2012. április 2.

Az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig szóló stratégiája

Az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig szóló stratégiája
– A Tanács következtetései –

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

EMLÉKEZTETVE a biológiai sokféleséggel kapcsolatos politikáról szóló, 2009. június 25-i és december 22-i, 2010. március 15-i és december 20-i következtetéseire, és emlékeztetve különösen az Európai Tanács elkötelezettségére a biológiai sokféleséggel kapcsolatos hosszú távú, 2050-ig szóló elképzelés, valamint a 2010. március 25–26-i ülésén kitűzött 2020-as cél mellett,

ELISMERVE, hogy különböző ágazatokban több olyan, pozitív kezdeményezés indult, amely jó eredményeket hozott, különösen a NATURA 2000 hálózat, ugyanakkor MÉLY AGGODALMÁNAK adva hangot azzal kapcsolatban, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatban 2010-re kitűzött uniós és globális célok nem teljesültek, és hogy Európa biológiai sokféleségét továbbra is súlyosan veszélyeztetik többek között a földhasználat tekintetében jelentkező változások, a szennyezés, az invazív idegen fajok, a természeti erőforrások nem fenntartható használata, valamint az éghajlatváltozás, amint az a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2006. évi uniós cselekvési terv 2010-es értékelése során megállapított tendenciákból is kiderült,

EMLÉKEZTETVE a 2010-ben Nagojában (Japán) a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes felei által tett kötelezettségvállalásokra, különösen arra, hogy a biológiai sokféleségre vonatkozó, a 2011–2020-as időszakra szóló stratégiai tervet és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos aichi célokat végre kell hajtani,

HANGSÚLYOZVA, hogy a szubszidiaritás elvével összhangban, a következő többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások eredményének megelőlegezése nélkül megfelelő egyensúlyt kell teremteni az összes uniós ágazati szakpolitika céljai és az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig szóló stratégiája között, különösen a fő globális kihívások, például a biológiai sokféleség csökkenése, az élelmezésbiztonság és az éghajlatváltozás terén,

1. JÓVÁHAGYJA az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig szóló stratégiáját (a továbbiakban: a stratégia), és azt az abban foglalt célokkal együtt olyan kulcsfontosságú eszköznek tekinti, amely lehetővé teszi, hogy az EU teljesítse a 2020-as átfogó kiemelt célját;

HANGSÚLYOZZA, hogy további megbeszéléseket kell folytatni a stratégiában foglalt intézkedésekről, biztosítandó annak eredményes és egységes végrehajtását;

2. KIEMELI, hogy az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos szakpolitikája most tud majd első alkalommal egy érdemi, egységes tudáskeretre támaszkodni, amelynek része egy állapotfelmérés is, nevezetesen az EU biológiai sokféleségre vonatkozó 2010-es állapotfelmérése, amelyet az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tett közzé, és amely az elért eredmények méréséhez fog mutatóként szolgálni más mutatókkal együtt, valamint hozzá fog járulni ahhoz, hogy az EU a biológiai sokféleséggel kapcsolatos céljai eléréséhez szükséges pályán maradjon; ezenkívül ELISMERI a hatékony nyomonkövetési és jelentéstételi mechanizmusok fontosságát;

3. ÜDVÖZLI, hogy a stratégia reagál azokra a fő akadályokra és veszélyekre, amelyek miatt a 2010-re kitűzött cél nem teljesült; ezen akadályok közé tartoznak az alábbiak: az uniós szakpolitikák között nem valósult meg kellő mértékű ágazati integráció, különösen a mezőgazdasági, a halászati, a vízügyi, az éghajlatügyi, az energiaügyi és más olyan szakpolitikák területén mint az erdészet, a meglévő uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtása nem teljes körű, nem megfelelő a finanszírozás, és konkrét szakpolitikai hiányosságok állnak fenn többek között az invazív idegen fajok, a zöld infrastruktúra – így az ökológiai összeköttetés – és az ökoszisztéma-szolgáltatások tekintetében, a védett területeken és azokon túl, továbbá hiányosak a tudományos ismeretek és adatok;

