2017. október 17.

Nem akarják kizsákmányolni az állatokat Ausztriában


Bernhard Feistenauer sok évvel ezelőtt nem tudta, mi a különbség a tehén és a marha között, mert nem vidéken nőtt fel. „Akárhogy is, gőzöm se volt róla”, meséli most nevetve akkori tájékozatlanságát. Az 58 éves férfi műszaki területen dolgozott. Tudását még ma is főfoglalkozású tanárként adja tovább a feldkirchi tartományi szakiskolában, az elektrotechnikai szakirányon. 

Azonban Bernhard Feistenauerből az évek során valódi mezőgazdasági profi vált. Ez feleségének, Angelikának is köszönhető, akivel együtt 1991-ben átvette apósáék gazdaságát. A pár 1995-ben biogazdálkodásra tért át, 11 évvel később pedig a tejtermelésről az anyaállat-tartásra. Azért is, mert ez utóbbi energetikailag sokkal kisebb ráfordítást igényel. Ez a gazdaságra és az állatra is érvényes. Mert Feistenauer egy érdekes ténnyel rukkol elő: „Egy liter tej előállításához a tehén tőgyén 400 liter vér pumpálódik keresztül”. A mai tejhozamok ismeretében elképzelhető, milyen teljesítményt kell nyújtania ehhez a testnek.

A gazda legyen példakép

Egyet nem akart a házaspár semmiképp: hogy kizsákmányolják az állatokat. Sokkal inkább arra ügyelnek, hogy a kezdetektől fogva lehetőleg minden stresszmentesen folyjon. Feistenauerék esetében ez azt jelenti, hogy a 20 Angus borjú – a tejelő tehenekkel ellentétben – anyjánál maradhat.  Van egy bikájuk is. Az állatok bárhol szabadon mozognak. „Állataink március közepétől október végéig a legelőn vannak, június elejétől szeptember elejéig a laternsi alpesi legelőn.

A borjúkat csak tízhónapos korukban választják el a tehenektől. Röviddel egy éves koruk előtt vágják le őket. Különleges állagú és márványozottságú húsuk ezután a Spar szabad tartású marhahús hűtőpultjaiba kerül. Angelika Feistenauer meg van győződve arról, hogy a gazdáknak van egy sajátos példakép-hatásuk. Ő is tudatosan vásárol. „Nálunk hetente csak körülbelül kétszer kerül hús az asztalra.”

Fenntartható mezőgazdaság

Az anyatehenek tartása nem az egyedüli ágazat a biogazdaságban.  25 hektáron gazdálkodnak fenntartható módon. Éppúgy termesztenek tönkölyt, mint miscanthust, amit elefántfűnek is neveznek. Ennek a takarónövénynek az a különlegessége, hogy egyrészt ph-semleges, másrészt kovasavat tartalmaz. A kovasav erősíti a növények sejtszerkezetét, így azok kevésbé érzékenyek. „De van még egy előnye a miscanthusnak”, egészíti ki Angelika Feistenauer. „Éles rostjai távol tartják a csigákat.”

Meiningeni biogazdaságuk példamutató vezetéséért Angelika és Bernhard Feistenauer megkapta a Vorarlberger Nachrichten és az Ökoland Vorarlberg közös díját, a Vorarlbergi Állatvédelmi Díjat

Forrás: Ländle, 2017. március
Fordította: Kulcsár Enikő , az Élelmiszerklub Alapítvány önkéntese

2017. október 12.

Mit keresnek a sertések az osztrák Alpokban?


Sokan jópofa reklámfogásnak tartják az alpesi disznókat. De a legtöbben nem tudják, hogy a sertések már évszázadok óta állandóan jelen vannak az Alpok gazdaságában

Vorarlberg mezőgazdasága az évszázadok során a tej és a tejtermékek előállítására specializálódott. A hegyvidéken egyszerűen hiányzottak a növénytermesztéshez szükséges méretű mezők, és így alakult ki az a három szakaszos tejtermelés, ami egyedülálló világon, és ami a völgyben, a tanyán (Vorsäss) és az alpesi legelőkön folyik.

