2017. június 27.

Az izgalmas nevű zöldségételekből 25 százalékkal többen választottak maguknak

Az izgalmas elnevezés vonzóbbá teszi a zöldségeket: ha a menzán olyan érdekes fantázianevet adnak nekik, mint "sistergő bab", "dinamit cékla" vagy "citrusmázas csavart sárgarépa", sokkal több fogy belőlük amerikai kutatók szerint.

Nagy kérdés, hogyan lehetne rávenni az embereket, hogy több zöldséget egyenek. A Stanfordi Egyetem kutatói megtalálták a választ: izgalmas nevet kell adni nekik.

A BBC News beszámolója szerint kutatók az egyetem menzáján próbálták ki az ötletet az egyetemistákon, és azt tapasztalták, hogy a fantáziadús nevek miatt 25 százalékkal többen választottak zöldségfélét.

A "sistergő bab", "dinamit cékla" vagy "citrusmázas csavart sárgarépa" felkeltette az érdeklődést, sokan szedték ezeket a zöldséges fogásokat a tányérjukra az ebédnél. Az olyan egészségesnek hangzó címkék viszont, mint a "tápláló" semmiféle hatást nem értek el, holott ugyanarról a fogásról volt szó.
A kísérletet az őszi szemeszterben végezték a kutatók. Minden nap négy különböző néven jelent meg az étlapon ugyanaz a zöldséges fogás. Az első egyszerűen megnevezte a zöldséget: répa, a második "egészséges, korlátozó" címkével illette: répa cukormentes citrusdresszinggel, a harmadik "egészség, pozitív" üzenettel szerepelt: okos választás C-vitaminban gazdag répával, a negyedik viszont izgalmas fantázianévvel csábított: citrusmázas csavart sárgarépa.

Arra is ügyeltek, hogy a zöldségek széles skáláját kínálják folyamatosan cserélgetve, így egyebek mellett cékla, répa, kukorica, cukkini, zöldbab és édesburgonya is szerepelt a heti választékban. 

A kutatók minden nap felmérték, hogy a mintegy 600 vendégből hányan választottak zöldséges fogást és kiszámolták, hogy aznap mennyi étel fogyott el a tálalókból. Az izgalmas nevű ételek végeztek a csúcson.

Az ilyen név alatt árult zöldségételekből 25 százalékkal többen választottak maguknak, mint az egyszerű, semleges nevükön szereplőkből zöldségfélékből, 41 százalékkal többen, mint a "egészséges, korlátozó" elnevezésűekből, és 35 százalékkal többen, mint a "egészséges, pozitív" elnevezésűekből.

Brad Turnwald és kollégái a JAMA Internal Medicine folyóiratban számoltak be a kísérlet eredményéről.

"A legtöbb embert az ízlése irányítja az ételválasztásban. A kutatások alapján viszont az egészséges megjelölésű ételek az emberek szerint kevésbé ízletesek. Az elnevezés képes befolyásolni a választásunkat, ha azzal kecsegtet, hogy ízletes és tápláló ételhez jutunk. Mi tehát azzal próbálkoztunk, hogy a fantázianevekkel megváltoztassuk az emberek véleményét a zöldségekről" - fejtette ki a kutató.

Forrás: MTI

2017. június 26.

AKI - A tejfeldolgozók 3 százalékkal kevesebb tejet vásárolnak fel Németországban, 2017. június

A nyerstej termelői ára Új-Zélandon 62 százalékkal, az Európai Unióban 26 százalékkal, az USA-ban 9 százalékkal nőtt 2017 áprilisában az egy évvel korábbihoz képest. 

A világpiacon az ömlesztett vaj értékesítési ára (FOB Óceánia) 2017 23. hetén a 19. heti árnál 13 százalékkal, a cheddar sajté a 15. hetinél 16 százalékkal, a sovány tejporé a 21. hetinél 4 százalékkal magasabb, míg a teljes tejporé a 21. hetinél 1 százalékkal alacsonyabb volt. Kína sajtimportja 18 százalékkal, a sovány tejporé 8 százalékkal nőtt, míg a teljes tejporé 3 százalékkal, a vaj és vajolajé 8 százalékkal csökkent 2017 első négy hónapjában az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

Európai Unió

A nyerstej azonnali (spot) piaci ára Olaszországban 2017. 17–24. hét között 22 százalékkal, Hollandiában ugyanekkor 23 százalékkal nőtt. Hollandiában a nyerstej spot piaci ára áfa nélkül, szállítási költséggel 4,4 százalék zsírtartalomra vonatkozóan 38 euró/100 kilogramm volt június 12-én. Az olaszországi Veronában a nyerstej spot piaci ára június 12-én áfa nélkül, szállítási költséggel 41,5 euró/100 kilogramm, a Németországból és az Ausztriából származó 3,6 százalék zsírtartalmú nyerstejé 41 euró/100 kilogramm, a fölözötté 20 euró/100 kilogramm volt.

