zöldségcikkelemet kínál, összesen 167 különböző terméket, de az Auchan egy híján 200-at. A 2008-as felmérés szerint a hazai diszkontok átlaga 46 cikkelem. 

2000 óta a zöldségcikkelemek átlagos száma a hipermarketekben 73-ról 126-ra nőtt. De az Auchanban több mint a kétszeresére. Nem annyira a választék szélessége, tehát a termékkategóriák száma nőtt, hanem a választék mélysége, azaz egy-egy termékkategórián belül a cikkelemek (fajták, csomagolási egységek ) száma. A választék egyrészt minőség és árszint szerint differenciálódott, másrészt funkcionálisan (pl. főző-, sütő-, salátaburgonya). Így ma már mindegyik hipermarketben legalább 10-féle paprikát, paradicsomot, burgonyát, gombát, salátakeveréket vagy almát vásárolhatunk, de az Auchanban 21-féle paprikát és 17-féle burgonyát találtak a felmérés készítői. 

A gyümölcscikkelemek száma 10 év alatt nem változott, ezen belül azonban a hazai termelésből a éli szezonban nem elérhető fajok (barack, szilva, szamóca) és a déligyümölcsök, egzotikumok száma csökkent, az almáé és a körtéé viszont nőtt. 

A választék speciális szegmenseit alkotják az organikus termékek és a különlegességek. A biozöldség és -gyümölcs aránya a kínálatban 3%-ról 7%-ra emelkedett. Érdekesség, hogy míg 2000-ben úttörőként egyedül a Tesco árult organikus zöldség-gyümölcsöt, 2012-ben az Auchan és a Cora árusított és a Tesco nem.
A különlegességeket mindenekelőtt a világ minden tájáról érkező egzotikus gyümölcsök jelenti, amelyeket a vásárlók többsége ma még valószínűleg alig ismer: licsi, passiógyümölcs, physalis, nasikörte, kumquat, sárga szilva, furtunelia, peppino, kiwano, karambola, sárkánygyümölcs.

Import

Az import 2000-ben szinte csak a magyarországi termelésből a téli szezonban nem elérhető fajokra korlátozódott, de az uniós csatlakozással a korábbi erős vámvédelem megszűnt és a behozatal megugrott. A hipermarketek kínálatában a külföldi zöldség-gyümölcs aránya 35%-ról mára 50%-ra emelkedett. A három láncban az import aránya csaknem teljesen azonos. 

Az import részesedése zöldségből 10%-ról 44%-ra ugrott, mert a választék szinte kizárólag külföldi áruval bővült: az importcikkelemek száma 2000-ben mg csak 8, 2012-ben viszont már 55 volt, miközben a hazaiaké 65-ről csak 71-re emelkedett. 

A gyümölcs esetében a téli idényben az importarány érthetően magasabb (2012-ben 72%) a déligyümölcs, illetve a hazai áru korlátozott kínálata miatt. Talán meglepő, hogy 2000-ben magasabb, 79%-os volt, de azóta nőtt a hazai termelésből a téli szezonban is elérhető cikkelemek száma (döntően alma és körte). Igaz viszont, hogy a termékkategórián belül az import aránya 17%-ról 23%-ra emelkedett. 

A legtöbb importcikkelem Olaszországból és Spanyolországból érkezik, de a paradicsom és a paprika jelentős része az unión kívülről, Marokkóból és Jordániából. Bár a hipermarketek választék-bővítési törekvései mellett természetes a sok külföldi áru, a hazai termesztés versenyképességi hiányosságaira utal, hogy pl. a Corában a hagymafélék döntő többsége (9 cikkelem) külföldről, elsősorban Ausztriából származik. 

A magasabb értéket képviselő biozöldség és -gyümölcs az Auchannál teljes egészében importból származik, a Coránál viszont a zöldség nagyobb része hazai burgonya, káposzta, cékla, sárgarépa. 