Tavasszal a teheneket kiviszik a tanyára. Ez általában kb. 1000 méteres tengerszint feletti magasságon van. Itt legelnek a tehenek néhány hétig, a tejet ekkor a tejüzembe szállítják, és ott dolgozzák fel. Június elején, amikor elfogyott a tanya körüli legelő, a teljes állatállományt felviszik a 130 vorarlbergi alpesi legelő egyikére. Az alpesi legelőkön a tehenek 70-120 napig maradnak. A tejet közvetlenül ott dolgozzák fel keménysajttá (hegyi sajttá).

A Sennalpe (Pásztor-Alpok)  - az alpesi sertések hazája

Egy kilogramm sajt előállításához kb. tizenkét liter tejre van szükség. A sajt készítésekor savó keletkezik – ami nagyon tápláló és értékes melléktermék. A savó főként vízből, vitaminokból, ásványi anyagokból és savófehérjéből áll. Hogy ezt az értékes terméket hasznosítsák, fiatal sertéseket visznek fel az alpesi legelőkre, akik számára a savó képezi a takarmányozás alapját. A savó fogyasztása következtében a sertések húsa erős, szaftos lesz, és a nyár végére elérik a 80-100 kg-os súlyt. Az alpesi szezon végén a teheneket és a disznókat is visszaviszik a völgybe. A vágás után ezeknek az alpesi sertéseknek a húsa kerül a tányérunkra.

Ellenőrzött származás és minőség

A vorarlbergi pásztorgazdaságok közül sokan vesznek részt a Ländle Gütesiegel (Vidéki Kiválóság) Programban. Ez a program biztosítja, hogy az alpesi sertéseket tágas ólakban helyezzék el megfelelő alommal, és legyen kifutójuk a szabadba. Ön is ellenőrizze az alpesi sertéshús vásárlásánál a Ländle Gütesiegel jelzését. Szeptember 1-22-ig a hitelesített Ländle húsboltokban és a SPAR-nál kapható a hús – szeptember 16-odikáig az ADEG-nél és a Sutterlüty-nél.

Forrás: Ländle, 2017. augusztus 
Fordította: Kulcsár Enikő , az Élelmiszerklub Alapítvány önkéntese

2017. október 10.

Tej a vorarlbergi vidéken Ausztriában


Az ausztriai Vorarlberg (1) tartomány mezőgazdasága felaprózott szerkezetű. Az ezen a vidéken nagynak számító (legalább 60 tejelőt és növendékállatot tartó) üzemek nemzetközi összehasonlításban még mindig a kis-, illetve mikrogazdaságok kategóriájába tartoznak.

Vorarlbergben a mezőgazdaság vezető termelési ágazatában, a tejtermelésben mintegy 25.311 tejelő tehenet tartanak. A kívülállók által nem ritkán megfogalmazott kritika, hogy a vorarlbergi tejtermelés igen erősen kiépített. Viszont a többi osztrák tartománnyal való összehasonlítás mégis azt mutatja, hogy Vorarlberg állatállománya Burgenland (kb. 4.000 tehén) előtt az utolsó előtti helyen áll, és messze elmarad Felső-Ausztria (166.000 tehén) mögött. Összehasonlításképpen: Bajorországban kb. 1,2 millió tejelő tehenet tartanak.

Sok apró családi gazdaság

A vorarlbergi mezőgazdaságban a kis családi gazdaságok vannak túlsúlyban. Összesen körülbelül 3.600 mezőgazdasági egységből kereken 1.250 üzem átlagosan 20 tejelőt és növendékállatot tart.

Csak az egészséges állatok képesek magas teljesítményre

A tejtermelés egy tehénre eső teljesítménye ezen a vidéken átlagosan évi 7.300 liter. A magas hozam elengedhetetlen a gazdák versenyképességéhez. Vannak olyan tehenek, amelyek - etetéstől és fajtától függően (legtöbbjük Holstein) - több mint 10.000 liter tejet adnak évente. Mégis csak a megfelelően táplált, egészséges és termékeny állatok képesek ilyen magas teljesítményre.