Olaszországban, Lodi városában június 12-én a nyerstej spot piaci ára áfa nélkül, szállítási költséggel, 60 napos fizetési határidővel 41,25 euró/100 kilogramm, a 3,6 százalék zsírtartalmú, Franciaországból származó nyerstejé 40 euró/100 kilogramm, a Németországból származóé 42 euró/100 kilogramm, a fölözötté 21,5 euró/100 kilogramm volt.

A németországi Élelmiszer-gazdasági Kutató Központ (ife) havi rendszerességgel közzéteszi a nyerstej alapanyagértékét 4,0 százalék zsír- és 3,4 százalék fehérje-beltartalomra vonatkozóan. Az alapanyagérték tükrözi a nyerstej összetevőinek (zsír, fehérje) árát, amelyet a hannoveri és a kempteni árutőzsde vaj- és soványtejpor-jegyzései alapján határoznak meg. A zsírérték 109 százalékkal, a fehérjeérték 17 százalékkal nőtt, így az alapanyagérték 59 százalékkal volt magasabb 2017 májusában az előző év azonos hónapjához képest.

Németországban az ömlesztett vaj értékesítési ára 2017. 7–24. hét között 41 százalékkal, a sovány tejporé a 16–24. hét között 18 százalékkal emelkedett. A kempteni árutőzsdén a 25 kilogrammos kiszerelésű ömlesztett vaj értékesítési ára 570 euró/100 kilogramm, a 25 kilogrammos kiszerelésű zsákos, élelmezési célú (intervenciós minőségű) sovány tejporé 202,5 euró/100 kilogramm volt a 24. héten. Az ömlesztett vaj ára az intervenciós árszint 2,6-szorosa, a sovány tejporé 16 százalékkal volt magasabb a vizsgált héten.

Az Európai Bizottság adatai szerint vajból továbbra sem érkezett intervenciós felajánlás. A vaj magántárolási készlete 2017. április végén 1 369 tonna, a sovány tejporé 53 955 tonna, a sajté 10 865 tonna, a sovány tejpor intervenciós készlete 352 395 tonna volt. A Bizottságnak a 2016. október – 2017. április közötti időszakban vajból magántárolási felvásárlása nem volt, viszont a sovány tejpor intervenciós felvásárlása áprilisban – október óta először – 2237 tonnával nőtt.

Az Európai Bizottság a sovány tejpor magántárolását február végén lezárta, míg az intervenciós felvásárlást 2017. szeptember 30-áig nyitva tartja. A Bizottság folyamatosan figyeli a piacot és amennyiben szükséges, újranyithatja a magántárolás lehetőségét.

A legutóbbi kilencedik, 2017. május 16-i pályázaton a sovány tejpor minimumára 138 euró/100 kilogramm, maximumára 163,41 euró/100 kilogramm volt. Az öszszesen felajánlott 240 tonnás mennyiségből nem került elfogadásra egyetlen tonna sem. A pályáztatás során egyedül az első fordulóban, 2016. december 13-án került 40 tonna értékesítésre, amelyből 20-20 tonnát Németország és az Egyesült Királyság vásárolt meg. A tizedik, 2017. június 20-i tenderen összesen 21 962 tonna sovány tejpor állt rendelkezésre, amelyből csak Belgium, Németország, Írország, Franciaország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Finnország és az Egyesült Királyság vásárolhattak.

Németországban a Központi Tejpiaci Szolgálat gyorsjelentése szerint a 21. héten a tejfeldolgozók 0,1 százalékkal több nyerstejet vásároltak fel az előző hetinél. Az előző év azonos hetéhez képest az elmaradás 2,7 százalékra mérséklődött. Franciaországban a 21. héten a tejmennyiség már szezonálisan csökkent és az előző évi szinttől 2,6 százalékkal maradt el.

Magyarország

Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 91,45 forint/kilogramm volt 2017 májusában. A zsírtartalom 0,06 százalékpontos, a fehérjetartalom 0,03 százalékpontos csökkenése és az alapár stagnálása miatt a nyerstej átlagára 1 százalékkal csökkent májusban az áprilisihoz képest és 34 százalékkal haladta meg az előző év azonos hónapjának átlagárát. A nyerstej felvásárlása a 2016. májusinál 4 százalékkal kevesebb, míg az előző havinál 3 százalékkal több volt.