Az áru hazai, illetve importeredetének feltüntetésével kapcsolatban vegyes tapasztalatok vannak. Az esetek mintegy 2/3-ban az eredetet jól láthatóan feltüntetik az ártáblán, más esetekben a csomaglásra utalnak – ahonnan viszont gyakran csak nehezen vagy egyáltalán nem nyomozható ki az áru származása. A hazai eredet hangsúlyozása a fogyasztói preferenciák erősödésével az utóbbi években vált a vásárlóközönség megnyerésének eszközévé, a lánc által építendő pozitív imázs részéve. A nemzeti színek ma már a legtöbb magyar termék felett ott virítanak, ugyanakkor valószínű, hogy a kinyomozhatatlan eredetű áru nagy része valójában külföldi.

Hazai beszállítók

A hazai árunál az esetek valamivel több mint felében a csomagolás alapján azonosítani lehetett a beszállítókat. 12 év elteltével csak elvétve találtak olyan cégeket, amelyek áruja már 2000-ben is ott volt az áruházakban. Ezek a termelők viszont a jelek szerint mára kulcspozícióba kerültek a hipermarketeknél és rendszerint 10-12 cikkelemet szállítanak. 

Ilyenek: szabadszállási Róna Ker-Tész Kft. (hagymafélék), Eisberg Kft (salátakeverékek), Xilion Kft. (gomba). A beszállított cikkelemek nagy számából látható, hogy időközben más cégek is elérték ezt a kiemelt státuszt, mint Józsai Tész (hagymafélék, káposztafélék), Haladás Zrt. (burgonya), Kígyósfruit (alma). Mindez azt igazolja, hogy, ha nem is könnyű, de nem lehetetlen az együttműködés a nagy hatalmú üzletláncokkal, ami akár stratégiai szövetséggé is fejlődhet.

Kényelmi szolgáltatások

Az áru minősége és eltarthatósága szempontjából fontos változás, hogy a hűtött zöldség-gyümölcs aránya a hipermarketek átlagában 19%-ról 32%-ra nőtt, de a Tescoban megközelíti az 50%-ot. A csomagolt áru aránya 2000 óta 30%-ról 61%-ra ugrott. 

Mivel a csomagolás térhódításának fő akadálya sokáig a fogyasztók bizalmatlansága volt, ennek leküzdése érdekében a csomagolás módja ma már csaknem minden esetben lehetővé teszi a minőség megállapítását (áttetsző fólia, háló). 

A konyhakész zöldség tisztított-darabolt leveszöldség és sárgarépa, valamint salátakeverékek formájában van jelen az áruházakban. Aránya a zöldségen belül 14%-ról 18%-ra nőtt.

Az áru minősége

A minőséget 1-től 5-ig terjedő osztályzatokkal értékelték. Az értékelés természetesen szubjektív és így eredménye is vitatható. A megtapasztalt minőség függhet a boltlátogatás időpontjától is, illetve attól, hogy az adott lánc melyik egységét választották ki, hiszen nagyon sok múlik a zöldség-gyümölcs osztályért felelős személyen is.

A hipermarketekben kínált friss zöldség-gyümölcs minősége nagymértékben javult: 2000-ben a három lánc átlagosztályzata 2,7 volt, 2012-ben viszont már 4,3. 

A hipermarketek zöldség-gyümölcs kínálata (Auchan, Tesco, Cora mutatóinak átlaga)

2000
2012
A zöldség-gyümölcs eladótér nagysága (m2)
433
370
Gyümölcscikkelemek száma
40
41
Zöldségcikkelemek száma
73
126
Importarány a zöldség-gyümölcs kínálatban (%)
35
50
Hűtött zöldség-gyümölcs aránya (%)
19
32
Csomagolt zöldség-gyümölcs aránya (%)
30
61
Konyhakész áru aránya a zöldségben (%)
14
18
Biozöldség, -gyümölcs aránya (%)
3
7
Áruminőség (1-5 skála)
2,7
4,3