A tehéntartásban használatos takarmánykoncentrátumok elsősorban melléktermékeket tartalmaznak

Egy tehén naponta 10-25 kg szárított (vízmentes) takarmány elfogyasztására képes. A legkevesebb táplálékfelvételre az ellés idején kerül sor, míg a legnagyobb mennyiséget nagyjából az ellés utáni 60. és 100. nap között fogyasztja el a jószág.

Tartásnak és etetésnek megfelelően (bio vagy közönséges, szénatej- vagy silótakarmány) vannak irányvonalak arra vonatkozóan, milyen magas lehet a kiegészítő takarmány aránya az éves rotációs szárított takarmányban. A bázis- és szálastakarmány részaránya 70-85 százalékot tesz ki. Ezen takarmányhoz tartozik a minden tejtípusnak megfelelő fű és széna, ahogy a silózásnál a kukorica- és fűszilázs. A takarmánykoncentrátumnak is nevezett étrendkiegészítők közé tartoznak az olyan teljes kiőrlésű gabonafélék, mint az árpa, a búza, a kukorica, valamint a takarmányfeldolgozás és élelmiszer-előállítás melléktermékei (például a liszttermelésből származó korpa, a cukorgyártásból fennmaradó pép, a sörtörköly vagy a repcemagliszt).

A tehenek a só mellett ásványi takarmányt is kapnak. Az ásványi takarmányok tartalmazzák a legfontosabb nyomelemeket, ásványi sókat és vitaminokat. A takarmány nedvességtartalmától függően naponta 60-140 liter vizet fogyaszt egy tehén.

GMO-mentes takarmány Európából

Vorarlberg mindig is a tejelők GMO-mentes etetésének éllovasa volt. Már 2006-ban átálltak GMO-mentes etetésre a gazdák, akik a vidéki tejfeldolgozó üzemekbe szállítanak. Sőt, 2016 óta egyáltalán nem is vesznek át tengerentúlról érkező szóját.

A szénatej a hegyi sajt (2) alapja

A vorarlbergi tej 70 százaléka szénatej. A szénatej csakúgy hagyományos tejként, mint bio minőségben is előállításra kerül. Nemzetközi összehasonlításban azonban a szénatej részaránya csekély, ugyanis ennek előállítása sokkal több ráfordítást igényel (a fű és széna kiszárítása a téli takarmányhoz és az ehhez szükséges tárolási felület, illetve az időjárás kockázata), ezért nagyüzemi termelésre kevésbé alkalmas. A szénatej képezi a közkedvelt vorarlbergi alpesi és hegyi sajtok előállításának alapját is. A silómentes szénatej ugyanis nagyon csekély mennyiségben a sajtgyártásban használt Clostiridium baktériumspórát tartalmaz - amelyet vajsav-baktériumnak is neveznek. Ennek köszönhetően készíthető további kezelés vagy hozzáadott anyagok nélkül sajt a szénatejből.

Hozzáadott értéknövelés sajtkészítéssel

Mindenek előtt a minőségi sajtspecialitások tartják stabilan a vorarlbergi tejárakat. A gazdaságok és azok szövetkezeti tejfeldolgozó üzemeik számára a sajtgyártásból származik a legnagyobb hozzáadott érték. A Vorarlbergben évi 150 millió kilogrammnyi feldolgozott tejből 125 millió kilogramm, vagyis 80 százalék a sajtgyártáshoz (krémsajt, túró és az erjesztett sajtok előállításához) kerül felhasználásra.
A sajtoknál az ellátottság aránya Vorarlbergben 147 százalék. A háztartásban fogyasztott tej, vaj stb. ellátási aránya is jóval 100 százalék alatt van. Mivel a legnagyobb hozzáadott érték a sajtgyártásból nyerhető, és a vorarlbergi kemény sajtok iránti kereslet nemcsak a vorarlbergi vidéken, de Németországban is nagy, ezért a vorarlbergi tejfeldolgozó ágazat ennek megfelelően pozicionált.