4. ÜDVÖZLI, hogy a stratégia középpontjában a biológiai sokféleség egésze és az ökoszisztéma-szolgáltatások állnak, a védett területeken, de azokon túl is, ami tükrözi annak elismerését, hogy ezek lényeges szolgáltatásokat nyújtanak, valamint hogy jellegükből adódóan, illetve gazdasági szempontból is értékesek; ÜDVÖZLI, hogy a stratégia hangsúlyt fektet az ökoszisztémák fenntartására – így a velük való gazdálkodásra is – és költséghatékony helyreállítására abból a célból, hogy biztosított legyen az ökoszisztéma-szolgáltatások folyamatos nyújtása, különösen arra tekintettel, hogy sok ökoszisztéma kedvező hatást gyakorol az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás szempontjából, valamint tekintettel arra, hogy az ökoszisztémák az emberi jóllét szempontjából is relevánsak; KIEMELI a „zöld infrastruktúra” fontosságát, amely szintén hozzájárul a biológiai sokféleséggel kapcsolatos megfontolások egyéb uniós szakpolitikákba való további integrálásához; valamint ÜDVÖZLI a Bizottság arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy 2012-re a zöld infrastruktúrával kapcsolatos stratégiát dolgoz ki;

5. HANGSÚLYOZZA, hogy a stratégia és annak megfelelő végrehajtása kulcsfontosságú egy fenntartható Európa létrehozása szempontjából, annak szerves részét kell képeznie, és egyben hozzá kell járulnia az Európa 2020 stratégia fenntartható növekedéssel kapcsolatos céljának teljesítéséhez is, mégpedig azáltal, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célokat az erőforrás-hatékonysági ütemtervbe integrálja. A természeti tőke értékének maradéktalan elismerése azáltal, hogy a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások gazdasági értékét a köz- és a magánszféra döntéshozatali folyamataiba és az elszámolási rendszerekbe integrálják, hozzá fog járulni több, az erőforrás-hatékony és zöld gazdasággal kapcsolatos uniós stratégiai cél teljesüléséhez;

6. FIGYELEMBE VÉVE azokat az előnyöket, amelyeket a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítanak más ágazatoknak, HANGSÚLYOZZA, hogy intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a stratégiában foglalt releváns elemek ténylegesen beépüljenek minden releváns ágazati szakpolitikába – így a közös agrárpolitikába, a közös halászati politikába és a kohéziós politikába, valamint más szakpolitikákba – és érvényesüljenek azok végrehajtása során, valamint olyan szakpolitikák folyamatban lévő fejlesztése és reformja során, mint a többéves pénzügyi keret. E tekintetben FELKÉRI a Bizottságot, hogy ténylegesen építsen be a jövőbeli pénzügyi keretre (2014–2020) vonatkozó jogszabályi kerettel kapcsolatos javaslataiba a biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedéseket és megfontolásokat, továbbá felkéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a stratégia végrehajtásával kapcsolatos tagállami erőfeszítéseket, különösen a Natura 2000 hálózatot és annak legfőbb jellemzőit;

7. TÁMOGATJA a Bizottság arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a tagállamokkal együttműködésben közös, minden érintett szereplő, ágazat és intézmény részvételére épülő, minden szintre kiterjedő végrehajtási keretet dolgoz ki, és FELKÉRI a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezdjék el a stratégia végrehajtásával kapcsolatos munkát, továbbá ELISMERI, hogy arról további megbeszéléseket kell folytatni;

8. ÖSZTÖNZI a tagállamokat, hogy a stratégiát integrálják nemzeti terveikbe, programjaikba, illetve stratégiáikba;

9. HANGSÚLYOZZA, hogy a meglévő hatásvizsgálati eljárások figyelembevételével olyan módszertant kell kidolgozni és bevezetni, amellyel értékelhető a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatos minden releváns uniós finanszírozású projekt, terv és program hatása, továbbá HANGSÚLYOZZA annak fontosságát, hogy további erőfeszítésekre kerüljön sor annak érdekében, hogy megvalósuljon a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák összességében vett csökkenésének és szolgáltatásaik romlásának megakadályozására vonatkozóan1 a stratégiában kitűzött cél olyan területek esetében, amelyek nem tartoznak a meglévő uniós természetvédelmi jogszabályok hatálya alá;