Szabó Márton, Kopint-Tárki

Forrás: Élelmiszer Szaklap

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kulcsszavak

1% (2) 2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (309) 2015 (306) 2016 (261) 2017 (142) 2018 (35) adalékanyag (3) áfa (3) áfonya (3) agrárium (196) Agrármonitor (6) akciós újság (16) AKI (811) Aldi (9) alkohol (10) állat (50) állateledel (4) alma (60) Amazon (3) Amerika (75) AMI (41) ár (41) árak (24) árbevétel (28) Argentina (3) árpa (15) ásványvíz (15) AT REL (32) Auchan (2) Ausztrália (4) Ausztria (135) bab (32) bárány (41) baromfi (135) bébiétel (1) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (37) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (4) Bonduelle (1) bor (129) borjú (18) borsó (18) Borsodi (1) brokkoli (10) BSI (59) Bulgária (1) Bunge (3) burgonya (60) búza (100) büfé (1) CBA (1) cékla (26) cereália (1) Chile (2) cikória (1) címke (8) Ciprus (1) Coca-Cola (1) convenience (1) Coop (1) cukkini (3) cukor (41) cukorka (3) cukorrépa (7) Csehország (5) cseresznye (26) csirke (80) csokoládé (8) csomagolás (10) Dánia (1) Danone (1) decilisek (1) Dél-Afrika (4) Destatis (6) dezodor (1) diétás (1) digitális (3) dió (38) direkt marketing (1) diszkont (1) divat (1) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) e-szám (1) EAFRD (9) édesítőszer (2) édesség (14) Édességgyártók Szövetsége (3) éel (1) EFKO (1) ÉFOSZ (1) egres (8) eladáshely (1) élelmiszer (285) élelmiszer-biztonság (16) élelmiszeripar (17) Élelmiszerklub Alapítvány (60) előadás (1) előírás (16) energiaital (5) eper (28) Erasmus+ (28) értékesítés (2) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) EU (15) EUFIC (14) Európai Unió (215) fagylalt (4) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felmérés (2) felvásárlási ár (741) Female Farmers (19) fenntartható fejlődés (2) fenntarthatóság (4) férfiak (1) fesztiválok (1) fiatalok (44) foglalkozás (1) fogyasztás (52) fogyasztói ár (36) fogyókúra (2) fokhagyma (42) Franciaország (11) Fresfel (1) Frischeparadies (1) friss (11) friss húskészítmények (5) Frutura (1) funkcionális élelmiszer (2) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (60) galamb (5) gasztronómia (5) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (30) Google (1) görögdinnye (23) Görögország (2) grafikon (1) Greenpeace (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyártók (3) gyerekek (5) gyorsfagyasztott (3) gyümölcs (78) gyümölcslé (12) HACCP (1) hal (7) háztartási vegyiáru (1) háztartások (8) Heineken (1) helyi (1) Heumilch (1) hipermarket (2) Hofer (4) Hogyan készítsük (1) Hollandia (3) honlap (1) Horvátország (2) hungarikum (1) Hungary-Meat (2) Hungrana (3) hús (13) húskészítmények (5) húsvét (6) IAASTD (1) ICG (1) idősek (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (10) Interspar (3) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) ital (2) jeges tea (1) jégkrém (11) joghurt (5) jövedelem (3) juh (47) K+F Konzervkutató (1) kacsa (61) kajszibarack (19) kakaó (1) kakas (21) kampány (1) káposzta (49) karácsony (5) karalábé (34) karfiol (43) Kärnten (2) kávé (7) kecske (18) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (20) keményítő (1) kenyér (11) képzés (13) kereskedelem (70) kereskedelmi márka (10) kereskedő (1) kereső szavak (1) kertészet (11) készétel (1) ketchup (1) kézműves (6) kiadások (4) Kidcomm (1) kínai kel (13) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (160) kommunikáció (2) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) köles (2) környezetbarát (3) körte (46) közétkezés (1) közterület (1) KSH (1368) kukorica (106) KutatóCentrum (1) külkereskedelem (22) Label Rouge (1) láncok (13) Ländle (2) lángos (1) Lekkerland (1) lekvár (4) lencse (15) Lengyelország (4) leves (1) LGV (1) liba (61) Lidl (7) liszt (4) (1) logisztika (1) Macedónia (1) magyar (20) mák (21) malac (8) málna (15) malomipari termék (2) Málta (1) mandula (15) margarin (5) marhahús (77) márka (70) márkahűség (2) marketing (78) Mars (2) Masmi (1) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) meggy (26) méh (5) Merkur (3) Metro (1) méz (48) mezőgazdaság (9) mikulás (1) mobil telefon (1) Mogyi (1) mogyoró (13) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (6) Nagybani Piac (5) nápolyi (1) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (6) Németország (84) nemzetközi (5) Nestlé (2) Nielsen (61) nők (25) nrc (2) nyomonkövethetőség (3) nyugdíjasok (2) nyúl (29) OÉTI (3) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (7) online (3) Oroszország (12) öko (17) ökológia (1) ökotermékek (3) Örményország (1) őstermelő (4) őszibarack (26) padlizsán (12) palacsinta (1) paleo (1) pálinka (1) pályázat (33) Pápai Hús (1) paprika (51) paradicsom (57) paraj (1) parasztgazdaság (29) pazarlás (3) pékség (1) péksütemény (10) pénzügy (12) Penny Market (4) petrezselyem (25) pezsgő (4) piac (9) piackutatás (5) Pick (3) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) póréhagyma (16) Portugália (3) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (64) puszdeli (1) PWC (8) rágcsálnivaló (1) Reál (1) reggeli csemegék (2) regionális (11) reklám (4) rendezvény (8) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (26) Rewe (3) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (10) Rondo (1) rozs (12) rövid ellátási lánc (33) sajt (26) saláta (28) sárgabarack (20) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (45) sertés (89) sertéshús (71) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Slow Food (2) Small Food Business (47) (2) sóska (20) sör (20) Spanyolország (9) Spar (5) spárga (23) spárgatök (16) spenót (27) Steiermark (4) Stilton (1) Sutterlüty (1) sűrített tej (1) sütőipari termék (2) sütőtök (1) Svájc (2) Svédország (1) szabadalom (1) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (18) száraz tészta (2) szarvasmarha (53) szeder (5) szénatej (2) Szerbia (2) Szilasfood (2) szilva (21) Szinapszis (1) színezék (1) Szlovákia (16) Szlovénia (1) szója (13) Szonda Ipsos (14) szőlő (20) találkozó (18) tanulmány (15) tápérték (1) táplálkozás (18) Tárki (1) tartósított élelmiszer (1) tea (3) technológia (1) tej (142) tejföl (3) tejpor (5) tejtermék (26) termelői piaci ár (294) Tesco (3) testápoló (1) testsúly (1) tészta (2) Tirol (8) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (102) Tolnatej (1) torma (20) tökmagolaj (1) tönkölybúza (6) Törökország (5) tréning (7) túró (2) tyúk (56) uborka (43) Ukrajna (3) Unilever (2) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) vaj (7) vállalkozás (81) válság (7) vásárlás (51) Vásárlóerő Index (1) védjegy (6) vega (1) vegán (2) vendéglátás (2) VHT (1) videó (34) világ (499) Visegrádi (1) víz (2) vonalkód (1) Voralberg (7) vörös káposzta (19) vöröshagyma (59) WHO (1) Wien (5) zab (3) zeller (34) zene (1) Zimbo (1) zöldbab (14) zöldborsó (20) zöldhagyma (19) zöldség (85) Zöldségek Zöldfüzete (19) zsír (4) zsiradék (1)

Tudástár Archívum