A nyerstej kiviteli ára 82,94 forint/kilogramm volt 2017 májusában, egy hónap alatt 7 százalékkal csökkent, az előző év májusit viszont 48 százalékkal haladta meg. A kiviteli ár 2017 májusában 2016 júliusa óta másodszor volt alacsonyabb (9 százalékkal) a termelői átlagárnál. Az AKI PÁIR adatai szerint a nyerstej kiszállítása 1 százalékkal nőtt májusban az előző év azonos hónapjához viszonyítva, ezen belül a termelők és a kereskedők 1 százalékkal kevesebb, ugyanakkor a feldolgozók 4 százalékkal több nyerstejet exportáltak. A termelők és a kereskedők nyerstejkivitele a másfélszerese volt a feldolgozókénak a vizsgált hónapban.

Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai előállítású trappista sajt feldolgozói értékesítési ára 31 százalékkal, a 2,8 százalék zsírtartalmú friss zacskós tejé 26 százalékkal, az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tejé 25 százalékkal, a tejfölé és az adagolt vajé egyaránt 15 százalékkal, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tejé 14 százalékkal, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos friss tejé és a tehéntúróé egyaránt 13 százalékkal emelkedett 2017 májusában az előző év azonos hónapjához képest.

A KSH adatai szerint a 2,8 százalék zsírtartalmú friss tej fogyasztói ára áfa nélkül 11 százalékkal, az 1,5 százalék zsírtartalmú friss tejé 12 százalékkal, a trappista sajté 14 százalékkal nőtt ugyanebben az összehasonlításban. A 2,8 százalék zsírtartalmú friss tej áfa nélküli fogyasztói ára kisebb mértékben emelkedett, mint a feldolgozói értékesítési ára (+13 százalék), illetve mint a nyerstej termelői ára (+34 százalék), amihez a 2017 januárjától életbe lépő áfacsökkentés is hozzájárulhatott.

Teljes tanulmány

2017. június 23.

AKI - A magyar baromfihúsexport 18 százalékkal csökkent, 2017. június

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) júniusban megjelent rövid távú előrevetítése szerint a világ baromfihús-termelésében mérsékelt növekedés várható 2017-ben, így a kibocsátást 117,7 millió tonna körülire becsülik, nem változik lényegesen az előző évihez képest. 

A globális baromfihús-termelés mintegy 60 százalékát a fejlődő országok adják. A fejlett országok előreláthatóan 1,6 százalékkal növelik a kibocsátást a 2016. évi volumenhez képest. Kínában tovább gyengült a fogyasztás, így az idén már 10 százalékkal csökkenhet a termelés.

A legnagyobb baromfihús-előállító országok továbbra is az Egyesült Államok (22 millió tonna), Kína (15,5 millió tonna), az Európai Unió (14,7 millió tonna) és Brazília (13,7 millió tonna) lehetnek. Az USA, az Európai Unió és Brazília mellett nőhet a kibocsátás Mexikóban (3,3 ezer tonna), Indiában (3,3 ezer tonna), Iránban (2,2 ezer tonna), Argentínában (2 ezer tonna), Törökországban (1,9 ezer tonna) és Ukrajnában (1,2 ezer tonna).

A baromfihús a globális húskereskedelem 41 százalékát teszi ki. A legnagyobb baromfihús-importőrök továbbra is Kína és Japán, emellett meghatározó még Mexikó, az EU és Szaúd-Arábia is. Oroszországban az előrevetítés szerint 11,5 százalékkal csökken a baromfihús-behozatal 2017-ben az egy évvel korábbihoz képest.

A KSH adatai szerint Magyarország baromfihús-importja 38 százalékkal 12,7 ezer tonnára nőtt 2017. I–III. hónapjaiban 2016 hasonló időszakához viszonyítva. A legtöbb baromfihús Lengyelországból (2,8 ezer tonna), Németországból (2,1 ezer tonna), Ausztriából (2 ezer tonna) és Hollandiából (1,7 tonna) érkezett. A vizsgált időszakban háromszor több baromfihúst importáltunk Olaszországból (420 tonna), ugyanakkor 33 százalékkal kevesebbet Romániából (791 tonna). Svédországból (+90 százalék), Szlovákiából (+5 százalék) és az Egyesült Királyságból (+282 százalék) több baromfihúst vásároltunk a megfigyelt periódusban.

