2018. május 29.

Vajon mennyire regionálisak a termékeink? - Németország 2. rész


A regionális élelmiszerek mostanában igen népszerűek. A fogyasztók kedvelik őket. A kereskedők pedig szállítják őket. Nincs olyan szupermarket vagy olyan diszkontüzlet, amely ne próbálná meg a vásárlókat regionális termékekkel az üzletbe csalogatni. A hazai ízeket kell a tányérra rakni.

A vásárlók a következőket nyilatkozták ezzel kapcsolatban: „Nagyon fontos a regionalitás.” „Szinte minden, amit eszünk, alapvetően a régióból származik.” „A környezeti egyensúly szempontjából jobb, ha az ember a saját régiójából származó termékeket vásárol.”

De igaz-e ez egyáltalán? Tényleg jót tesz az embernek, a környezetnek és az állatok jólétének, ha a régióból származó élelmiszereket fogyasztunk? Vagy az egész régió-trend csupán egy marketingeszköz lenne a nagyobb kereslet és a magasabb árak elérése érdekében? És egyáltalán tényleg mindig regionális termékről van szó, amin a régió szó szerepel?

A niedersachseni fogyasztóvédelmi központ munkatársa, Britta Schautz 2016-ban részt vett egy egész Németországra kiterjedő kutatásban, mely a regionális élelmiszerekkel foglalkozott. „A kutatás eredményei sajnos néhány területen rendkívül elkeserítőek. Az élelmiszerek, amiket regionális termékként árulnak a szupermarketben, részben már körülbelül 500 km-t tettek meg eddig a szupermarketig. Ilyen esetben semmiképpen sem beszélhetünk regionalitásról. A vásárlók jogosan érzik átverve magukat.”

A „planet e.” stábja utánajárt, hogy azóta javult-e a helyzet. Mivel a trend azóta is töretlen. Kisebb és nagyobb élelmiszer-kereskedők egyaránt rájöttek, hogy regionális termékekkel jó üzletet lehet csinálni.

„Gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy mindenki részt vesz ebben a folyamatban. A fogyasztók a régióból származó termékeket akarnak vásárolni, egyrészt, mert a környéken tevékenykedő kereskedőket szeretnék támogatni. De azért is, mert olyan élelmiszereket szeretnének venni, amelyeket nem messziről szállítottak a környékre. A kereskedelem pedig szívesen részt vesz a folyamatban és kész azt kínálni, amit a fogyasztók vásárolni szeretnének.”

Milyen fontos a regionalitás valójában a fogyasztóknak? Mit kötnek ehhez a kifejezéshez? A „planet e.” reprezentatív kutatása a következőt mutatta ki: a fogyasztók több, mint 75 százalékának fontos vagy egyenesen nagyon fontos a regionalitás. A szupermarketek polcain szinte áttekinthetetlen mennyiségű, állítólag regionális termék kap helyet. A legkülönfélébb logókkal és minden mennyiségű összezavarással.

„Igazából a fogyasztó már egyáltalán nem tudja áttekinteni a kínálatot. Rengeteg féle pecsét és megjelölés létezik. A fogyasztó számára ez egy szupermarketben egyáltalán nem átlátható. Az összetevők származnak a régióból, vagy az előállítás történik ott? Ezt minden kereskedő magának dönti el. És a fogyasztó végül egyáltalán nem tudja már követni.”

A kínált áruk mennyisége szkeptikussá tesz. Minden regionális lenne? A „planet e.” stábja elvégzi a tesztet és bevásárol. Hol dolgozták fel a termékeket? Milyen úton kerül vissza a termék a piacra? Britta Schautz később kiértékeli a bevásárlást.

Forrás: ZDF, 2018. február
Fordította: Máté Zsófia, az Élelmiszerklub Alapítvány önkéntese

2018. május 24.

Globális hizlalás - ahogy az élelmiszeripar a szegényeket erre az útra vezeti


Az emberiség egyre kövérebb. Napjainkban a népesség közel 10%-a túlsúlyosnak számít. A fő ok: az iparilag előállított élelmiszerek meghódítják a világot.