10. HANGSÚLYOZZA, hogy azonosítani kell a biológiai sokféleség szempontjából káros támogatásokat, azokat át kell alakítani, új tartalommal kell megtölteni, illetve meg kell szüntetni;

11. EGYETÉRT azzal, hogy a környezettel kapcsolatos uniós vívmányok, különösen pedig a madarakra és az élőhelyekre vonatkozó uniós irányelvek alapvető fontosságúak a biológiai sokféleséggel kapcsolatos új, 2020-as uniós célok teljesítése szempontjából, és TÁMOGATJA a Natura 2000 hálózat véglegesítését, jobb irányítását, monitoringját, valamint a hálózattal kapcsolatos együttműködést és figyelemfelkeltést célzó intézkedéseket;

FELKÉRI a Bizottságot, hogy a Natura 2000 hálózat finanszírozásával kapcsolatos véleményének kialakítása során vegye figyelembe az élőhelyvédelmi irányelv 8. cikkének vonatkozó rendelkezéseit;

12. FELKÉRI a Bizottságot, hogy arányos és költséghatékony módon kezelje a fennálló szakpolitikai vagy jogalkotási hiányosságokat, és ezzel összefüggésben ÜDVÖZLI, hogy a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy kockázatalapú megközelítést követő, az invazív idegen fajokra vonatkozó uniós stratégiát, és ennek részeként a kifejezetten az invazív idegen fajokra vonatkozó jogalkotási eszközt dolgoz ki 2012-re;

13. HANGSÚLYOZZA, hogy a stratégia eredményes végrehajtása céljából további erőforrásokat kell mozgósítani minden lehetséges forrásból, és megfelelő finanszírozást kell biztosítani többek között – adott esetben – a jövőbeli uniós pénzügyi kereten, tagállami forrásokon és innovatív pénzügyi mechanizmusokon keresztül, ideértve azt is, hogy kiszámítható, megfelelő és rendszeres finanszírozást kell biztosítani a Natura 2000 hálózat számára is; 

HANGOZTATJA annak fontosságát, hogy e finanszírozási igényekkel kapcsolatban további elemzésekre kerüljön sor, valamint hogy térképezzék fel és mozdítsák elő a biológiai sokféleséggel kapcsolatos szakpolitikai célok támogatását célzó innovatív pénzügyi mechanizmusok alkalmazását;

14. HANGSÚLYOZZA a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a használatukból származó előnyök igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv fontosságát a Biológiai Sokféleség Egyezmény eredményes végrehajtása szempontjából; ÚJÓLAG HANGSÚLYOZZA a tagállamok és a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy a lehető leghamarabb aláírják a Nagojai Jegyzőkönyvet, és HANGSÚLYOZZA, hogy azt időben végre kell hajtani és meg kell erősíteni, többek között egy uniós szintű hatásvizsgálat minél előbb, de legkésőbb 2012 elején történő elvégzése révén; továbbá HANGSÚLYOZZA a Biológiai Sokféleség Egyezmény azon elvét, miszerint részes feleinek szuverén joga, hogy a nemzeti joghatóságuk alá tartozó területen meghatározzák a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférést;

15. FELHÍVJA A FIGYELMET arra, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatos 2020-as uniós és globális célok teljesítéséhez szükség lesz az érintettek széles körének teljes körű részvételére és elkötelezettségére, és ennélfogva ösztönzi a biológiai sokféleségből származó előnyökkel kapcsolatos kommunikációt; KIEMELI, hogy a célok sikeres teljesítése érdekében minden érintett felet mozgósítani kell, továbbá ÜDVÖZLI az uniós stratégiában kiemelt kulcsfontosságú partnerségeket, és elkötelezi magát azok sikeres továbbfejlesztése mellett;

16. ÜDVÖZLI a stratégia globális dimenzióját és más szakpolitikák – például a kereskedelempolitika és az éghajlatváltozással kapcsolatos politika – hozzájárulásának a megerősítését, valamint azt, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégia megvalósítása érdekében az erőforrások mozgósításával is foglalkozni kell;

17. KIJELENTI, hogy a biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható használata lényeges elemei a zöld és erőforrás-hatékony gazdaságra való átállás támogatásának, amely többek között új készségeket hoz létre, munkahelyeket és üzleti lehetőségeket teremt, és kijelenti, hogy ennek teljes mértékben tükröződnie kell a fenntartható fejlődésről 2012-ben Rio de Janeiróban tartandó ENSZ-konferencián sorra kerülő megbeszéléseken is;