Magyarország baromfihúsexportja 18 százalékkal 43 ezer tonnára csökkent 2017 első három hónapjában 2016 hasonló időszakához viszonyítva. A legtöbb baromfihúst Romániába (9,4 ezer tonna) és Ausztriába (5,7 ezer tonna) szállítottuk a vizsgált időszakban. Jelentősen (+222 százalékkal) nőtt az export Hongkongba (2,2 ezer tonna), ide került a baromfihúsexport 5 százaléka.

Németországba 4,7 ezer tonna baromfihúst szállítottunk az év első három hónapjában. Emellett jelentős piacaink Szlovákia (3,3 ezer tonna), Franciaország (1,6 ezer tonna) és az Egyesült Királyság (1,6 ezer tonna). Magyarország baromfihús-külkereskedelmi egyenlege pozitív volt a megfigyelt időszakban.

Az Európai Bizottság adatai alapján 2017 első 22 hetében 178 euró/100 kilogramm volt az egész csirke uniós átlagára, kismértékben csökkent az előző év hasonló időszakának átlagárához viszonyítva.

Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára (247,7 forint/kilogramm) csaknem 4 százalékkal volt alacsonyabb 2017 22. hetében az egy évvel korábbinál. Az egész csirke és a csirkecomb feldolgozói értékesítési ára 1 százalékkal csökkent, míg a csirkecombé 5 százalékkal nőtt ugyanebben az összehasonlításban.