A multinacionális nagyvállalatok hatalmas üzleteket bonyolítanak le elsősorban a fejlődő országok és a fejlettség kezdeti szakaszában lévő országok növekvő piacán. A kekszek, kóla és késztermékek sok cukrot, sót és/vagy ízfokozót tartalmazva sokszor helyettesítik a hagyományos étkezést.  A brazil Prof. Dr. Carlos Monterio, a WHO –Világ Egészségügyi Szervezet tanácsadója, a táplálkozástudomány szakértője gyermekorvos, aki már évek óta kutatásokat végez a szegénység és a túlsúly összefüggésével  kapcsolatban. Azokban a népcsoportokban, ahol korábban a szegénység és alultápláltság volt a jellemző most civilizációs betegségekkel küzdenek.  Brazília 200 milliós lakosságából 40 millió túlsúlyos, és 14 millió az étkezés miatt fellépő diabeteszben – cukorbajban - szenved.

Az élelmiszermultik Kenyában, a legfejlettebb kelet-afrikai köztársaságban is jelentős piacra tettek szert. A táplálkozástudomány szakértője Clifford Gikunda feltárta, hogy a nagyvállalatok a termékeiket egyre kedvezőbb kiscsomagolásokban árusítják annak érdekében, hogy az a szegényebb rétegek számára is elérhetővé váljon. Sok kenyai a nyugatról jövő élelmiszereket és a kukoricamálét és főzeléket nokedlivel vagy melegszendvics kenyérrel helyettesítve a helyi élelmiszereknél egészségesebbnek tartja.

A sao-paoloi német-brazil Hans Dieter Temp elképzelése szerint Favelasban, a szegénynegyedben városi zöldséges kerteket hozzanak létre annak érdekében, hogy az emberek minél friss több élelmiszert fogyasszanak. Mindent megtesz azért, hogy az embereket emlékeztesse a hagyományos helyi kerttelepítés előnyeire, és a frissen szedett élelmiszerek kulináris élvezetére, mivel ezeken a területeken sok egykori paraszt él. ZDF-Umweltreihe "planet e" környezetvédelmi műsora Brazília és Kenya példáján szemlélteti a fejlődő országok és a fejlettség kezdeti szakaszában lévő országokban élő milliók táplálkozási állapotát. A multinacionális élelmiszeripari nagyvállalatok különféle stratégiákat bevezetve a szegényeket is megcélozták, de ennek ellenzőiként elhivatott szakemberek harcolnak az egészséges, hagyományos étkezési kultúra visszaállításáért.

Forrás: ZDF, 2018. február
Fordította: Félegyházi Szilvia, az Élelmiszerklub Alapítvány önkéntese

2018. május 22.

Kisüzemi hentesboltok töltik ki a piaci rést Ausztriában


Feldkirch-Gisingen központjától 100 méterre, egy mellékutcában található a még ma is igazi szaküzemnek számító Nägele Hentesüzlet.

„Éppen az a problémánk, hogy nem a főutcán vagyunk", nyilatkozik Thomas Nägele üzemeltető arról, hogy a húsüzem nem éppen optimális helyen áll. Emiatt kevés a betérő vásárló. Pedig akik ide belépnek, tudják, hogy mit várhatnak: magas minőséget és őszinte tájékoztatást. „A vásárlók megbíznak bennünk", mondja az 58 éves hentes vállalkozó. Ilyen nyíltan beszél arról is, hogy a Ländle-vidéken sem állhat mindig minden rendelkezésre. „A filézett hús általában túl kevés ahhoz, hogy a szükségletet Vorarlberg fedezni tudná."

Igényes fogyasztók

Éppen ilyen szempontból játszik a szaktudás mégis óriási szerepet. Egy olyan szakember, mint Nägele különböző tényezők alapján pontosan felismeri a minőséget. Példaként egy húsfélére mutat, amely ökörtől vagy üszőtől származik. „Ezek az állatok csak 25-28 hónaposan kerülnek leölésre. Ezáltal az izom jobban ki tud fejlődni, mert lassabban növekszik. Ez főleg a hús márványos felületen látható", magyarázza a hentes. A marhahús – a kiszállíthatóságnak megfelelően - vagy közvetlenül a minősített biogazdáktól, vagy a Vorarlbergi Bio-Szövetkezettől származik.

Az üzemet 1989-ben vette át Nägele édesapjától, Martintól. Az ő meglátása szerint a fogyasztás általában véve igényesebb lett. Legalábbis a szaküzletbe belépő fogyasztók több érdeklődést mutatnak az iránt, honnan származik a termék. A vásárlók egy része még a marha fajtájára vagy a hús tárolási módjára is rákérdez. „Nálunk minden be van jelentve. Az áru vorarlbergi gazdáktól vagy osztrák minőségi üzemekből származik." Az elkötelezett hentes a különböző hivatalokból érkező rendszeres ellenőrzéseket is helyénvalónak látja. „Így mindenki számára világos, hogy nincsen trükközés."