A háromlépcsős gazdaság és az alpesi sertés

Vorarlberg egy hegyvidék, ezért a szántókhoz szükséges kiterjedt sík területek nincsenek jelen. Ebből adódóan fejlődött ki a világszerte egyedülálló háromlépcsős tejgazdaság a völgyi üzemekkel és hegyvidéki tisztással (3), illetve a havasi legelőkkel (4). Tavasszal a tehenek kb. 40 százalékát a hegyvidéki tisztáson tartják. Ez az egység általában 1000 méter magasságban található. Itt néhány héten át legelnek az állatok, a tejet pedig a tejüzemekbe szállítják a gazdák, ahol az feldolgozásra kerül. Június elején, amikor a hegyvidéki legelők kimerültek, az állatállományt a havasi legelőkre terelik. Itt 70-120 napig tartózkodnak a tehenek. A több mint 500 alpesi legelőből 120 pásztorlegelő. A tejből közvetlenül a legelőknél készítenek hegyi és alpesi sajtot.

A sajtgyártás melléktermékének számító tejsavból 100 kg alpesi tejre kereken 90 liter jut. A tejsavó hasznosítása érdekében sertést is tartanak, a disznó ugyanis ideális kiegészítője az alpesi tehenészetnek. A savó további hasznosításával az anyagkörforgás környezetkímélő és ésszerű módon zárul, és az alpesi üzem ezáltal is jövedelmezőbb.

Sokat vitatott takarmánykoncentrátumok az Alpokban

Az alpesi legelők teheneinek energiafelhasználása nagyobb, mivel sokat mozgásra van lehetőségük, ezáltal pedig kevesebb energia áramlik a tejhozamba. Amennyiben a tehén a völgyi tartásban kiegészítő takarmányt, például koncentrátumokat is kap, ennek az etetési formának a havasi legelőn is meg kell maradnia. Ugyanis a magasabb energiaszükséglet kisebb kalóriabevitellel káros lenne az állatok egészségére.

Megjegyzések:
(1) Ländle - (“vidékecske”) a vorarlbergi vidék kicsinyítőképzős beceneveként használt kifejezés
(2) Bergkäse
(3) Vorsäß (rétóromán megnevezés) = Alm, azaz magashegyi tisztás házzal és istállóval 1600 méter magasság alatt
(4) Alpe: havasi, alpesi legelő


Forrás: Ländle, 2017. június 
Fordította: Balogh Györgyi, az Élelmiszerklub Alapítvány önkéntese