Teljes tanulmány

Kulcsszavak

1% (2) 2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (309) 2015 (306) 2016 (261) 2017 (82) adalékanyag (3) áfa (3) áfonya (3) agrárium (195) Agrármonitor (6) akciós újság (16) AKI (770) Aldi (8) alkohol (10) állat (49) állateledel (4) alma (60) Amazon (3) Amerika (68) AMI (41) ár (41) árak (23) árbevétel (28) Argentina (3) árpa (15) ásványvíz (15) AT REL (32) Auchan (2) Ausztrália (4) Ausztria (88) bab (32) bárány (41) baromfi (131) bébiétel (1) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (34) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (3) Bonduelle (1) bor (124) borjú (18) borsó (18) Borsodi (1) brokkoli (10) BSI (59) Bulgária (1) Bunge (3) burgonya (59) búza (95) büfé (1) CBA (1) cékla (26) cereália (1) Chile (2) cikória (1) címke (6) Ciprus (1) Coca-Cola (1) convenience (1) Coop (1) cukkini (3) cukor (38) cukorka (3) cukorrépa (7) Csehország (5) cseresznye (25) csirke (80) csokoládé (8) csomagolás (9) Dánia (1) Danone (1) decilisek (1) Dél-Afrika (4) Destatis (6) dezodor (1) diétás (1) digitális (1) dió (38) direkt marketing (1) diszkont (1) divat (1) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) e-szám (1) EAFRD (9) édesítőszer (2) édesség (14) Édességgyártók Szövetsége (3) éel (1) EFKO (1) ÉFOSZ (1) egres (8) eladáshely (1) élelmiszer (265) élelmiszer-biztonság (15) élelmiszeripar (14) Élelmiszerklub Alapítvány (53) előadás (1) előírás (16) energiaital (5) eper (28) Erasmus+ (20) értékesítés (1) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) EU (9) EUFIC (14) Európai Unió (207) fagylalt (4) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felmérés (2) felvásárlási ár (741) Female Farmers (19) fenntartható fejlődés (2) fenntarthatóság (4) férfiak (1) fesztiválok (1) fiatalok (38) foglalkozás (1) fogyasztás (50) fogyasztói ár (35) fogyókúra (2) fokhagyma (42) Franciaország (11) Fresfel (1) Frischeparadies (1) friss (10) friss húskészítmények (4) Frutura (1) funkcionális élelmiszer (2) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (60) galamb (5) gasztronómia (3) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (30) Google (1) görögdinnye (22) Görögország (2) grafikon (1) Greenpeace (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyártók (3) gyerekek (4) gyorsfagyasztott (3) gyümölcs (77) gyümölcslé (12) HACCP (1) hal (7) háztartási vegyiáru (1) háztartások (8) Heineken (1) Heumilch (1) hipermarket (2) Hofer (3) Hogyan készítsük (1) Hollandia (3) honlap (1) Horvátország (2) hungarikum (1) Hungary-Meat (2) Hungrana (3) hús (11) húskészítmények (3) húsvét (5) IAASTD (1) ICG (1) idősek (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (10) Interspar (3) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) ital (2) jeges tea (1) jégkrém (11) joghurt (5) jövedelem (3) juh (44) K+F Konzervkutató (1) kacsa (61) kajszibarack (18) kakaó (1) kakas (21) kampány (1) káposzta (49) karácsony (5) karalábé (34) karfiol (43) Kärnten (2) kávé (7) kecske (18) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (20) keményítő (1) kenyér (11) képzés (12) kereskedelem (67) kereskedelmi márka (10) kereskedő (1) kereső szavak (1) kertészet (11) készétel (1) ketchup (1) kézműves (6) kiadások (4) Kidcomm (1) kínai kel (13) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (117) kommunikáció (2) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) köles (2) környezetbarát (3) körte (46) közétkezés (1) közterület (1) KSH (1368) kukorica (101) KutatóCentrum (1) külkereskedelem (22) Label Rouge (1) láncok (13) Ländle (1) lángos (1) Lekkerland (1) lekvár (4) lencse (15) Lengyelország (4) leves (1) LGV (1) liba (61) Lidl (7) liszt (4) (1) logisztika (1) magyar (20) mák (21) malac (8) málna (14) malomipari termék (2) Málta (1) mandula (15) margarin (5) marha (46) marhahús (71) márka (70) márkahűség (2) marketing (78) Mars (2) Masmi (1) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) megg (1) meggy (24) méh (5) Merkur (3) Metro (1) méz (47) mezőgazdaság (3) mikulás (1) mobil telefon (1) Mogyi (1) mogyoró (13) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (6) Nagybani Piac (5) nápolyi (1) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (5) Németország (76) nemzetközi (5) Nestlé (2) Nielsen (60) nők (24) nrc (2) nyomonkövethetőség (3) nyugdíjasok (2) nyúl (29) OÉTI (3) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (7) online (3) Oroszország (12) öko (17) ökológia (1) ökotermékek (3) Örményország (1) őstermelő (3) őszibarack (25) padlizsán (12) palacsinta (1) paleo (1) pálinka (1) pályázat (27) Pápai Hús (1) paprika (51) paradicsom (57) paraj (1) parasztgazdaság (28) pékség (1) péksütemény (10) pénzügy (12) Penny Market (4) petrezselyem (25) pezsgő (4) piac (9) piackutatás (5) Pick (3) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) póréhagyma (16) Portugália (2) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (64) puszdeli (1) PWC (6) rágcsálnivaló (1) Reál (1) reggeli csemegék (2) regionális (8) reklám (4) rendezvény (8) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (26) Rewe (3) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (10) Rondo (1) rozs (12) rövid ellátási lánc (33) sajt (22) saláta (28) sárgabarack (20) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (45) sertés (87) sertéshús (66) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Slow Food (2) Small Food Business (47) (2) sóska (20) sör (20) Spanyolország (9) Spar (5) spárga (23) spárgatök (16) spenót (27) Steiermark (4) Stilton (1) Sutterlüty (1) sűrített tej (1) sütőipari termék (2) sütőtök (1) Svájc (2) szabadalom (1) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (18) száraz tészta (2) szeder (5) szénatej (2) Szerbia (2) Szilasfood (2) szilva (21) Szinapszis (1) színezék (1) Szlovákia (14) Szlovénia (1) szója (12) Szonda Ipsos (14) szőlő (20) találkozó (13) tanulmány (15) tápérték (1) táplálkozás (16) Tárki (1) tartósított élelmiszer (1) tea (3) tej (133) tejföl (3) tejpor (5) tejtermék (26) termelői piaci ár (294) Tesco (3) testápoló (1) testsúly (1) tészta (2) Tirol (8) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (92) Tolnatej (1) torma (20) tökmagolaj (1) Törökország (4) tréning (5) túró (2) tyúk (56) uborka (43) Ukrajna (3) Unilever (2) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) vaj (6) vállalkozás (80) válság (7) vásárlás (51) Vásárlóerő Index (1) védjegy (5) vega (1) vegán (2) vendéglátás (2) VHT (1) videó (33) világ (469) Visegrádi (1) víz (2) vonalkód (1) Voralberg (7) vörös káposzta (19) vöröshagyma (58) Wien (5) zab (3) zeller (34) zene (1) Zimbo (1) zöldbab (14) zöldborsó (20) zöldhagyma (19) zöldség (85) Zöldségek Zöldfüzete (19) zsír (4) zsiradék (1)

Tudástár Archívum