18. ELISMERI, hogy egy hatékony és integrált, a nemzetközi jelentéstételi kötelezettségeknek megfelelő monitoring és jelentéstételi keret létrehozása révén meg kell erősíteni a tudomány és a szakpolitikák közötti kapcsolódási felületeket, és ennek során a meglévő mutatókra kell építeni, illetve azokat naprakésszé kell tenni, és fel kell használni a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós állapotfelmérést a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémaszolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform (Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, IPBES) keretében végzett munka értékelésére, felhasználására és az ahhoz való hozzájárulásra.

Forrás?: EU Tanácsa

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kulcsszavak

1% (2) 2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (309) 2015 (306) 2016 (261) 2017 (142) 2018 (35) adalékanyag (3) áfa (3) áfonya (3) agrárium (196) Agrármonitor (6) akciós újság (16) AKI (811) Aldi (9) alkohol (10) állat (50) állateledel (4) alma (60) Amazon (3) Amerika (75) AMI (41) ár (41) árak (24) árbevétel (28) Argentina (3) árpa (15) ásványvíz (15) AT REL (32) Auchan (2) Ausztrália (4) Ausztria (135) bab (32) bárány (41) baromfi (135) bébiétel (1) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (37) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (4) Bonduelle (1) bor (129) borjú (18) borsó (18) Borsodi (1) brokkoli (10) BSI (59) Bulgária (1) Bunge (3) burgonya (60) búza (100) büfé (1) CBA (1) cékla (26) cereália (1) Chile (2) cikória (1) címke (8) Ciprus (1) Coca-Cola (1) convenience (1) Coop (1) cukkini (3) cukor (41) cukorka (3) cukorrépa (7) Csehország (5) cseresznye (26) csirke (80) csokoládé (8) csomagolás (10) Dánia (1) Danone (1) decilisek (1) Dél-Afrika (4) Destatis (6) dezodor (1) diétás (1) digitális (3) dió (38) direkt marketing (1) diszkont (1) divat (1) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) e-szám (1) EAFRD (9) édesítőszer (2) édesség (14) Édességgyártók Szövetsége (3) éel (1) EFKO (1) ÉFOSZ (1) egres (8) eladáshely (1) élelmiszer (285) élelmiszer-biztonság (16) élelmiszeripar (17) Élelmiszerklub Alapítvány (60) előadás (1) előírás (16) energiaital (5) eper (28) Erasmus+ (28) értékesítés (2) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) EU (15) EUFIC (14) Európai Unió (215) fagylalt (4) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felmérés (2) felvásárlási ár (741) Female Farmers (19) fenntartható fejlődés (2) fenntarthatóság (4) férfiak (1) fesztiválok (1) fiatalok (44) foglalkozás (1) fogyasztás (52) fogyasztói ár (36) fogyókúra (2) fokhagyma (42) Franciaország (11) Fresfel (1) Frischeparadies (1) friss (11) friss húskészítmények (5) Frutura (1) funkcionális élelmiszer (2) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (60) galamb (5) gasztronómia (5) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (30) Google (1) görögdinnye (23) Görögország (2) grafikon (1) Greenpeace (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyártók (3) gyerekek (5) gyorsfagyasztott (3) gyümölcs (78) gyümölcslé (12) HACCP (1) hal (7) háztartási vegyiáru (1) háztartások (8) Heineken (1) helyi (1) Heumilch (1) hipermarket (2) Hofer (4) Hogyan készítsük (1) Hollandia (3) honlap (1) Horvátország (2) hungarikum (1) Hungary-Meat (2) Hungrana (3) hús (13) húskészítmények (5) húsvét (6) IAASTD (1) ICG (1) idősek (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (10) Interspar (3) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) ital (2) jeges tea (1) jégkrém (11) joghurt (5) jövedelem (3) juh (47) K+F Konzervkutató (1) kacsa (61) kajszibarack (19) kakaó (1) kakas (21) kampány (1) káposzta (49) karácsony (5) karalábé (34) karfiol (43) Kärnten (2) kávé (7) kecske (18) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (20) keményítő (1) kenyér (11) képzés (13) kereskedelem (70) kereskedelmi márka (10) kereskedő (1) kereső szavak (1) kertészet (11) készétel (1) ketchup (1) kézműves (6) kiadások (4) Kidcomm (1) kínai kel (13) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (160) kommunikáció (2) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) köles (2) környezetbarát (3) körte (46) közétkezés (1) közterület (1) KSH (1368) kukorica (106) KutatóCentrum (1) külkereskedelem (22) Label Rouge (1) láncok (13) Ländle (2) lángos (1) Lekkerland (1) lekvár (4) lencse (15) Lengyelország (4) leves (1) LGV (1) liba (61) Lidl (7) liszt (4) (1) logisztika (1) Macedónia (1) magyar (20) mák (21) malac (8) málna (15) malomipari termék (2) Málta (1) mandula (15) margarin (5) marhahús (77) márka (70) márkahűség (2) marketing (78) Mars (2) Masmi (1) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) meggy (26) méh (5) Merkur (3) Metro (1) méz (48) mezőgazdaság (9) mikulás (1) mobil telefon (1) Mogyi (1) mogyoró (13) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (6) Nagybani Piac (5) nápolyi (1) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (6) Németország (84) nemzetközi (5) Nestlé (2) Nielsen (61) nők (25) nrc (2) nyomonkövethetőség (3) nyugdíjasok (2) nyúl (29) OÉTI (3) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (7) online (3) Oroszország (12) öko (17) ökológia (1) ökotermékek (3) Örményország (1) őstermelő (4) őszibarack (26) padlizsán (12) palacsinta (1) paleo (1) pálinka (1) pályázat (33) Pápai Hús (1) paprika (51) paradicsom (57) paraj (1) parasztgazdaság (29) pazarlás (3) pékség (1) péksütemény (10) pénzügy (12) Penny Market (4) petrezselyem (25) pezsgő (4) piac (9) piackutatás (5) Pick (3) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) póréhagyma (16) Portugália (3) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (64) puszdeli (1) PWC (8) rágcsálnivaló (1) Reál (1) reggeli csemegék (2) regionális (11) reklám (4) rendezvény (8) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (26) Rewe (3) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (10) Rondo (1) rozs (12) rövid ellátási lánc (33) sajt (26) saláta (28) sárgabarack (20) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (45) sertés (89) sertéshús (71) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Slow Food (2) Small Food Business (47) (2) sóska (20) sör (20) Spanyolország (9) Spar (5) spárga (23) spárgatök (16) spenót (27) Steiermark (4) Stilton (1) Sutterlüty (1) sűrített tej (1) sütőipari termék (2) sütőtök (1) Svájc (2) Svédország (1) szabadalom (1) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (18) száraz tészta (2) szarvasmarha (53) szeder (5) szénatej (2) Szerbia (2) Szilasfood (2) szilva (21) Szinapszis (1) színezék (1) Szlovákia (16) Szlovénia (1) szója (13) Szonda Ipsos (14) szőlő (20) találkozó (18) tanulmány (15) tápérték (1) táplálkozás (18) Tárki (1) tartósított élelmiszer (1) tea (3) technológia (1) tej (142) tejföl (3) tejpor (5) tejtermék (26) termelői piaci ár (294) Tesco (3) testápoló (1) testsúly (1) tészta (2) Tirol (8) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (102) Tolnatej (1) torma (20) tökmagolaj (1) tönkölybúza (6) Törökország (5) tréning (7) túró (2) tyúk (56) uborka (43) Ukrajna (3) Unilever (2) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) vaj (7) vállalkozás (81) válság (7) vásárlás (51) Vásárlóerő Index (1) védjegy (6) vega (1) vegán (2) vendéglátás (2) VHT (1) videó (34) világ (499) Visegrádi (1) víz (2) vonalkód (1) Voralberg (7) vörös káposzta (19) vöröshagyma (59) WHO (1) Wien (5) zab (3) zeller (34) zene (1) Zimbo (1) zöldbab (14) zöldborsó (20) zöldhagyma (19) zöldség (85) Zöldségek Zöldfüzete (19) zsír (4) zsiradék (1)

Tudástár Archívum