Kulcsszavak

1% (2) 2005 (20) 2006 (21) 2007 (62) 2008 (104) 2009 (71) 2010 (7) 2011 (161) 2012 (1002) 2013 (403) 2014 (309) 2015 (306) 2016 (261) 2017 (133) adalékanyag (3) áfa (3) áfonya (3) agrárium (196) Agrármonitor (6) akciós újság (16) AKI (811) Aldi (9) alkohol (10) állat (49) állateledel (4) alma (60) Amazon (3) Amerika (71) AMI (41) ár (41) árak (23) árbevétel (28) Argentina (3) árpa (15) ásványvíz (15) AT REL (32) Auchan (2) Ausztrália (4) Ausztria (98) bab (32) bárány (41) baromfi (135) bébiétel (1) befőzőszer (1) BellResearch (1) bimbóskel (1) bio (36) birsalma (4) BMI (1) bodza (3) bogyósok (4) Bonduelle (1) bor (128) borjú (18) borsó (18) Borsodi (1) brokkoli (10) BSI (59) Bulgária (1) Bunge (3) burgonya (59) búza (100) büfé (1) CBA (1) cékla (26) cereália (1) Chile (2) cikória (1) címke (6) Ciprus (1) Coca-Cola (1) convenience (1) Coop (1) cukkini (3) cukor (41) cukorka (3) cukorrépa (7) Csehország (5) cseresznye (26) csirke (80) csokoládé (8) csomagolás (10) Dánia (1) Danone (1) decilisek (1) Dél-Afrika (4) Destatis (6) dezodor (1) diétás (1) digitális (3) dió (38) direkt marketing (1) diszkont (1) divat (1) dohányzás (1) Dreher (1) Drogerie Markt (1) e-szám (1) EAFRD (9) édesítőszer (2) édesség (14) Édességgyártók Szövetsége (3) éel (1) EFKO (1) ÉFOSZ (1) egres (8) eladáshely (1) élelmiszer (272) élelmiszer-biztonság (16) élelmiszeripar (16) Élelmiszerklub Alapítvány (56) előadás (1) előírás (16) energiaital (5) eper (28) Erasmus+ (23) értékesítés (1) ételízesítő (2) Étkezési szokások (1) étolaj (5) EU (12) EUFIC (14) Európai Unió (215) fagylalt (4) Fanta Trendriport (3) Fehér Könyv (1) fehérrépa (1) feldolgozás (1) felmérés (2) felvásárlási ár (741) Female Farmers (19) fenntartható fejlődés (2) fenntarthatóság (4) férfiak (1) fesztiválok (1) fiatalok (41) foglalkozás (1) fogyasztás (50) fogyasztói ár (35) fogyókúra (2) fokhagyma (42) Franciaország (11) Fresfel (1) Frischeparadies (1) friss (11) friss húskészítmények (4) Frutura (1) funkcionális élelmiszer (2) fűszerek (5) fűszerpaprika (5) gabona (60) galamb (5) gasztronómia (4) gesztenye (13) gesztenyekrém (1) GKI (2) gomba (30) Google (1) görögdinnye (23) Görögország (2) grafikon (1) Greenpeace (1) Gutes vom Bauernhof (1) GVH (3) gyártók (3) gyerekek (5) gyorsfagyasztott (3) gyümölcs (78) gyümölcslé (12) HACCP (1) hal (7) háztartási vegyiáru (1) háztartások (8) Heineken (1) helyi (1) Heumilch (1) hipermarket (2) Hofer (4) Hogyan készítsük (1) Hollandia (3) honlap (1) Horvátország (2) hungarikum (1) Hungary-Meat (2) Hungrana (3) hús (11) húskészítmények (3) húsvét (5) IAASTD (1) ICG (1) idősek (1) import (2) innivaló (2) interjú (1) Internet (10) Interspar (3) intervenció (1) Ipsos (1) irányelv (13) iskola (1) ital (2) jeges tea (1) jégkrém (11) joghurt (5) jövedelem (3) juh (46) K+F Konzervkutató (1) kacsa (61) kajszibarack (19) kakaó (1) kakas (21) kampány (1) káposzta (49) karácsony (5) karalábé (34) karfiol (43) Kärnten (2) kávé (7) kecske (18) kefír (1) keksz (5) kelbimbó (13) kelkáposzta (20) keményítő (1) kenyér (11) képzés (12) kereskedelem (69) kereskedelmi márka (10) kereskedő (1) kereső szavak (1) kertészet (11) készétel (1) ketchup (1) kézműves (6) kiadások (4) Kidcomm (1) kínai kel (13) kiskereskedelmi cenzus (2) Kiskereskedelmi Index (47) kistermelő (124) kommunikáció (2) konzerv (1) Kopint-Tárki (7) kozmetikum (1) köles (2) környezetbarát (3) körte (46) közétkezés (1) közterület (1) KSH (1368) kukorica (106) KutatóCentrum (1) külkereskedelem (22) Label Rouge (1) láncok (13) Ländle (1) lángos (1) Lekkerland (1) lekvár (4) lencse (15) Lengyelország (4) leves (1) LGV (1) liba (61) Lidl (7) liszt (4) (1) logisztika (1) magyar (20) mák (21) malac (8) málna (15) malomipari termék (2) Málta (1) mandula (15) margarin (5) marhahús (74) márka (70) márkahűség (2) marketing (78) Mars (2) Masmi (1) MÁSZ (1) MÉ Magyar Élelmiszerkönyv (38) MÉBiH (14) média (2) MÉDOSZ (1) meggy (26) méh (5) Merkur (3) Metro (1) méz (48) mezőgazdaság (4) mikulás (1) mobil telefon (1) Mogyi (1) mogyoró (13) Müller (1) müzliszelet (1) Nagy-Britannia (6) Nagybani Piac (5) nápolyi (1) napraforgó (18) naspolya (1) nektarin (6) Németország (78) nemzetközi (5) Nestlé (2) Nielsen (61) nők (25) nrc (2) nyomonkövethetőség (3) nyugdíjasok (2) nyúl (29) OÉTI (3) október (4) olaj (3) olajos növény (4) Olaszország (7) online (3) Oroszország (12) öko (17) ökológia (1) ökotermékek (3) Örményország (1) őstermelő (3) őszibarack (26) padlizsán (12) palacsinta (1) paleo (1) pálinka (1) pályázat (30) Pápai Hús (1) paprika (51) paradicsom (57) paraj (1) parasztgazdaság (28) pazarlás (1) pékség (1) péksütemény (10) pénzügy (12) Penny Market (4) petrezselyem (25) pezsgő (4) piac (9) piackutatás (5) Pick (3) piskóta (2) Piszkei Öko (1) plakát (2) Planet Retail (1) póréhagyma (16) Portugália (3) POS (1) PR (1) praliné (1) PricewaterhouseCoopers (2) Progresszív magazin (12) pulyka (64) puszdeli (1) PWC (8) rágcsálnivaló (1) Reál (1) reggeli csemegék (2) regionális (8) reklám (4) rendezvény (8) repce (4) Research International Hoffmann (1) retek (26) Rewe (3) ribizli (7) Riceland (1) ringló (3) rizs (5) Románia (10) Rondo (1) rozs (12) rövid ellátási lánc (33) sajt (24) saláta (28) sárgabarack (20) sárgaborsó (10) sárgadinnye (18) sárgarépa (45) sertés (88) sertéshús (70) SGS (11) ShopperTrends (3) Sikertermék (1) Slow Food (2) Small Food Business (47) (2) sóska (20) sör (20) Spanyolország (9) Spar (5) spárga (23) spárgatök (16) spenót (27) Steiermark (4) Stilton (1) Sutterlüty (1) sűrített tej (1) sütőipari termék (2) sütőtök (1) Svájc (2) Svédország (1) szabadalom (1) szabadidő (1) szaloncukor (1) szamóca (18) száraz tészta (2) szarvasmarha (49) szeder (5) szénatej (2) Szerbia (2) Szilasfood (2) szilva (21) Szinapszis (1) színezék (1) Szlovákia (15) Szlovénia (1) szója (12) Szonda Ipsos (14) szőlő (20) találkozó (16) tanulmány (15) tápérték (1) táplálkozás (17) Tárki (1) tartósított élelmiszer (1) tea (3) technológia (1) tej (137) tejföl (3) tejpor (5) tejtermék (26) termelői piaci ár (294) Tesco (3) testápoló (1) testsúly (1) tészta (2) Tirol (8) tisztítószer (1) TNS (12) tojás (96) Tolnatej (1) torma (20) tökmagolaj (1) Törökország (4) tréning (5) túró (2) tyúk (56) uborka (43) Ukrajna (3) Unilever (2) üdítőital (8) üzletek (14) üzletválasztás (5) vaj (7) vállalkozás (80) válság (7) vásárlás (51) Vásárlóerő Index (1) védjegy (5) vega (1) vegán (2) vendéglátás (2) VHT (1) videó (33) világ (498) Visegrádi (1) víz (2) vonalkód (1) Voralberg (7) vörös káposzta (19) vöröshagyma (59) WHO (1) Wien (5) zab (3) zeller (34) zene (1) Zimbo (1) zöldbab (14) zöldborsó (20) zöldhagyma (19) zöldség (85) Zöldségek Zöldfüzete (19) zsír (4) zsiradék (1)

Tudástár Archívum