Regionális finomságok

Persze azzal is tisztában van Nägele, hogy a húsért tisztességes árat fizetni hajlandó vásárlók kisebbségben vannak. „Sajnos a mennyiség sok esetben a minőség előtt áll." Sok olyan vásárló is van, akik különleges alkalmakra a hentestől vásárolnak, egyébként pedig az élelmiszeráruházak polcain néznek olcsóbb kínálat után. „Hentes kisüzemként egész biztosan csak a piaci résből tudunk megélni. Az összes húsnak mindössze tíz százalékát adjuk el húsipari nagyüzemeknek", tisztázza az arányokat Nägele. Sajnos. Mert így sokan elmulasztják azon regionális ínyencségeket, amelyek Thomas Nägele kínálatát képezik. A „Gisinger Speckle" is egy példa. Legjobb, ha a vásárlók rögtön megkóstolják.

Forrás: Ländle, 2017. december 
Fordította: Balogh Györgyi, az Élelmiszerklub Alapítvány önkéntese

Kulcsszavak

1% (2) 2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (309) 2015 (306) 2016 (261) 2017 (142) 2018 (35) adalékanyag (3) áfa (3) áfonya (3) agrárium (196) Agrármonitor (6) akciós újság (16) AKI (811) Aldi (9) alkohol (10) állat (50) állateledel (4) alma (60) Amazon (3) Amerika (75) AMI (41) ár (41) árak (24) árbevétel (28) Argentina (3) árpa (15) ásványvíz (15) AT REL (32) Auchan (2) Ausztrália (4) Ausztria (135) bab (32) bárány (41) baromfi (135) bébiétel (1) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (37) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (4) Bonduelle (1) bor (129) borjú (18) borsó (18) Borsodi (1) brokkoli (10) BSI (59) Bulgária (1) Bunge (3) burgonya (60) búza (100) büfé (1) CBA (1) cékla (26) cereália (1) Chile (2) cikória (1) címke (8) Ciprus (1) Coca-Cola (1) convenience (1) Coop (1) cukkini (3) cukor (41) cukorka (3) cukorrépa (7) Csehország (5) cseresznye (26) csirke (80) csokoládé (8) csomagolás (10) Dánia (1) Danone (1) decilisek (1) Dél-Afrika (4) Destatis (6) dezodor (1) diétás (1) digitális (3) dió (38) direkt marketing (1) diszkont (1) divat (1) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) e-szám (1) EAFRD (9) édesítőszer (2) édesség (14) Édességgyártók Szövetsége (3) éel (1) EFKO (1) ÉFOSZ (1) egres (8) eladáshely (1) élelmiszer (285) élelmiszer-biztonság (16) élelmiszeripar (17) Élelmiszerklub Alapítvány (60) előadás (1) előírás (16) energiaital (5) eper (28) Erasmus+ (28) értékesítés (2) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) EU (15) EUFIC (14) Európai Unió (215) fagylalt (4) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felmérés (2) felvásárlási ár (741) Female Farmers (19) fenntartható fejlődés (2) fenntarthatóság (4) férfiak (1) fesztiválok (1) fiatalok (44) foglalkozás (1) fogyasztás (52) fogyasztói ár (36) fogyókúra (2) fokhagyma (42) Franciaország (11) Fresfel (1) Frischeparadies (1) friss (11) friss húskészítmények (5) Frutura (1) funkcionális élelmiszer (2) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (60) galamb (5) gasztronómia (5) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (30) Google (1) görögdinnye (23) Görögország (2) grafikon (1) Greenpeace (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyártók (3) gyerekek (5) gyorsfagyasztott (3) gyümölcs (78) gyümölcslé (12) HACCP (1) hal (7) háztartási vegyiáru (1) háztartások (8) Heineken (1) helyi (1) Heumilch (1) hipermarket (2) Hofer (4) Hogyan készítsük (1) Hollandia (3) honlap (1) Horvátország (2) hungarikum (1) Hungary-Meat (2) Hungrana (3) hús (13) húskészítmények (5) húsvét (6) IAASTD (1) ICG (1) idősek (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (10) Interspar (3) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) ital (2) jeges tea (1) jégkrém (11) joghurt (5) jövedelem (3) juh (47) K+F Konzervkutató (1) kacsa (61) kajszibarack (19) kakaó (1) kakas (21) kampány (1) káposzta (49) karácsony (5) karalábé (34) karfiol (43) Kärnten (2) kávé (7) kecske (18) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (20) keményítő (1) kenyér (11) képzés (13) kereskedelem (70) kereskedelmi márka (10) kereskedő (1) kereső szavak (1) kertészet (11) készétel (1) ketchup (1) kézműves (6) kiadások (4) Kidcomm (1) kínai kel (13) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (160) kommunikáció (2) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) köles (2) környezetbarát (3) körte (46) közétkezés (1) közterület (1) KSH (1368) kukorica (106) KutatóCentrum (1) külkereskedelem (22) Label Rouge (1) láncok (13) Ländle (2) lángos (1) Lekkerland (1) lekvár (4) lencse (15) Lengyelország (4) leves (1) LGV (1) liba (61) Lidl (7) liszt (4) (1) logisztika (1) Macedónia (1) magyar (20) mák (21) malac (8) málna (15) malomipari termék (2) Málta (1) mandula (15) margarin (5) marhahús (77) márka (70) márkahűség (2) marketing (78) Mars (2) Masmi (1) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) meggy (26) méh (5) Merkur (3) Metro (1) méz (48) mezőgazdaság (9) mikulás (1) mobil telefon (1) Mogyi (1) mogyoró (13) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (6) Nagybani Piac (5) nápolyi (1) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (6) Németország (84) nemzetközi (5) Nestlé (2) Nielsen (61) nők (25) nrc (2) nyomonkövethetőség (3) nyugdíjasok (2) nyúl (29) OÉTI (3) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (7) online (3) Oroszország (12) öko (17) ökológia (1) ökotermékek (3) Örményország (1) őstermelő (4) őszibarack (26) padlizsán (12) palacsinta (1) paleo (1) pálinka (1) pályázat (33) Pápai Hús (1) paprika (51) paradicsom (57) paraj (1) parasztgazdaság (29) pazarlás (3) pékség (1) péksütemény (10) pénzügy (12) Penny Market (4) petrezselyem (25) pezsgő (4) piac (9) piackutatás (5) Pick (3) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) póréhagyma (16) Portugália (3) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (64) puszdeli (1) PWC (8) rágcsálnivaló (1) Reál (1) reggeli csemegék (2) regionális (11) reklám (4) rendezvény (8) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (26) Rewe (3) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (10) Rondo (1) rozs (12) rövid ellátási lánc (33) sajt (26) saláta (28) sárgabarack (20) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (45) sertés (89) sertéshús (71) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Slow Food (2) Small Food Business (47) (2) sóska (20) sör (20) Spanyolország (9) Spar (5) spárga (23) spárgatök (16) spenót (27) Steiermark (4) Stilton (1) Sutterlüty (1) sűrített tej (1) sütőipari termék (2) sütőtök (1) Svájc (2) Svédország (1) szabadalom (1) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (18) száraz tészta (2) szarvasmarha (53) szeder (5) szénatej (2) Szerbia (2) Szilasfood (2) szilva (21) Szinapszis (1) színezék (1) Szlovákia (16) Szlovénia (1) szója (13) Szonda Ipsos (14) szőlő (20) találkozó (18) tanulmány (15) tápérték (1) táplálkozás (18) Tárki (1) tartósított élelmiszer (1) tea (3) technológia (1) tej (142) tejföl (3) tejpor (5) tejtermék (26) termelői piaci ár (294) Tesco (3) testápoló (1) testsúly (1) tészta (2) Tirol (8) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (102) Tolnatej (1) torma (20) tökmagolaj (1) tönkölybúza (6) Törökország (5) tréning (7) túró (2) tyúk (56) uborka (43) Ukrajna (3) Unilever (2) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) vaj (7) vállalkozás (81) válság (7) vásárlás (51) Vásárlóerő Index (1) védjegy (6) vega (1) vegán (2) vendéglátás (2) VHT (1) videó (34) világ (499) Visegrádi (1) víz (2) vonalkód (1) Voralberg (7) vörös káposzta (19) vöröshagyma (59) WHO (1) Wien (5) zab (3) zeller (34) zene (1) Zimbo (1) zöldbab (14) zöldborsó (20) zöldhagyma (19) zöldség (85) Zöldségek Zöldfüzete (19) zsír (4) zsiradék (1)

Tudástár Archívum